galéria megtekintése

A „legnagyszerűbb érzéstől” is megfosztanák a gyerekeket

Az írás a Népszabadság
2015. 04. 02. számában
jelent meg.


Papp Sándor Zsigmond
Népszabadság

Április elsejétől a tíz év alatti gyerekek csak gyermekkönyveket kölcsönözhetnek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárból. Fordítsuk ezt le magyarra: ezentúl egy kilencéves nem kölcsönözheti ki a Piszkos Fredet. A szabályzat változásának hátterében ott találjuk a magyar lelemény elleni harcot, a túlszabályozás rémét és a szülőket is.

A könyvtár módosított szabályzata szerint gyerekolvasójeggyel tízéves korig csak a korosztályi érdeklődésnek megfelelő, gyermekkönyvtári állományba sorolt dokumentumokat lehet kölcsönözni. Az új rendelkezés türelmi időszaka szerdán járt le.

Kritériumok nincsek, a Grimm fivérek meséiben lévő brutalitás legalábbis nem tabu. Theodor Hosemann 1858-as illusztrációja a Jancsi és Juliskához
Kritériumok nincsenek, a Grimm fivérek meséiben lévő brutalitás legalábbis nem tabu. Theodor Hosemann illusztrációja a Jancsi és Juliskához
Forrás: Wikipedia

– Bizonyos fokig jó ötlet a korlátozás, bár jobban járunk, ha nem a tiltás eszközeivel, hanem pedagógiai eszközökkel, az olvasás fejlesztésével terelgetjük a gyermekeket – reagált a rendeletre Szakmári Klára, a Könyvtárostanárok Egyesületének elnöke. Az igaz, hogy nem minden nyolcéves gyereknek tesz jót az Alkonyat-trilógiához hasonló olvasmány,  szorongást, félelmet válthat ki, ha nem tudja feldolgozni a számára érthetetlen részeket. Ugyanakkor ha egy tízéves gyereknek annyira megtetszik Darvasi László Trapiti című könyve, akkor miért ne olvashatna bele a „felnőtt” novelláiba is. Aki még alsóban megkedveli Péterfy Gergely Misikönyv című meseregényét, az nem viheti haza két hétre a Kitömött barbárt?

 

Azt sajnos kevesen tudják – tette hozzá Szakmári –, hogy

a helyben olvasás joga EU-s alapjog, senkinek sem lehet megtiltani a könyvekhez való hozzáférést. Aki bemegy egy könyvtárba – akár felnőtt, akár gyerek –, és olvasni szeretne, az olvashat.

Misley Judit iskolai könyvtáros (AKG) szerint ideális állapotban nem rendeletek, hanem szülők gondolnak valamit arról, hogy a gyerekeknek mit szabad és mit nem. Andrássy Katinka grófnőtől sem tiltották el a felnőtt irodalmat, ám édesanyja speciális módszert alkalmazott, összevarrta a könyvek inkriminált oldalait.

Szakmári szerint nem a gyermeki lelkek védelme a valós ok, inkább a leleményesség megelőzése. Az ember ahol tud, spórol, és ha egy gyermekbelépővel ingyen (vagy kedvezményesen) juthat olvasnivalóhoz az egész család, akkor kihasználja a kiskaput, viszont a könyvtáraknak szükségük van minden forintra.

– Csak pozitív visszajelzést kaptunk, mindenki megértő volt, egy szülő sem reklamált nálunk – foglalja össze a tapasztalatokat Dippold Péter, a FSZEK Központi Könyvtár igazgatója. Az új szabályozás akkor merült fel bennük, amikor megjelent az internetes tartalmakat szűrő kormányrendelet, amely a gyermekeket védi a nem kívánt oldalaktól. Rendszeresen figyelik a kölcsönzési szokásokat, ez is közrejátszott abban, hogy ezentúl csak a megfelelő művekhez férjenek hozzá a gyerekek. Vagyis a gyerekkönyvtárosok által gyerekkönyvnek minősítettekhez. Sajnos a gyerekkönyvek kritériumait nem sikerült megtudnunk, nagyon úgy tűnik, hogy a kiadók ajánlata dönt elsősorban.

Gondoljuk csak végig. A Grimm fivérek meséi kölcsönözhetők, vagyis a brutalitás nem tabu.

Az erkölcstelenség sem baj, példa erre Lusta Katica. A kirekesztő szemlélet sem, hiszen A Tamás bátya kunyhója is hazavihető.

De Max és Móric története sem éppen a leányszobákba való.

Egy könyv árából

A Központi Szabó Ervin Könyvtárban az éves, felnőtt kölcsönzési díj 5800 forint, kisebb tagkönyvtárakban 2300 forint egy évre. Sok helyen 16 éves korig ingyenes a kölcsönzés, tízéves kor alattiaknak pedig szinte mindenhol.

– A rendszer ugyanakkor nem merev, rugalmasak szeretnénk lenni – teszi hozzá az igazgató. Vagyis ha a gyereknek az iskolai feladataival kapcsolatban, mondjuk, egy állatokról szóló szakkönyvre lenne szüksége, akkor a könyvtárossal egyeztetve természetesen kikölcsönözheti. Viszont ha csak úgy, mindenféle indok nélkül szeretne belepillantani egy filozófiai értekezésbe, ezt már nem teheti meg. Hacsak a szülei a saját kölcsönzőjegyükkel ki nem veszik neki.

Péterfy szerint „a könyvek demokráciája a világ legnagyszerűbb érzése. Ha akarom, bármelyik kötetet levehetem a polcról, és belelapozhatok”
Péterfy szerint a könyvek demokráciája a világ legnagyszerűbb érzése. „Ha akarom, bármelyik kötetet levehetem a polcról, és belelapozhatok”
Korponai Tamás / Népszabadság

– Kilencévesen vettem a kezembe a Száll a kakukk fészkére című regényt. Azt nem mondom, hogy az anyámék ujjongva nézték – meséli Péterfy Gergely író, aki nem tudja elképzelni, milyen könyv lehetne olyan erkölcsi fertő, hogy mindenáron meg kellene óvni tőle a gyerekeket. Véleménye szerint minden fejlődés a szabályok megszegésén alapul. A könyvek demokráciája a világ legnagyszerűbb érzése – mondja –, ráadásul

a gyermekeknek az a dolguk, hogy ne fogadják el az ostoba és zsaroló felnőttek szempontjait,

akik csak a nekik címzett olvasnivalót nyomják a kezükbe. Hacsak nem akarnak maguk is unalmas felnőttek lenni.

Mitől gyerekkönyv A kőszívű ember fiai?

Három szempont dönti el, hogy mi kerül be a gyermekkönyvtári állományba. Vagy a Könyvtárellátó szakmai ajánlóját fogadják el, netán a kiadók besorolásait az egyes könyvek esetén, vagy a saját szakemberük döntését, aki a megfelelő pedagógiai és pszichológiai szempontok alapján válogatja ki a megfelelő műveket. Szamárvezetőként a Könyvtári Intézet gyermekirodalmi adatbázisa szolgálhat, ahol korcsoportokként lebontva is böngészhetünk a könyvek között. Érdekesség, hogy ott 8–11 éves korosztályi kategória is van, vagyis nem tíz év a kényes határ. A kérdésünkre ez nem válasz.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.