galéria megtekintése

„Még mindig csalódott vagyok a magyarok szereplése miatt”

0 komment


Őri B. Péter

Minden létező címet megszerzett már: nyert olimpiát, vb-t, Eb-t, ­BL-t, norvég és magyar bajnok, illetve kupagyőztes. A Győr női csapatában 2011 őszétől játszik. ­Heidi ­Löke, a világ legjobb női kézilabdázóinak egyike interjút adott a Népszabadságnak.

– Sem a magyar női, sem a férfiválogatott nem lesz ott a nyári olimpián, ezért a szövetség azt tervezi: meghatározza majd, hogy a csapatokban mennyi legyen a külföldi és a magyar játékosok aránya. Ön csaknem öt éve kézilabdázik Győrben, ahol sok a légiós. Egyetért az elképzeléssel?

– A legutóbbi BL-meccsünkön kétszer annyi légiós szerepelt az együttesben, mint hazai játékos, de sajnos sok a sérült a magyarok között. Szerintem annak figyelembevételével, hogy a sikeres nemzetközi szerepléshez szükség van a külföldiekre, Győrben jó az arány. Ugyanakkor el tudom fogadni a szövetség vezetőinek tervét, hiszen azon gondolkodnak, hogy a válogatott eredményes legyen. A norvég női csapat tagjai közül sokan külföldi klubban szerepelnek, így a fiataloknak több lehetőségük van a folyamatos játékra. Valószínűleg a magyar válogatottak is jobb eredményeket érnének el, ha többen állnának légiósnak.

– Jogos a felvetése, hiszen a két válogatottban valóban csupán két férfi játékos, Nagy Kornél és az Iránból honosított Dzsamali Iman szerepel külföldi klubban. Mit szól ahhoz: amíg decemberben Norvégia női csapata története során harmadszor nyert vb-t, addig a magyarok a tizenegyedik helyen kötöttek ki?

 

– A második vb-aranyérmem természetesen boldoggá tett, viszont még mindig csalódott vagyok a magyarok szereplése miatt, és sajnálom, hogy nem lesznek ott az olimpián. Nem nagyon tudtam figyelni a mérkőzéseiket, hiszen a saját meccseinkre kellett összpontosítanom.

Mezén az érdemjegye: 5-ös
Mezén az érdemjegye: 5-ös
Koncz György / Népszabadság

– Sikeresen, hiszen nemcsak világbajnok lett, hanem a torna All Star-csapatába is beválasztották honfitársával, Nora Mörkkel együtt, akivel az új idénytől megint klubtársak lesznek...

– Ennek nagyon örülök. Nora még csak tizenhat éves volt, amikor mindketten Aalborgban kézilabdáztunk, majd a Larvik együtte­sében ismét csapattársak voltunk, az ősztől pedig már ő is Győrben ­folytatja pályafutását. Éltem a szerződésem opciós jogával, és a jövő esztendő júniusáig hosszabbítottam, legalább egy évadot tehát újra egy klubnál töltünk el Mörkkel. Nagyszerű játékos: noha a Larvik a Bajnokok Ligájában otthon kikapott a Fleury együttesétől, ő tizenkét gólt dobott. Persze nemcsak ­miatta maradok tovább Győrben, hanem azért is, mert a csapat sokkal erősebb, mint az előző idényben. S itt van a világ legjobb szurkolótábora.

– A BL-ben nehéz meccs következik: vasárnap idegenben a csoportot csak jobb gólkülönbségével vezető Podgo­rica otthonában lép pályára a második helyezett győri együttes. Háború lesz?

– Ha a Budućnost a vetélytárs, az mindig inkább harc, mint játék. Januárban, a győri mérkőzésen okos taktikával sikerült legyőzni az addig veretlen címvédőt, de most feltehetően nehezebb meccs vár ránk. Remélem pályára léphetek, mert az egyik edzésen eltalálták az állkapcsomat, ezért kihagytam a Vác elleni MK-találkozót.

Heidi ­Löke
Heidi ­Löke

– Tavaly az ETO nem jutott be a Final Fourba, az idén – hasonlóan a 2013-as és a 2014-es sorozathoz (a Győr mindkétszer BL-győztes lett – a szerk.) – ott lesz majd a budapesti négyes döntőben?

– Sohasem tervezek előre. Ha mindig a végső cél lebeg a szemünk előtt, akkor a soron következő feladatra nem tudunk eléggé koncentrálni, és a kelleténél hamarabb búcsút mondhatunk álmainknak.

– Jó játékának akár a jelképe is lehet: Győrben az 5-ös számú mezt viseli.

– Megtisztelő, de más az ok. Heten vagyunk testvérek, s én születtem ötödikként. Négy bátyám állandóan nyúzott, de köszönöm nekik: nem hagyták, hogy puhány legyek. A válogatottban viszont a hatos dressz az enyém, ugyanis ott nem választhattam, az ötös már foglalt volt.

– Mindent megnyert, amit egy kézilabdázó megnyerhet. Mi ösztönzi még?

– Amikor pályára lépek, sohasem gondolok az elért eredményeimre. Szeretek kézilabdázni, mindig jobban és jobban akarok játszani. Az idén már harmincnégy éves leszek, és kíváncsi vagyok, meddig feszegethetem fizikai képességeim határait.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető