„Nagyon nem lenne szép, ha savanyú képet vágnék, még ha nehéz is feldolgozni, ha a négyszázas versenyt három századdal bukja el az ember – mondta a zárónapon Hosszú. – Ettől függetlenül megjavítottam az országos csúcsot, amelyet oly régóta szerettem volna megdönteni, nyertem hat aranyat és egy ezüstöt, ezért úgy gondolom, összességében csodálatosan sikerült Európa-bajnokság volt.” Hat elsőségével az Iron Lady nem csupán az idei Eb-n lett a legsikeresebb egyéni versenyző: rövid pályás Európa-bajnokságot korábban senki nem zárt ötnél több arannyal.
Cseh László pedig a rövid pályás Eb-történet legsikeresebb versenyzőinek egyikévé vált immár 19 aranyérmével (holtversenyben van a szlovák Martina Moravcovával). Cseh a második legeredményesebb magyar volt Netanyában három aranyérmével. Maximalista lévén mégis szóvá tette a 200 pillangó döntője után (amelyet egyébként Európa-csúccsal nyert meg): „Világrekordot akartam dönteni, ám ennyire magányosan nem megy. Jó lett volna, ha kicsit nagyobb a nyomás rajtam legalább százötvenig, de senki nem tudott velem jönni.”
Aranyérmet nyert továbbá Bernek Péter (400 m gyors) és Verrasztó Dávid (400 m vegyes), míg Kapás Boglárka egy-egy ezüsttel (800 m gyors) és bronzzal (400 m gyors), Gyurta Dániel pedig egy ezüsttel (200 m mell) gazdagította a magyar éremgyűjteményt.
„Restellem magam, hogy ennyire nem értek hozzá – említette lapunknak Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke, aki az Eb előtt öt aranyéremben reménykedett. – Noha tisztában voltam a versenyzőink kimagasló képességeivel, már annak kimondásához is nagy bátorság kellett, hogy öt aranyat jósoljak magunknak a világ legnépszerűbb sportágainak egyikében. Persze nem szomorkodom, hogy klasszisaink rám cáfoltak, sőt oda jutott a magyar úszás, hogy már az kelt általános meghökkenést, ha Katinka az egyik számban csak másodikként ér célba. S az sem túlzás: ha szerencsénk van, akkor még ennél is sikeresebbek lehettünk volna, gondolok itt Jakabos Zsuzsanna eredményének eltörlésére (100 m háton a második helyen ért célba, de a megengedettnél eggyel többet delfinezett, ezért kizárták – a szerk.) vagy Bernek betegségére.”
Ilyen Eb-szereplés után még inkább érdemes lesz figyelni a Nemzetközi Úszó Szövetség január 30-i, budapesti díjátadóját, amelyen az év úszóit is megválasztják. „A FINA alelnökeként és a FINA magazin főszerkesztőjeként köt a titoktartás – mondja Gyárfás, aki sejtelmesen hozzáteszi: – Pedig milyen szívesen beszélnék arról, kit, kiket várhatunk győztesnek a voksoláson!”
Az úszószövetség elnöke azonban már egyébként is óvatos duhaj, ha tippelni kell. „Adja magát a kérdés, ezek után hány érmet várok úszóinktól a riói olimpián. Most mondjak tízet? Képesek, és ezt a számot is megduplázzák, csak hogy megint rám cáfoljanak...”
Úszó erőd
Mi a titok, avagy minek köszönhető, hogy a magyar versenyzők ilyen eredményesek egy világszerte nagy becsben tartott sportágban? – Az 1970-es években gyökeresen új irányt vett a magyar úszósport; úgy gondoltuk, hogy ha mindent úgy csinálunk, mint mások, akkor nem versenyezhetünk a nagyokkal, ezért megpróbáltuk másként – sietett a segítségünkre a válasszal dr. Sós Csaba, a sportági szövetség szakmai alelnöke, a Testnevelési Egyetem úszótanszékének vezetője. – Széchy Tamás új felkészítési módszereket, Kiss László új klubfelépítési modellt dolgozott ki, az 1977-ben kinevezett Tóth Ákos szövetségi kapitány pedig a modern edzésmenedzselési módszerek meghonosítójaként vált ismertté.
Az akkor lefektetett elvek és munkamódszerek a generációkon átívelő magyar úszósikerek alapjai. Ugyanakkor a mostani szövetségi elnök, Gyárfás Tamás érdemeit sem lehet elvitatni, hiszen megannyi jelentős versenyt hozott Magyarországra, és a magyar győztesek látványa testközelből óriási ösztönzést jelent abban a tekintetben, hogy a gyerekek versenyszerűen úszni kezdjenek.
