Drónkövetelők

Drónkövetelők lettünk. A drónpiac nagyságát 1,7 milliárd dollárra becsülik a piackutatók. – A drónokra többnyire valamilyen kamerát rögzítenek – mondta a kínai Sencsenben, az elektronikai termékek ázsiai kiállításán Jürgen Boyny, a GFK piackutató vezetője. Nem véletlen, hogy már az elektronikai kiállításokon is külön kategóriává lépett elő a drón, úgy a Messe Berlin nagy rendezvényén, a berlini IFA-n, mint az idén először megrendezett sencseni Consumer Electronics China nevű kiállításon. A helyszínen nem egy kínai úriember távozott a hóna alatt drónnal, amely nem került többe, mint kétszáz euró­nyi jüan – cirka hetvenezer forint. Az apró vagy nagyobb, távirányítású repülő szerkezetek a mobilkommunikáció és a számítástechnika fejlődésének köszönhe­tően nemcsak megbízhatóak lettek, de már az áruk is elérhető, s pont emiatt nincs messze az idő, amikor megszokottá válik majd, hogy drónok repkednek a fejünk fölött. Csakhogy ennek nem mindenki örül.

2020-ban az elektronikai termékek 66 százalékát az ázsiai és a csendes-óceáni térségben fogják értékesíteni. A drónok Ázsiában is népszerűek, de az elsődleges ­piacuk egyelőre Németország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Az eladások pedig olyan gyorsan nőnek, hogy a szigetországban tavaly decemberben adták el az összes 2015-ben értékesített drón 45 százalékát, 12 millió fontot – több mint ötmilliárd forintot – meghaladó értékben. Az árak jelentős csökkenése miatt a távirányítású repülő készülékek robbanás­szerű elterjedésére kell számítani, pedig a rövid akkumulátor-üzemidő és a gépek meglehetős egyszerűsége még határt szab az amatőr repülésnek.

A repülő eszközök használatának szabályozása ugyanis éppen csak elkészült, tehát elmondható, hogy a gyártás során teljesen ellenőrizetlen minőségű szerkezetek kerülnek a piacra, így a légtérbe. De a drónokat kezelők jelentős része mit sem tud a biztonságos üzemeltetésről. Nem is nagyon tudhatna, nincs honnan: tanulni ugyanis szinte semmilyen hivatalos helyen nem lehet. Talán azok tudják felelősséggel üzemeltetni a kis automata repülőket, akiknek van pilóta- vagy vitorlázó-repülős hátterük. A drónok használatával kapcsolatban a a az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) közzétett egy javaslatot, mely az uniós szintű szabályozás bevezetésére vonatkozik.

A VJT & Partners szakértője, dr. Pusztai Máté nemrégiben arról beszélt, hogy az EASA a szabályok betartását, felelősségvállalást és vizsgák letételét javasolja a drónok üzemeltetőinek. Jelenleg Magyarországon sincs olyan szabályozás, amely a drónok használatával kapcsolatban pontos eligazítást adna. A Nemzeti Közlekedési Hatóságnál is foglalkoznak azonban a témával, ahogy sok más országban is, így a bizonytalanság belátható időn belül véget érhet. De azért a szabályozás megalkotása nem kevés időt vesz igénybe.

Az EASA javaslata három kategóriába sorolná a drónokat: nyílt, speciális és tanúsítványköteles. A három kategória közül a nyílt kategória lényegében a hobbieszköz, az ilyenekre ötvenméteres magasságkorlátozás vonatkozna. A többi drón esetében ez a korlátozás 150 méter lenne. Ha ez, a mai szabályozatlan helyzethez képest drasztikus korlátozás jogerőre emelkedik, a gyártóknak is elő lehet írni, hogy a korlátozást megfelelő elektronikák beépítésével érvényesítsék a drónokon.

