A belga üzletember részletgazdag prezentációjában azt mutatta be, miként került az újpesti futballcég offshore társaságok hálójába, s mások mellett Csehi és Tolnai Sándor korábbi tulajdonos hogyan szivattyúzta ki a vállalatból– a többi közt – az állami és önkormányzati támogatásokat.
Az ügyben szintén hírbe hozott Hrutka János menedzser már reagált: visszautasította a vádakat, egyúttal rögzítette, hogy nem kíván részt venni Duchatelet-nek a parlamenti választást megelőző nyomásgyakorlásában. Tolnai sem maradt szótlan: közleményében leszögezte, 2011 októbere óta Duchatelet tudtával történt minden kifizetés.
Tolnai úgy véli, abszurd az az állítás, hogy a korábbi tulajdonosi kör offshore cégeken keresztül pénzt vett ki, ugyanis Duchatelet szerepvállalása után más már nem jutott hozzá a korábban befektetett, illetve kölcsönként nyújtott pénzéhez. Kiemelte: Roland Duchatelet – Roderick Duchatelet édesapja – 2006 júliusában megszerezte az Újpest FC Kft. 49,85 százalékos üzletrészét a belgák közvetett irányítása alatt álló Costerlau Kft.-n keresztül.
Időközben az MLSZ az UEFA állásfoglalását kérte az ügyben. A szövetség dilemmája érthető: ha zöld utat ad az újpesti kezdeményezésnek, majd a nyomozó hatóságok nem találnak bizonyítékot arra, hogy bűncselekmények miatt halmozódott fel az adósság, akkor a szövetség precedensértékű határozata a hazai labdarúgás törvényen kívüliségének újabb bizonyítékaként szolgálhat.
Ám ha a nemet választja, s kiderül, hogy tényleg visszaélések történtek, az 1885-ben alapított klub méltatlan körülmények között süllyed el. (Ez még akkor is igaz, ha vita sem lehet arról, hogy nem az MLSZ-nek, hanem a zavaros újpesti viszonyoknak köszönhető a válság.)
Ugyanakkor körvonalazódik egy kompromisszumos megoldás. Az anyaklub megoldhatja a helyzetet, amennyiben az UTE résztulajdonosként átvállalja a több mint 194 milliós adótartozásnak a megfizetését. Újabb kérdést vet fel, milyen forrásból finanszíroznák a mínusz kiegyenlítését.
Annyi biztos: a fővárosi klubokat érintő jogszabály nem zárja ki, hogy az egyesületi tulajdonban álló futballcégek részesüljenek a központi forintokból. Korábban csupán az FTC esetében vetődött fel e lehetőség, ám a Népszabadság érdeklődésére sem a zöld-fehér labdarúgó-vállalat, sem az illetékes minisztérium nem adott választ arra a kérdésre: állami pénz is kellett-e az adósságrendezéshez? Meglehet, ugyanez a felvetés aktuális lesz az Újpest esetében is.
Már ha a lila-fehér futball túléli a csütörtököt, s nem a Mezőkövesd otthonában elért 1-0-ás győzelemmel búcsúzik az NB I-től...
