Csúcsmérkőzés következik: a házigazda franciák és a világbajnoki címvédő németek is óvatosak, utóbbiaknál Gomez, Hummels és Khedira sem játszhat.
A francia tévécsatornákon immár napok óta a „kékek" korábbi emlékezetes szerepléseit elevenítik fel; kétórás műsort sugároztak például az 1984-es – ugyancsak franciaországi – Eb-diadalról, megszólaltatva az összes aranyérmest, aki ma már (főként a kilók tekintetében) alig hasonlít hajdani önmagára. Óriási játékosok beszéltek a hatalmas szerencséről, amely az elődöntőtől kísérte őket, hiszen a legjobb négy között a kétszer negyedórás hosszabbításban 1-2-re álltak, és a portugáloknak ziccerük volt az 1-3-hoz. Ehelyett lett 3-2, és Jean Tigana, Alain Giresse, Michel Platini meg a többi megszólaltatott mind azt kívánta a maiaknak: Fortuna ugyanúgy legyen velük a Velodrome-ban, ahogyan pártfogolta őket annak idején. Merthogy azt az elődöntőt is Marseille-ben rendezték, miként csütörtök este szintén a kikötővárosban tartják a németek elleni rangadót.
A feltételek nem azonosak, a vendégek ugyanis nem számíthatnak a sérült Khedirára és Gomezre, valamint az eltiltott Hummelsre, aki a két válogatott legutóbbi tétmérkőzésén az egyetlen gólt fejelte a riói Maracana stadionban a 2014-es világbajnokságon. Löw német szövetségi kapitány azt hangoztatja (és intelme nem a sérülteknek szól): „Nem kell jajgatni!" A szakvezető nyilván azért is ilyen szilárd, mert Neuer, Boateng, Höwedes, Kroos, Özil, Müller, valamint Götze két éve is ott volt a pályán a franciákkal szemben, azaz a gerinc változatlan. (A másik oldalon Lloris, Evra, Pogba, Matuidi, Griezmann és Giroud szerepelt a csütörtökön nagy valószínűséggel pályára lépők közül.) S Löw határozottsága abból a szempontból is érthető, hogy a német válogatott eddig egyetlen gólt kapott a tornán, azt is tizenegyesből szerezte az olasz Bonucci. Pedig a Nationalmannschaft a legkevésbé sem bekkel, éppen ellenkezőleg: rendszerint az ellenfél térfelén járatja a labdát, azaz a meccsek nagy részében a kapuja közelébe sem engedi vetélytársait. Deschamps francia szövetségi kapitány helyesen állapította meg: „Az olaszokkal szemben voltak ugyan gondjaik, de akkor is az ellenőrzésük alatt tartották a pályát szinte százhúsz percen át."
Apropó, pálya! Deschamps arról már nem beszélt olyan elismeréssel, amilyen emelkedetten a riválist méltatta, sőt a marseille-i stadion talaját az Európa-bajnokság idején többször is „katasztrofálisnak" nevezte. A gyeppel most sincs kibékülve, és ironikusan emlegeti a hazai környezet úgynevezett előnyét. Sissoko viszont éppen azt emelte ki, hogy „mégiscsak otthon leszünk", Pogba ellenben arra hívta fel a figyelmet: „Egyelőre nincs miért lelkesedni, még nem nyertünk semmit sem."