Az EASA a szabályok betartását nem bízná önkéntes jogkövetésre, hanem a GPS-alapú technológiák alkalmazásával kötelező magassági korlátozást és úgynevezett geofencing rendszert építtetne minden drónba. Ez persze drágítaná a készülékeket, és továbbra is maradna a kérdés, hogy az uniós hatóság vagy bármely nemzeti szervezet képes lesz-e ellenőrizni azt a rengeteg eszközt, amely elönti a piacot. Elképzelhető lenne egy másik kötelező technológiai megoldás is: a drónokba olyan „okos" vezérlést kellene beépíteni, amely megakadályozza, hogy berepüljenek a tiltott légtérbe, például a repülőterekre. Ezt a másik oldalon is akadályoznák, mégpedig az irányítást zavaró sugárzással.

Hévizi Tamás és Váradi Ádám munka közben Földi Imre / Népszabadság

A repülőgépeket eddig sem veszélyeztető felhasználókat érintheti egy másik fontos javaslat: e szerint egy nyílt kategóriába sorolt drónnal nem lenne szabad 12 főt meghaladó embercsoport fölé repülni. Szigorúan értelmezve ez a szabály azt jelenti, hogy egy családi rendezvény (például: esküvő) esetén sem lehetne a drónnal a násznép fölé repülni. Ez így túl rigorózus korlátozásnak tűnik, de összefüggésben van azzal, hogy ma senki sem tudja garantálni a drónok biztonságos működését. Elég egy apró anyag- vagy forrasztási hiba, és a drón a legváratlanabb pillanatban lezuhanhat. Nem kell mondani, hogy egy félkilós eszköz milyen veszélyt jelent, ha akár csak ötven méterről az emberek közé esik.

A drónnal okozott kár megtérítésének kötelezettségét is előírná az EU. Az általános szabály a drónt üzemeltető személyt tenné felelőssé azért, hogy a drón működtetése során mindenki biztonságban legyen, a levegőben és a földön is. Ha az EU minden testülete rábólint a szabályozásra, a veszélyek akkor sem hárulnak majd el. De legalább mindenki számára világos lesz, hogy hol, mikor és milyen feltételek mellett lehet drónt reptetni, és talán azok is nagyobb biztonságban érezhetik magukat, akiknek a feje fölött repülnek el ezek a szerkezetek.

A drón, ami nem játék

Az Airfilm drónnal készít csúcsminőségű légi felvételeket: videó­kat és fotókat. A repülő szerkezetet Váradi Ádám országos bajnok modellhelikopter-pilóta mellett Hévizi Tamás irányítja, aki televíziós szakember, operatőr, hivatásos pilóta. Őt kérdeztük a drónozás lehetőségeiről.

- Milyen érzés egy kamerával felszerelt drónnal női napozó felett repülni?

- Már gondoltunk arra, hogy csináltatunk egy úgynevezett „GYIK-pólót", és ezt minden közterületi forgatás alkalmával felvesszük. Ezen a „Gyakran Ismételt Kérdések" és az azokra adott rövid válaszok lennének olvashatók, mert úton-útfélen ugyanarról érdeklődnek, hogy mennyibe kerül a szerkezet, hány kiló, milyen magasra és milyen messzire repül, hol lehet kapni, miféle engedélyek kellenek hozzá, mennyire nehéz irányítani, végül persze az elmaradhatatlan tréfa: repültünk-e már a drónnal női napozó felett...

- Hasznos póló lenne, mert a drónt néhány éve mindenki ismeri, de felhasználásának szabályait, lehetőségeit alig.

- Nemrég közterületen forgattunk, amikor megállt mellettünk egy kerékpáros hölgy. Hosszan nézte a drónt, majd azt kérdezte: drón? Mire mi hosszan néztük a biciklit, és azt kérdeztük: bicikli? Jó, nem volt túl elegáns vicc, de nekünk már a drón is annyira természetes, mint másnak a kerékpár.

- Hogyan lesz valaki drónfilmes?

