Nagy bódulatomban az előző tudósításból kifelejtettem vele kapcsolatban, hogy a 200 m vegyesen aratott, világrekorddal spékelt győzelméért 50 ezer dolláros csekk is a jutalma volt az aranyérem mellé, de ezúttal fölmenteném magam: noha a 14 millió forint nem piskóta, „Katka" sportemberi nagyságához képest egészen mellékes körülmény. Ahogyan nyert, ahogyan ünnepelte, ahogyan nyilatkozott... Minden részlet tökéletesen klappolt. Amennyiben eltervezett forgatókönyv mentén zajlik a sztárcsinálás, úgy azért; ha ösztönösen, a természetéből fakadóan jön, akkor meg azért jár a kalaplengetés. De nem folytatom az ajnározást, mert az immár négyszeres világbajnoknőnek – elvileg – öt száma még hátravan, vagyis az értékelés további fényt kaphat, ha értik, mire gondolok...
A csúcseső amúgy határozott válasz azoknak, akik a start előtt úgy vélték, az olimpia előtti évben semmi szenzáció nem várható a vb-n, hiszen a legnagyobb spílerek számára Kazany megálló lesz csupán a Rióba vezető úton. A jelek szerint erről szó nincs, úgyhogy a végtelenül kedves, segítőkész és örökösen mosolygó tatárok (semmi kétség, összehasonlíthatatlanul kedvezőbb arcukat mutatják, mint a közelmúltban, Muhinál...) egyfolytában csapkodhatják a műanyag tapsolórudakat, mert az ember csak kapkodja a fejét a futballstadion uszodájában, annyi a történés.
A kedd délutáni program például azzal kezdődött, hogy a világcsúcstartó német Paul Biedermann csak harmadik lett 200 m gyorson, de így is jobban járt, mint Ryan Lochte: az amerikaiak első számú klasszisa negyedikként a dobogóra sem fért fel. Az emelvény tetején az a húszesztendős brit James Guy feszített, akinek eddigi mostanáig a 2013-as barcelonai vb-n négyszázon elért ötödik hely volt a legjobbja, míg a második hely a kétszeres olimpiai bajnok, égimeszelő kínai Sun Yangé lett.
A „celebfelvonulásnál" persze sokkal jobban érdekelt bennünket, mire megy a nők „maratoni" távján Kapás Boglárka. A huszonkét éves, törékeny magyar az éremszerzésről csak a legmerészebb álmaiban fantáziálhatott, erre mi történt? Nos, mindenekelőtt az, hogy Ledecky – Rousseau-i magányban tempózva – simán megjavította az 1500 méter világcsúcsát is (15:25,48), ezzel a hetedik rekordot állította fel Kazanyban, minek nyomán az orosz város máris megelőzte Barcelonát, hiszen a legutóbbi vb nyolc napján összesen hat csúcs dőlt meg... Mindeközben Kapás eleinte szerényen meghúzódott a mezőnyben, száznál hetedik, négyszáznál hatodik volt, de amikor a szám kétharmadánál fölevezett a negyedik helyre, csak-csak nyújtogatni kezdtük a nyakunkat. S nem hiába, mert „Bogi" – a pazarul kiötlött forgatókönyvnek megfelelően – az utolsó hosszokon begyújtotta a rakétákat, és méterről méterre közelítette meg a dán Lotte Friist. Az utolsó ötvenre még a skandináv fordult harmadikként, de a BVSC úszónője elképesztő hajrát vágott ki, s amikor beért a célba, az ő rajtkövén gyulladt ki a bronzérmet jelző három piros lámpa. De ez még nem minden, mert a helyezésénél is váratlanabb volt az ideje: az 15:47,09 ugyanis nem egyszerűen országos csúcs, hanem irdatlan rekord, hiszen 15 és fél másodperccel jobb saját, két éve elért eredményénél!
– Már sírtam is – törölgette a könnyeit a bájos versenyző néhány perccel később a lihegőben. – El sem hiszem, ami történt, talán majd később. Fantasztikus, hogy érmes vagyok. Ez volt életem legjobb úszása, szédület...
A nap krónikájához tartozik még, hogy Hosszú a rangsor negyedikjeként (1:56,51 ) bejutott a 200 m gyors szerdai döntőjébe is, miképpen Cseh László 200 m pillangón. Ráadásul ő mindenkinél gyorsabb volt, s a második dél-afrikai Chad le Closra is majdnem egy másodpercet vert (1:53,53), ami... Maradjunk mértékletesen abban: reményt keltő.
A többiek? Úsztak még. Horváth Dávid (50 m mell) a 37., Verrasztó Evelyn (200 m gyors) a 30., Gyurta Gergely és Bernek Péter (800 m gyors) a 23., illetve a 24., időt produkálta, így aztán egyikük sem jutott túl a selejtezőn.
