Ezrek bámulták tátott szájjal a kazanyi „vizes” világbajnokságon, talán tízezrek tolonganak majd a rakpartokon 2017-ben a következő, budapesti vb idején. A high diving (szabad fordításban: óriás-toronyugrás) az úszósport ernyője alatt viharos sebességgel a kétségkívül leglátványosabb szakággá nőtte ki magát. De vajon két év múlva lesz-e magyar, aki hajlandó 27, illetve 20 méterről alávetni magát a Dunába?
Az nagyon valószínűnek tetszik, hogy acapulcói indiánok kezdték az egészet. Ugyanakkor a „vizes” világbajnokságokon villámkarriert befutó óriás-toronyugrás teljes történetét könyvtárnyi anyagban lehetne csak földolgozni, mert amióta világ a világ, az emberek egy részét mániákusan vonzza a mélység...
Ami biztos: a magukat mintegy tízemeletnyi magasságból a vízbe alávetők számára hosszú évek óta a Világ Kupa-sorozatba tartozó versenyeket rendeznek, míg két évvel ezelőtt Barcelonában a vb-premieren is átesett a szakág. Az idei, kazanyi eseményen nekem is volt szerencsém a zsúfolt lelátón ücsörögni a férfiviadal selejtezője alatt, és az élmény emlékezetes marad. Legyen elég annyi, hogy a salto mortale-bajnokokat pusztán nézni is szédítő.
Amikor kiderült, hogy a mexikói Guadalajara helyett Budapest rendezi a 2017-es világbajnokságot, szinte azonnal híre ment annak is: az óriás-toronyugrás helyszíne a Parlament előtti Duna-szakaszon lesz, a résztvevők a Tatárföldről áttelepítendő traverzmonstrumról lendülnek majd neki, s a folyómederbe épített, legalább hét méter mélységű medencébe érkeznek.
