galéria megtekintése

El lehet felejteni a Nobel-díjat

0 komment

Palugyai István

Tizenkét évvel a grafén felfedezése után a kutatással szembeni elvárások egyre nőnek. Az emberek egy része a jövő csodaanyagát látja az egy atomvastagságú, a gyémántnál keményebb, a guminál rugalmasabb és jó vezetőképességű grafitrétegben, de a többség mit sem tud róla.

A két Nobel-díjjal jutalmazott felfedező egyikét, az orosz származású Konsztantyin Novoszelovot a manchesteri Euroscience Open Forumon arról kérdeztem, hogy ítéli meg az elméleti munkától a gyakorlati felhasználásig tartó folyamat gyorsaságát.
Más hasonló anyagokhoz képest a grafén útja a mindennapi alkalmazásig egészen elfogadható sebességgel zajlik. Tudományos szempontból rövid idő alatt nagyon sok mindent megtudtunk erről a szénmódosulatról, mialatt mikrométeres pelyhektől képesekké váltunk négyzetméternyi lapok előállítására is. Az elmúlt években így el tudtunk mozdulni az ipari hasznosítás felé.

– Felfedezésük óta az anyagtudomány fejlődése is felgyorsult, és a mikroelektronika alapanyaga, a szilícium helyettesítésére egyre több jelöltet mutat fel. Mit gondol, a grafén lesz a végső nyertes, vagy más anyagok, mint például a kétdimenziós ón, a statén is labdába tud majd rúgni?

– Valóban több ilyen, egyetlen atomvastagságú, kristályos szerkezetű kétdimenziós anyagot sikerült kifejleszteni az elmúlt években. Ezeknek különféle tulajdonságaik vannak, gyakran kiegészítik a grafénét, és jelentősen kiterjesztik az alkalmazási lehetőségek skáláját. A szilícium esete nehéz kérdés. Jelenleg még nagyon erős a pozíciója, és 10-20 éven belül nem számíthatunk a lecserélésére.

 

– A laboratóriumi kísérletek alapján ön szerint melyek a grafén legelőnyösebb alkalmazási lehetőségei?

– Sokféle válasz adható a kérdésre. Jelenleg a legvalószínűbb, hiszen már gyártási szakaszban van, a nyomtatható grafén, amely akár papírra, textilre vagy műanyag felületre is felvihető, így a hordható elektronika lehetőségei is kitágulnak, de szerintem a legizgalmasabb az egészségügyi felhasználás.

– Meglátogattam munkahelyét, a tavaly felerészben uniós pénzből emelt Nemzeti Grafén Intézetet. Azt mondták, 2018-ig anyagilag biztosított a működés. Mi a biztosíték, hogy utána is rendben lesz minden?

– Amit látott, az épület, valóban brit és uniós pénzből épült, de kész van, és a történetnek ezzel vége. Ezt a Brexit sem változtathatja meg. A gond, hogy ezután önerőből kell a működtetést megoldani, ehhez pénzeket felhajtani, amire hatással lehet a változás, de szerintem csak kismértékben.

Konsztantyin Novoszelov
Konsztantyin Novoszelov

– Hat éve ön volt a legfiatalabb Nobel-díjas. Mekkora nyomás volt ez a vállán? Hogy lehet ilyen súllyal továbbvinni egy tudományos karriert?

– Az egyetlen recept: ezt elfelejteni, és dolgozni. Eldöntöttem mind-amellett, hogy egyetlen konferencián sem adok elő 2010 előtti eredményeket, csak olyanokat, amelyeket a díj után értem el.

– Alapkutatásra fókuszáló egyetemi intézményben tevékenykedik. Hogy rendezik a találmányi jogokat, hiszen nagy a verseny e téren. Ha például kínaiak vagy mások rukkolnak elő új alkalmazásokkal, az ön szabadalmait használják?

– Jórészt ma is elméleti munkákon dolgozom, de néha valóban vannak szabadalmaim. Ezek nagy része azonban know-how, amikből később szabadalom vagy cég fejlődhet valamelyik ipari partnerünk vagy egy műszaki főiskola segítségével. De igazából azt szeretem, ha az eredményeinket egy spin-off cég viszi tovább, és erre teszek erőfeszítéseket.

– Mi laboratóriumának jelenlegi rövid távú célja?

– A graféntől eltérő kétdimenziós anyagok és kombinációik különféle, a semleges molekulák között ható Van der Waals-erőkkel összetartott szerkezeti formáit kutatjuk.

– Korábban dolgozott magyar kutatókkal is, sőt, kapott egy Kürti Miklósról, a nagy magyar származású fizikusról elnevezett díjat is. Ma vannak-e ilyen együttműködései?

– Nincsenek, de úgy látom, jelentős a magyarok publikációs tevékenysége, amin keresztül követem az önöknél folyó munkát.

A jövő csodaanyaga
A jövő csodaanyaga

– Nem gondolja, hogy a Keletről Nyugatra áramló agyak miatt megváltozott a világ tudományos szürkeállományának egyensúlya? Nyugaton mintha kevesebb diákot is érdekelne a természettudomány.

– Nagy-Britanniában ez nem érezhető. Kína és India persze már csak a mérete miatt is egyre több fiatal kutatót bocsát ki, de azért elég sok a tehetséges és elszánt fiatal brit kutató is.

– Ha most lenne huszonéves Oroszországban, most is Nyugaton kötne ki?

– A tudományos életpálya természete, hogy különböző helyeken szerezzünk új ismereteket és más-más laboratóriumokban képezzük magunkat. Egyszóval ma is ugyanazt tenném.

Konsztantyin Szergejevics Novoszelov

1974-ben született Nyizsnyij Tagilban. Brit-orosz fizikus, a grafén kutatása terén elért eredményeiért Andre ­Geimmel megosztva fizikai Nobel-díjban részesült 2010-ben. Ő az egyik legfiatalabb tudós, aki Nobel-díjat kapott. 2007 óta a Royal Society tudományos munkatársa. 2008-ban tagja lett az ­Európai Kutatási Tanácsnak.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.