- 1988-ban kezdtem a Magyar Televízióban dolgozni, előbb technikusként a híradó stúdiójában, később operatőr lettem, majd rendező. Akilencvenes évek eleje óta a közszolgálati és a kereskedelmi ­televíziókban ezt a két dolgot csinálom. Öt évvel ezelőtt készítettem egy turisztikai kulturális ajánló sorozatot, amelynek egyik epizódja arról szólt, hogyan dolgoznak a repülőmodellezők, és a forgatás során ismerkedtem meg Váradi Ádámmal, aki akkor, 18 évesen országos bajnoki címet nyert az akrobatikus modellhelikopterezők versenyében. Elhatároztuk, hogy egyesítjük a tudásunkat, légi filmezéssel fogunk foglalkozni, azóta ketten irányítjuk a drónt. Ő pilótaként, én operatőrként.

- Öt évvel ezelőtt már léteztek drónok?

- Léteztek, mert a drón a pilóta nélküli repülőszerkezetek összefoglaló neve. Viszont azok a sokrotoros eszközök, amit ma általánosan így neveznek, még nem léteztek. Először mi is egy másfél méter hosszú, nyolc lóerős, klasszikus modellhelikopterrel dolgoztunk. Erre építettünk egy kezdetleges kamerastabilizátort. Ezután vettünk egy drága és komoly drónt, egy nagyon precízen szabályozható octocoptert.

- Bizonyára már kezdetben is akadt megrendelés bőven.

- Akadt, és ebbe a legkülönfélébb munkák belefértek: az Éjjel-nappal Budapest éjszakai városképeitől a Szombat esti láz és az X-Faktor promócióján át egy négyrészes sorozatig, amelyet Magyarország madártávlatból címmel az OzoneNetwork csatornán láthattak a nézők. De készítettünk neves autós cégeknek reklámfilmeket, és az elmúlt években Magyarországon forgatott nagyszabású külföldi játékfilmek többségében ugyancsak dolgoztunk, tehát szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a drónos filmezésben piacvezetők lettünk itthon.

- Nehéz kérések?

- Olyanok is akadnak. Néha csak egy falut, várost vagy egy jelenetet kell felülről megmutatnunk, míg a 12 majom című sorozatban egy éjszakai forgatás során, a Lánchíd közepén felrobbanó autókat filmeztük a magasból, de megesett, hogy vágtató lovak között, a lovak mellett kellett átrepülnünk egy várkapun.

- Milyen felszerelés kell mindehhez?

- Csúcskategóriás. A legjobb. Annak a drónnak az értéke, amellyel mi dolgozunk, az octocopterrel, a kamerastabilizátorral, a távirányítókkal, a monitorokkal, az akkumulátorokkal és az ezeket szállító kisbusszal együtt valahol ­15-20 millió forint között mozog. És nekünk ebből egy tartalék is kell, mert az nagyon sok pénzbe kerülne egy stábnak, ha munka közben meghibásodna a készülékünk, és miattunk csúszna minden. Egy nagy, külföldi produkció napi forgatási költsége ötven- és százmillió forint között van. Ott nem lehet hibázni vagy kifutni az időből.

A drága szerkezet gondos csomagolást igényel Földi Imre / Népszabadság

- Milyen magasra lehet felküldeni egy ilyen típusú drónt?

- Három-négyszáz méterre, és bár menne magasabbra is, ne felejtsük el, onnan vissza is kell hozni. A kamerával felszerelt, összesen húszkilós szerkezetet a két akkumulátor tizenhárom-tizennégy percig képes a levegőben tartani. 

- Annyi biztos tehát, hogy a Marsra nem drónnal megyünk majd.

- Csak annyi biztos, hogy a Marsig nem azzal megyünk. De a Mars felületére először alighanem drón száll majd le, hogy felmérje a terepet, a szükséges méréseket elvégezze.

- Űrutazást eszerint nem vállalnak, de miféle kéréseket teljesítenek? Mi mindenre lehet használni a drónt?

- Nagyon sok alkalmazási területe lehet, a légi filmezés, fényképezés csak az egyik. Alkalmas ingatlanok, különösen magas építmények, tornyok, kémények, hidak teljes körű vizsgálatára, ipari, mezőgazdasági területek dokumentálására, a vadállomány, vadkár felmérésére, alkalmas projektdokumentációkra, azaz használható autópálya- vagy gátépítésnél, régészeti feltárásoknál, topográfiai méré­seknél.

