A NASA Kepler-űrteleszkópjával megtalálták a Föld nagyobb és idősebb unokatestvérét – a Kepler–452b sorszámú exobolygót. Az első exobolygót, azaz más naprendszerben található bolygót 20 évvel ezelőtt fedezték fel. Azóta a technikai eszközök fejlődésének köszönhetően 1030 ilyen égitest létét igazolták, és további háromezerről feltételezik, hogy csillaguk körül keringenek.
A Kepler–452b – amely a Hattyú (Cygnus) csillagkép egyik, 1400 fényévre található csillaga körül kering – jelenleg tíz százalékkal több energiát kap anyacsillagától, mint amennyit a Föld kap a Naptól. Ha a Kepler–452b ugyanakkora tömegű lenne, mint a Föld, akkor – ha egyáltalán lett volna rajta – a víz már elpárolgott volna róla. Azonban, mivel 60 százalékkal nagyobb és ötször nehezebb a Földnél (így méreténél fogva az úgynevezett szuper-Földek kategóriájába sorolható), valószínűleg
további 500 millió évig még elvileg alkalmas körülmények lehetnek rajta a földi értelemben vett élet számára.
Annál is inkább, mivel a Kepler–452b hatmilliárd évet töltött csillagának lakható zónájában, többet, mint amennyit a Föld a Nap hasonló zónájában – a mi esetünkben 4,5 milliárd évről van szó. A lakhatósági zóna azt jelenti, hogy az égitest felszíni hőmérséklete folyékony víz jelenlétének kedvez. A mérések alapján valószínűsítik, hogy vulkánok is lehetnek a felszínén, sőt, akár fotoszintetizáló növények is, mivel a Földre érkező napsütéshez hasonló fényviszonyok vannak ott. De ez csupán feltételezés.
