Orbán – miután az Országházban aláírta a rendezésről szóló dokumentumot – rögtönzött sajtótájékoztatót tartott a FINA-vezetővel. A kormányfő közölte, nemzeti közmegegyezésre törekszik „Magyarország történetének legnagyobb rendezvénye" kapcsán, s kockázatokkal járó, hatalmas vállalásnak nevezte az eseményt. Ugyanakkor hozzátette, amennyiben mindenki megteszi a tőle telhetőt, és olyan jól teljesít, mint a magyar úszók, akkor a rövid határidő ellenére biztos a sikertörténet. „Eddig csak a versenyzőink voltak világbajnokok, most nekünk is azoknak kell lennünk" – jelentette ki, majd kiemelte: „Nagy hasznot húzhatunk a rendezésből." A miniszterelnök elmondta azt is,
a mamutberuházás a jelenlegi hazai szabályozások alapján megvalósíthatatlan,
ezért az ellenzék bevonásával új, kifejezetten a vb-ről szóló törvényt kell alkotni. „A Dagály környezete mellett a mostani úszóközpont, a Margit-sziget rehabilitációja is a terveinkben szerepel, s még az is lehet, hogy valamilyen módon összekötjük a két területet" – közölte Orbán.
Marculescu láthatóan rendkívül hálás a beugrásért, és rövid beszédében ennek többször is hangot adott. Egyben bejelentette azt is, hogy az annak idején 2017-re Budapestnek ítélt junior úszó-világbajnokságnak új rendezőt keresnek, míg a magyar főváros 2019-ben adhat otthont az utánpótlás seregszemléjének.
Amint az már másfél éve, a 2021-es budapesti rendezést szentesítő barcelonai döntés óta köztudomású, a vb-re új létesítmény épül. Az uszodakomplexumban a világbajnokság idején 18 ezren foglalhatnak helyet a lelátókon, ám a tribünök jó része ideiglenes lesz; a vizes központ a hétköznapokon ötezer nézőt fogadhat. A létesítményhez kapcsolódó jó néhány kiszolgáló épület, a nemzetközi szövetség részéről kötelező beruházásként elvárt FINA market street (nevezzük magyarul piactérnek), a parkoló és a többi szükséges „plusz" mind a változatlanul üzemelő Dagály strand és a Rákos-patak közötti, illetve a szemben lévő oldalon fekvő, Erdért-pálya előtti területen kap helyet.
Információink szerint az uszodának a legkésőbb 2017 márciusára állnia kell, a vb-t pedig a nyári időszakban, júliusban vagy augusztusban tartják.
A konkrét dátumra muszáj várni egy darabig, mert sem a mogyoródi Forma–1-es futammal, sem a szintén erre az időszakra Londonba tervezett atlétikai világbajnoksággal nem ütközhet az esemény.
Úgy tudjuk, a vb teljes költségvetése 85 millió dollár, azaz hozzávetőleg 25 milliárd forint, ám ebben benne foglaltatik az uszodaépítés mintegy 8 milliárdja is. A cél az, hogy a végső szaldó – a létesítményre szánt kiadásokat leszámítva – minél közelebb legyen a nullához. Gyárfás szerint erre jó esély van, hiszen a „nagy" vb-hez tartozó masters (veterán) világbajnokságnak – amelyet közvetlenül a felnőttek viadala után rendeznek – 14 ezer, tetemes nevezési díjat fizető résztvevője, s legalább ugyanennyi, a versenyzőkkel érkező vendége lesz. Ezzel együtt nagy dilemma a jegyárak megállapítása. A londoni olimpiai úszóversenyein 30 és 450 font között volt az úszóversenyek napi belépőinek az ára, de a legolcsóbb helyről – magunk közt szólva – Sólyomszem sem sokat látott volna. Hazánkban ilyen ellenérték elképzelhetetlen – még a 30 font (nagyjából 12 500 forint) is sok, a 300 pedig már megfizethetetlen –, úgyhogy ez ügyben is lehet min tűnődni...
Könnyebbség viszont – miként azt az elnök érdeklődésünkre elmondta –, hogy a gesztusértékű beugrást értékelő FINA kétmillió dollárral csökkentette a rendezés jogáért előírt, „hadititoknak" minősített díjat, ennyivel tehát már most beljebb vannak a hazai pénzügyesek.
A sportvezető nyomatékosította: „Az uszodának és környezetének így is, úgy is el kellett volna készülnie 2017-re, a junior vb-re, most csupán annyi történt, hogy előbb építjük meg a tizennyolc ezres tribünt, és utána bontjuk vissza ötezresre, nem pedig fordítva." Megjegyezte azt is: nyilvánvaló, hogy az állam számára más nagyságrend a felnőtt, mint a junior esemény, s ez önmagában garancia a beruházás prioritására, a határidők precíz betartására.
Megtudtuk azt is, hogy a mindenkori rendezőnek kötelessége bizonyos szállodai kapacitást és repülőjegyet térítésmentesen felajánlania a nemzetközi szövetségnek, de Gyárfás elmondta, ezek a terhek mind-mind a költségvetés részei. Az elöljáró nem elhanyagolható szempontként említette a világbajnokságnak a tervbe vett budapesti olimpiai pályázat kimenetelére gyakorolt hatását: mivel a 2024-es játékok házigazdájáról 2017 szeptemberében döntenek Limában, a mindössze néhány héttel hónappal korábban a magyar fővárosba látogató NOB-döntéshozók előtt jó színben lehet feltüntetni a magyarországi rendezést. „És persze el is lehet riasztani az olimpiai bizottság vezetőit egy balul sikerült eseménnyel"– fűzi hozzá Gyárfás, gyorsan leszögezve: „Ilyesmire persze gondolni sem merek."
