– A laboratóriumi kísérletek alapján ön szerint melyek a grafén legelőnyösebb alkalmazási lehetőségei?
– Sokféle válasz adható a kérdésre. Jelenleg a legvalószínűbb, hiszen már gyártási szakaszban van, a nyomtatható grafén, amely akár papírra, textilre vagy műanyag felületre is felvihető, így a hordható elektronika lehetőségei is kitágulnak, de szerintem a legizgalmasabb az egészségügyi felhasználás.
– Meglátogattam munkahelyét, a tavaly felerészben uniós pénzből emelt Nemzeti Grafén Intézetet. Azt mondták, 2018-ig anyagilag biztosított a működés. Mi a biztosíték, hogy utána is rendben lesz minden?
– Amit látott, az épület, valóban brit és uniós pénzből épült, de kész van, és a történetnek ezzel vége. Ezt a Brexit sem változtathatja meg. A gond, hogy ezután önerőből kell a működtetést megoldani, ehhez pénzeket felhajtani, amire hatással lehet a változás, de szerintem csak kismértékben.
– Hat éve ön volt a legfiatalabb Nobel-díjas. Mekkora nyomás volt ez a vállán? Hogy lehet ilyen súllyal továbbvinni egy tudományos karriert?
– Az egyetlen recept: ezt elfelejteni, és dolgozni. Eldöntöttem mind-amellett, hogy egyetlen konferencián sem adok elő 2010 előtti eredményeket, csak olyanokat, amelyeket a díj után értem el.
– Alapkutatásra fókuszáló egyetemi intézményben tevékenykedik. Hogy rendezik a találmányi jogokat, hiszen nagy a verseny e téren. Ha például kínaiak vagy mások rukkolnak elő új alkalmazásokkal, az ön szabadalmait használják?
– Jórészt ma is elméleti munkákon dolgozom, de néha valóban vannak szabadalmaim. Ezek nagy része azonban know-how, amikből később szabadalom vagy cég fejlődhet valamelyik ipari partnerünk vagy egy műszaki főiskola segítségével. De igazából azt szeretem, ha az eredményeinket egy spin-off cég viszi tovább, és erre teszek erőfeszítéseket.
– Mi laboratóriumának jelenlegi rövid távú célja?
– A graféntől eltérő kétdimenziós anyagok és kombinációik különféle, a semleges molekulák között ható Van der Waals-erőkkel összetartott szerkezeti formáit kutatjuk.
– Korábban dolgozott magyar kutatókkal is, sőt, kapott egy Kürti Miklósról, a nagy magyar származású fizikusról elnevezett díjat is. Ma vannak-e ilyen együttműködései?
– Nincsenek, de úgy látom, jelentős a magyarok publikációs tevékenysége, amin keresztül követem az önöknél folyó munkát.
– Nem gondolja, hogy a Keletről Nyugatra áramló agyak miatt megváltozott a világ tudományos szürkeállományának egyensúlya? Nyugaton mintha kevesebb diákot is érdekelne a természettudomány.
– Nagy-Britanniában ez nem érezhető. Kína és India persze már csak a mérete miatt is egyre több fiatal kutatót bocsát ki, de azért elég sok a tehetséges és elszánt fiatal brit kutató is.
– Ha most lenne huszonéves Oroszországban, most is Nyugaton kötne ki?
– A tudományos életpálya természete, hogy különböző helyeken szerezzünk új ismereteket és más-más laboratóriumokban képezzük magunkat. Egyszóval ma is ugyanazt tenném.
Konsztantyin Szergejevics Novoszelov
1974-ben született Nyizsnyij Tagilban. Brit-orosz fizikus, a grafén kutatása terén elért eredményeiért Andre Geimmel megosztva fizikai Nobel-díjban részesült 2010-ben. Ő az egyik legfiatalabb tudós, aki Nobel-díjat kapott. 2007 óta a Royal Society tudományos munkatársa. 2008-ban tagja lett az Európai Kutatási Tanácsnak.
