– A magyar labdarúgó-válogatott felkészülését már videoelemző segíti, a kluboknál is alkalmaznak különböző eszközöket, például az edzésteljesítmény elemzésére, de az SAP által kifejlesztett komplex rendszer iránt itthon ugyan sok helyről érdeklődnek, még sehol nem alkalmazzák – mondja Turóczi Gábor, a német cég hazai leányvállalatának a szakértője.
– Több országban viszont igen, az eddigi legnagyobb sikert a 2014-es futball-vb jelentette. A Német Labdarúgó Szövetséggel együttműködtünk, viccesen azzal szoktunk büszkélkedni: mi voltunk a világbajnoki címet szerző válogatott tizenkettedik játékosa.
 |
| Turóczi Gábor |
A rendszert egy szervezet, egy klub nemcsak a szorosan vett sporttémában tudja alkalmazni: a menedzsmentirányítástól a beléptetőrendszeren át a szurkolókon való kapcsolattartásig egyaránt használható. A legfontosabb azonban mégis az edzés-, a meccsadatok összegyűjtése, majd elemzése. Például szenzorok és pulzusmérők segítségével rendkívül érdekes adatokat kaphatunk meg egy játékosról – folytatja Turóczi. – Arról is információhoz lehet jutni, hogy milyen összefüggés lehet egy sportoló étkezése, pulzusszáma és futóteljesítménye között. Összehasonlíthatók az adatok, és évekre eltárolhatók. Akárcsak a sérülésekkel összefüggő elemzések során szerzett információk. Nagyon sok esetben kiderül, nem lehet mindenkit egyformán terhelni.
Meccsszituációban valós idejű adatok segítik az edzőt. Mondjuk egy csatár az ötven métert rendre hét másodperc alatt teljesíti, de ha az elemző azt veszi észre, hogy a találkozó nyolcvanadik percében ehhez már tíz másodpercre van szüksége, akkor figyelmezteti a trénert: jó lenne cserélni. Az adatokat bármilyen mobil eszközre le lehet tölteni, és arra is van lehetőség, hogy akár már a találkozó szünetében megnézzék és elemezzék az adott szituációt – például miért hibázott gólhelyzetben a csatár –, és ha kell, változtassanak.
Az analitikus megoldást használja például az NFL, a WTA, a női teniszezők világszervezete, az Osztrák Vitorlás Szövetség, a cseh hoki- és a szlovák futballválogatott is. Németországban a Hoffenheim és a Nürnberg labdarúgócsapata.
– Az adatok összegyűjtésénél szükség van a mesterséges intelligencia mellett az emberre is: például ki mennyit szerelt, azt egy gép nehezen állapítja meg, hiszen nehéz behatárolni, mit is nevezünk szerelésnek – magyarázza a szakértő. – De mint az ábrán is látszik: nagyon sok adatot tudunk összegyűjteni egy játékossal kapcsolatban, az edző pedig mindezekből hasznos információkhoz jut.
Persze mindez nem olcsó mulatság: egy komplex rendszer kiépítésének az ára a tízmilliótól akár a százmillió forintig terjed, amitől lehet, hogy egy klub főnöke hanyatt vágja magát, de az még mindig jobb, mint ha egy fontos meccs döntő pillanatában egy rossz mozdulat következtében a csatár esik el és sérül meg, mégpedig azért, mert a szakemberek nem kaptak információt a támadó terhelhetőségéről.