Negyedóra sétaútra, a vízilabda-uszodában a férfi negyeddöntők voltak műsoron, s mivel a magyar válogatott a bemelegítésre sem jó, habkönnyű csoport után a „halálágra" került, izzadtak a tenyerek már a bemutatásnál is, pedig a hőmérő ekkor már nem kúszott tizenhét fok fölé. Bíztunk benne, hogy a meccs alatt sem lesz melegünk, de mielőtt megnéztük volna, mi történik a magyar–olasz „örökrangadón", rögzíteni kellett: a horvátok hat góllal kiütötték a montenegróiakat, s azokkal a görögökkel találkoznak az elődöntőben, akik az ausztrálok ellen az utolsó másodpercekben egyenlítettek, majd az ötméterespárbajban győztek.
A görög diadalüvöltés után csakhamar felkiálthatott a maroknyi magyar tábor is, mivel két perc múltán Varga Dénes „bevarrta" az elsőt Tempesti hálójába. Írhatnám, hogy a tavaly az év pólósának választott „Dumi" megadta az alaphangot, de ez nem lenne igaz, mert azt a szomszédos placcon tartott koncert adta meg, s hol orosz népdalok, hol meg az O sole mio dallamára járatták a labdát kézről kézre a fiúk.
|
Az olasz Stefano Luongo (b) és Madaras Norbert a negyeddöntőben játszott Magyarország - Olaszország férfi vízilabda-mérkőzésen
Kovács Anikó / MTI |
A folytatásban aztán akár mi is dalra fakadhattunk volna, mert a bírók továbbot intettek az olaszok kívülről inkább gólnak látszó lövése után, majd a vb-újonc Erdélyi Balázs kettőre növelte a különbséget. De korai volt az öröm: jött a Budapesten született Giorgetti, aztán meg Baraldi, 2:2-nél pedig az első szünet.
A második nyolc percben Varga Dániel közelebb vitte a célhoz az együttest: a csapatkapitány duplájára Di Fulvio csak eggyel tudott válaszolni, úgyhogy a nagyszünetben 4:3-as magyar vezetés virított az eredményjelzőn. Sőt a térfélcserét követően – megint csak a „nagy" Vargának köszönhetően – 5:3-ra módosult az állás, s bár Figlioli kegyetlenül bombával szépített, a felvonás végén dühünkben csapkodtuk az asztalt: ígéretes támadás közben Szívós kezéből kiperdült a labda, az ellenakcióból meg – ahogyan az ilyenkor lenni szokott – olasz gól született (Luongo, 5:5).
|
Az olasz Francesco di Fulvio (b) és Angyal Dániel a negyeddöntőben
Kovács Anikó / MTI |
A negyedik negyed a csöndes megsemmisülés jegyében kezdődött, és, fájdalom, úgy is zárult: már 8:6 is volt „oda", igaz, egy gólra még sikerült felzárkózni, csakhogy hiába támadhatott a döntetlenért a csapat, nem sikerült, semmi sem sikerült (7:8).
Benedek Tibor szövetségi kapitány lakonikusan értékelt:
„Összességében nem játszottunk rosszul, most ekképpen alakult. Ilyen a sport, az élet megy tovább."
Ez kétségkívül így van: a címvédő együttes például csütörtökön az 5-8. helyért játszik...
Óriás-toronyugrás
Nők
1. Rachelle Simpson (amerikai),
2. Carlton (amerikai),
3. Nesztszijarava (fehérorosz).
Úszás
Férfiak
200 m gyors
1. James Guy (brit) 1:45,14,
2. Sun Yang (kínai) 1:45,20,
3. Biedermann (német) 1:45,38.
100 m hát
1. Mitchell Larkin (ausztrál) 52,40,
2. Lacourt (francia) 52,48,
3. Greevers (amerikai) 52,66.
Nők
1500 m gyors
1. Katie Ledecky (amerikai) 15:25,48, világcsúcs,
2. Boyle (új-zélandi) 15:40,14,
3. Kapás Boglárka 15:47,09.
100 m mell
1. Julija Jefimova (orosz) 1:05,56,
2. Meilutyte (litván) 1:06,36,
3. Atkinson (jamaicai) 1:06,42.
100 m hát
1. Emily Seebohm (ausztrál) 58,26,
2. Wilson (ausztrál) 58,75,
3. Nielsen (dán) 58,86.
Vízilabda
Férfiak
Negyeddöntő
Olaszország–Magyarország 8:7,
Szerbia–Egyesült Államok x:x,
Horvátország–Montenegró 10:4,
Görögország–Ausztrália 7:7 (ötméteresekkel 5:4).
