Utóbbi nemcsak az adminisztrációt irányítja, hanem felelős a marketingért, a kapcsolattartásért, az említett termék, vagyis a sportág, úgymond, eladásáért. Az új szisztéma akkor léphet életbe, ha az alapszabályunkat bejegyezték. Ám addig sem tétlenkedünk. Főtitkárunk, a korábbi női szövetségi kapitány Ludvig Zsolt foglalkozik tovább a szakmával, az ügyvezetői tisztségre pedig pályázatot írtunk ki. Négyen jelentkeztek, közülük a pénteki elnökségi ülésen választjuk ki az új igazgatót. Legalábbis bízom benne.
– Ez kétséges?
– A testület tagjai közül, ahogy más sportágakban is, többen a régi iskola hívei, és lehet, hogy időnyerés céljából elodázzák a döntést, mert úgy gondolják, minek változtatni.
– A közgyűlési határozatot felül lehet írni?
– Természetesen nem, de amíg az alapszabályt nem jegyzik be, elvben minden maradhat a régiben. S noha a regisztráció bármelyik nap megtörténhet, azt szeretném, hogy addig se vesztegessük az időt.
– Ez mind szép és jó, de sem a szakmai, sem az ügyvezető igazgató nem szervál, sáncol és üt.
– Persze hogy nem. A sikerben hatvan százalék a szakmai munka szerepe, negyven a marketingé. Az előbbiben lassabban lehet előre jutni. Nagyon sokat kell még tennünk, hogy megközelítsük a hetvenes-nyolcvanas évek eredményeit. Az első lépésen túl vagyunk:
a női válogatott az idén – huszonnyolc év távollét után – ott lesz az Európa-bajnokságon.
Igaz, ez nagyrészt a belga szakvezető Jan de Brandt érdeme.
– Az új magyar módi szerint ő is mellékállású kapitány. Felvetődött, hogy változtassanak ezen?
– Ez a megoldás szerepel a további terveink között is. Tudom, sokak szerint ez fölösleges pénzkidobás, hiszen a válogatott mesterének nincs egész évben teendője. De a helyzet ennél árnyaltabb, hiszen a tréner segíthet az edzőkollégáknak, járhatja az országot, kutathatja a tehetségeket.
– Ha a belga szakember Magyarországra költözik, az pluszkiadással jár. Ki tudják gazdálkodni a magasabb összeget?
– Amikor két éve elnök lettem, száznyolcmilliós adóssága volt a szövetségnek, ma már csak nyolcmillió az elmaradás. Az anyagiak rendbe tételéhez jól jött a konszolidációhoz kapott hetvennégymilliós állami segítség. Gazdálkodásunkat azonban részben függetleníteni szeretnénk a központi büdzsétől. A röplabda, mint a tizenhat kiemelt sportág egyike, 2020-ig több mint négymilliárd forint támogatást kap a kormánytól. Az a távlati célunk, hogy minden száz forint állami pénz mellé húsz-harminc forint saját bevételt termeljünk.
|
Minden száz forint állami forint mellé húsz-harminc saját bevételt szeretne
Veres Viktor / Népszabadság |
– Belátható időn belül visszatérnek az emlegetett hetvenes-nyolcvanas évek?
– Nemrégiben a Fáy utcai csarnok adott otthont a férfi és a női Magyar Kupa négyes döntőjének. A meccsek között kiegészítő programokat szerveztünk, a közönség nagyon élvezte a mérkőzéseket. Tárgyalunk arról is, hogy 2016-ban a jóval tágasabb Tüskecsarnokban rendezzük meg az eseményt. A jövőben amolyan kis magyar Super Bowl lehetne a döntő. El kell érnünk, hogy a nézők a sportág rajongóivá váljanak, akik lelkesednek a legjobb játékosokért.
Ami a marketinget illeti: nagy siker volt az Eb-re kijutó női válogatott tagjainak fürdőruhás naptára, a csapatposzter műtermi fotója zászlókra is felkerült, ezek a Vasas-csarnokot díszítették. Célunk, hogy a röplabda a szórakoztatóipar része legyen. Az elkövetkező időszakban remélhetően mind több gyerek választja ezt a sportágat, a szponzorok pedig az értékek s nem a még ma is bevett urambátyám-szemlélet alapján kötnek megállapodást a sportág szereplőivel.
