A csatlakozást az hiúsította meg, hogy a hajtóműveknek a pályamódosításhoz 24 másodpercen át kellett volna működniük, de nem kapcsoltak be – emiatt az űrhajó nem állt a megfelelő pályára. Legalább további két, de lehet, hogy három napig kering az űrben, mire végre rákapcsolódhat az űrállomásra. A legközelebbi alkalmasnak tűnő idő csütörtök hajnali egy óra.
34-szer a Föld körül
Egyébként a kétnapos megközelítésben nincs semmi új, 2012 végéig minden alkalommal ennyi időt hagytak a kapcsolódásra. Ez azt jelenti, hogy az űrhajó 34 alkalommal kerülte meg a Földet a dokkolás előtt.
A hatórás megközelítést tavaly vezették be, ezzel a megoldással mindössze négy földkerülés után került sor a dokkolásra.
|
A Szojuz megközelíti az űrállomást - egy korábbi sikeres dokkolás fotója
Reuters - NASA |
A tervek szerint az új legénység 169 napot tölt el az űrben. Több teherszállítmányt fogadnak majd az űrállomáson, és űrsétát is kell tenniük az objektum körül. Az első érkező egy SpaceX űrhajó lesz március 30-án – feltéve, hogy minden rendben lesz a Szojuzzal.
Az esettel kapcsolatban a BBC arra hívta fel a figyelmet, hogy a miközben a Krím bekebelezése miatt szankciókkal fenyegetik Moszkvát, az űrkapcsolatokban nem állt be törés. Nem is állhat be, hiszen az űrsiklók 2011-es nyugdíjazása óta kizárólag az orosz Szojuzok segítségével tudják életben tartani az űrállomást.
Légtérzár, mint szankció?
Szintén a krími konfliktussal hozták összefüggésbe azt a szerdai hírt, miszerint Oroszország lezárta légterének egy részét, ezért az Air France Sanghajból Párizsba tartó járata irányváltoztatásra kényszerült. Az AF111-es járatnak – 495 utassal és 22 fős legénységgel a fedélzetén – emiatt Hamburgban kellett leszállnia, mivel nem volt elég üzemanyaga a váratlan kerülőútra. A gép végül rendben leszállt, majd továbbrepült Párizsba. Az Air France eredetileg azt közölte, hogy Oroszország egy hadgyakorlat miatt zárta le a légterét. Később Ulli Gendrot, a légitársaság szóvivője úgy pontosított: az orosz légtér egy részét a Szojuz fellövése miatt zárták le.
Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a légtérzárnak ne lehetne diplomáciai oka (emlékeztetőül: az Egyesült Államok és az EU szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben a Krím annektálása miatt, Moszkva pedig hasonló válaszlépéseket tett; a diplomáciai csörte részeként beutazási tilalmat vezettek be orosz, illetve amerikai tisztviselőkkel szemben.) Ezt a verziót erősíti, hogy a Szojuz TMA 12M fellövését – ahogy az az űrrepülésben megszokott – szigorú menetrend szerint tervezték, így legkevesebb két hete tudni lehetett a kilövés időpontját (ezt többek között a NASA honlapján is legkésőbb március 13-án közölték), mégsem értesítették az Air France-ot, hogy a – szintén menetrend szerint közlekedő – járata pályamódosításra kényszerül majd.
Ötven éve a levegőben
A Szojuz (oroszul: Szövetség) annak idején a szovjet űrprogram egyik büszkesége volt; a hatvanas években fejlesztették ki, és a mai napig egyike a kevés, ember szállítására képes kapszuláknak. A veterán űrhajó a világ legmegbízhatóbb űreszközének számít, csaknem ötven éve szállít utasokat.
Az átalakított kapszulát a bajkonuri Kozmodromról lövik fel, és elsősorban űrállomások (korábban a Mir, most pedig az ISS) utánpótlására használják. Az első – még ember nélküli – Szojuz-küldetést 1966-ban hajtották végre, a következő évben már embert is szállított, azonban ez a küldetés tragédiával végződött, az első Szojuz-pilóta, Vlagyimir Komarov halálát okozva.
Ezen kívül még egy alkalommal fulladt kudarcba Szojuz-küldetés (a Szojuz 11-esen hárman utaztak), az összes többi misszió sikeres volt. Jelenleg a Szojuz kapszulákkal fuvarozzák a nemzetközi űrállomás űrhajósait – fejenként 70 millió dollárért. Meghibásodás esetén sincs ugyanakkor veszélyben az ISS legénysége, mert rendszerint egy tartalék kapszula is parkol az állomásnál.
