Természetes állapotában a folyó évi 80-100 millió tonna hordalékot szállított, melynek jó része eljutott a Kaliforniai-öbölbe, és építette a mintegy 8000 négyzetkilométer területű deltát. A hordalék nagy részét azonban már jó ideje felfogják a gátak és felgyülemlik a mögöttük felduzzasztott tavakban.
Csak magán a Coloradón 14 gát van, a mellékfolyóin pedig további 30. Ezek nagyobb részén áramtermelő erőmű üzemel. A felfogott víz egy része az öntözést, illetve a települések vízellátását szolgálja, a többi pedig vízszabályozási feladatokat lát el. Így vagy úgy, 35-40 millió ember mindennapi élete függ tőle.
|
| Charles Platiau / Reuters |
A folyó vízhozama azonban egyre csökken; részben a települések ellátása és az öntözés miatt, részben pedig azért, mert a mesterséges tavakból óriási a párolgási veszteség (a folyó átlagos vízhozamának mintegy 15 százaléka).
Egykor az áradások gazdagon táplálták a deltát, mely tele volt élettel. Ez az élet azonban már a múlté, alig maradt belőle valami. Karl Flessa, az Arizonai Egyetem kutatója és munkatársai arra készülnek, hogy egyetlen alkalommal 130 milliárd liter vizet engednek le a Coloradón, majd megvizsgálják, hogyan reagál a deltavidék.
Valaha minden tavasszal áradások vittek ide életet, most emberi beavatkozás kell. A Colorado vizét először elkezdték leengedni a Hoover-, a Davisés a Parker-gáton, majd felfogták az amerikai–mexikói határon levő Morelos-gátnál. A várakozások szerint a folyó ismét egyesül saját deltájával.
A műveletet nyolc hétre tervezik, majd a következő három év során további 64 milliárd liter vizet engednek le fokozatosan. Ez ugyan csak kis része annak, ami hajdan, természetes állapotában elérte a deltát, de így is közel 1000 hektáros terület kap állandó vízutánpótlást.
A kutatók reményei szerint mihelyt a víz eléri a deltavidéket, az robbanásszerű változásokon megy át. Ilyen egyébként már történt. A 80-as, 90-es években, erős El Nino-hatás következtében néhány évben annyi eső esett a vízgyűjtőn, hogy meg kellett nyitni néhány tározó gátját.
Máshol is előfordult, hogy a természet maga oldotta meg a gondot. Az Indus deltája Pakisztánban erősen kiszáradóban volt, amikor 2010-ben a hatalmas monszunesőket követő áradások megújították a delta ökoszisztémáját.