- Fura hír volt nemrégiben, hogy az egyik csomagküldő szolgálat állítólag a kisebb csomagokat már drónokkal kézbesíti.

- Szerintem ez a hír csak marketingfogás. Arra szolgál, hogy minél többet beszéljenek erről a cégről. Néhány hónapja megkértek minket, hogy egészségügyi szakemberekkel együtt vizsgáljuk meg, miként lehetne drónok segítségével balesetek helyszínére juttatni gyorsan és hatékonyan defibrillátort. Ennek kapcsán jöttünk rá, hogy jóformán sehogy. Mert mi van, ha feltámad a szél? Mi van, ha elered az eső? Mi van, ha meghibásodik a szerkezet? Honnan tudjuk, hogy hol vannak váratlan akadályok: felsővezetékek, magasan lévő tereptárgyak? És mi van akkor, ha más drón is arra repül, és a két készülék összeütközik? Arról pedig már beszéltünk, hogy az akkumulátorok viszonylag hamar lemerülnek, viszont hosszú idő alatt töltődnek fel.

- A katonai bevetésekhez használt drónok esetében mindezt hogyan oldják meg?

- Az külön kategória. A vezető nélküli katonai repülő szerkezetek nagyobbak, javarészt nem is elektromos meghajtással működnek. Sokkal magasabbra, messzebbre képesek repülni, teljesen más az irányítási rendszerük is.

Az éjszakai Halászbástya a magasból, ahogy az Airfilm drónja látja Földi Imre / Népszabadság

- Hogyan szabályozzák nálunk a drónok üzemeltetését?

- Jelenleg alig, de rohamos terjedésük miatt ­erre nagy szükség lenne. Egy korábbi szabályrendszer alapján kétféle engedély szükséges az üzemeltetésükhöz. Az egyik az úgynevezett tevékenységi engedély, ami igazolja, hogy a berendezés alkalmas a biztonságos repülésre, tartalmazza a műszaki paramétereit, a karbantartási kézikönyvét, valamint igazolja, hogy aki irányítja, alkalmas a feladatra. A másik a légtérengedély, ami bonyolultabb ügy, attól függően, hogy a repülés helyszíne egy kietlen mező vagy egy lakott terület. De ha repülőtér közelében repülünk, akkor a légtérengedélynek egy speciális formáját kell kérnünk, ezt egy repülésbiztonsági szervezet, valamint a HungaroControl hagyja jóvá, és a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala adja ki. És mert a drón veszélyes, az üzemeltetőknek rendelkezniük kell biztosítással is, nekünk például egy ötmillió dolláros fedezetet nyújtó biztosításunk van, ez a filmforgatásokhoz elengedhetetlen.

- Azért ezt jobban kellene szabályozni.

- Mi is nagyon várjuk már, mert a mi munkánkat is segítené. Arról nem beszélve, hogy egy-egy engedély beszerzése nemcsak bonyolult, de legalább egy hónapig tart, és ezek az engedélyek elvileg még ahhoz a távirányítóval működtetett papírrepülőhöz is kellenek, amit az ember a saját kertjében reptet. A szupermarketben már nyolcezer forintért lehet kapni drónokat. A következő kategória ára néhány százezer forint, ebből is annyi van már, mint mocsár felett a szúnyog. Léteznek aztán a milliós, sokmilliós szerkezetek. Drónt venni egyszerű. Bekapcsolni sem bonyolult, és a földről elemelni sem. De jól és biztonságosan használni, az már komoly feladat, mert a drón egy tőlünk távolodó, vagy hozzánk közeledő, kisméretű, szimmetrikus tárgy, amelynek nagyon nehéz megsaccolni az irányát, a magasságát és a sebességét, ezért könnyű hibázni és balesetet okozni vele. A drón jó játéknak tűnik, de többnyire egyáltalán nem játék.