galéria megtekintése

Hosszú tönkreverte a mezőnyt, valóra váltotta a régi álmát

Nem sikerült az, ami 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban a világbajnokságon, 2012-ben pedig az olimpián: Gyurta Dániel elveszítette veretlenségét a 200 m-es mellúszásban. A kazanyi vizes vb-n harmadik lett a magyar klasszis, de a show folytatódik: szombaton Hosszú Katinka és Cseh László is esélyesként rajtol 200 m háton, illetve 100 m pillangón.

Ahhoz képest, hogy olyan világnagyságok is tanítottak, illetve tanultak a kazanyi egyetemen, mint Lobacsevszkij, Tolsztoj, hogy Leninről ne is beszéljünk (ő nyilván nem tanított, hanem csak tanult, tanult és tanult), az ifjú tatár utódok némelyikébe kevés kreativitás és nagyvonalúság szorult.

Hosszú Katinka pénteken már a medencében. Az utolsó belépő, az első bejutó
Hosszú Katinka pénteken már a medencében. Az utolsó belépő, az első bejutó
Kovács Anikó / MTI

Erről Hosszú Katinka tudna bővebben beszámolni, aki péntek reggel hiába győzködte a biztonsági kapunál őrködő fiatalokat, hogy lenne némi dolga a medencében, mellékesen világcsúcstartó, világbajnok, miegymás, s nem vele van a baj, hanem a kártyaolvasóval, amely valamiért képtelen azonosítani őt, azok csak mondták a magukét.

 

Nevezetesen, hogy „nyet!", de miután Katinka edző-férje, Shane Tusup és Kiss László kapitány felváltva üvöltözött az egyenruhásokkal, majd később a FINA-vezetők is beszálltak a verbális adok-kapokba, az Iron Lady húsz perc múltán nagy nehezen átjutott a „vörös zónán", aztán beugrott a medencébe, és 2:07,17-tel (a világcsúcstartó amerikai Missy Franklinre 67 századot verve), röhögve megnyerte a 200 m hát selejtezőjét.

Kilátás a Kremltől

Mielőtt elmesélem, hogy az izgalmas kezdet után mi történt még ezen a napon itt, a Volga mentén, lelkendeznék kicsit magáról a bő egymillió lakosú városról, mert annak bizonyos részei egészen lenyűgö­zőek.

Legfőképpen persze a Kreml környéke (itt is van ám, nem csak Moszkvában), a Tatár Köztársaság központja, amely a fennállása 1010. évfordulóját ünneplő település ékköve, egyébként a világörökség része, 

ha engem kérdeznek, nem érdemtelenül. A kis dombocskára épült várnegyedben mecset, katedrális, kormányzói palota meg négy minaret is magasodik, s nehéz eldönteni, hogy odafentről paza­rabb-e a látvány vagy lentről az épületegyüttest csodálva.

Jelzem, a magyar küldöttség illetékesei remek érzékkel választották főhadiszállásul a Kreml tövében álló Marriott Hotelt; biztos vagyok benne, hogy hasonló panorámában egyetlen rivális delegációnak sincs része. Ráadásul honfitársaink kilátásai nem csak a szobaablakból, hanem a Kazany Aréna medencéjének környékén is kiválóak – változatlanul.

Bár a vízilabdatorna kapcsán fájdalmasan rögzítettük, hogy szombat késő este a szerbek és a horvátok játszanak az első helyért, ugyanígy elkönyvelhettük, az úszók hatodik versenynapján

Hosszú mellett Cseh László is ott folytatta, ahol korábban abbahagyta.

A 200 után 100 m pillangón is remekelt, olyannyira, hogy 50,91-es idejével átírta a fennálló országos csúcsot, egyben a mezőny legjobbjaként került a tizenhatos középdöntőbe. Jó hír volt még ebéd előtt, hogy Takács Krisztián (22,21 ) és Kapás Boglárka (8:26,96) is a nyolcadik eredményt produkálta 50, illetve 800 m gyorson, ennek köszönhetően előbbi a verseny második szakaszába, utóbbi közvetlenül a másnapi döntőbe jutott.

Azt gondoltuk, a nap magyarja címet ezzel együtt Gyurta Dá­niel érdemli ki. A délutáni program előtt legalábbis erősen bíztunk benne, hogy a honfitárs klasszis megint elviszi a show-t, mint a 2009-es római vb óta mindig. Három világbajnokságot nyert sorozatban 200 m mellen, legutóbb a 2008-as pekingi olimpián kapott ki ötvenes medencében, és semmi nem szólt az ellen, hogy a bámulatos széria a Kazany Arénában is folytatódjék.

Vagy mégis?

Nos, Dani egy nappal azelőtt az előfutamban csak az ötödik, a középdöntőben pedig a harmadik időt úszta – a japán Koszeki és a német Koch is gyorsabb volt nála –, igaz, ő végtelenül higgadtan és magabiztosan értékelte teljesítményét. Azt mondta, a döntőben minden másként lesz, kiszámolja edzői­vel az ideá­lis taktikát, úgyhogy aggodalomra nincs ok.

Csak, hogy minél tovább feszítse a világbajnokságon péntekig két aranynak, egy ezüstnek és két bronznak örvendő magyar tábort az ideg, Gyurta döntője az utolsó egyéni szám volt a programban, a bőséges kínálatot nyújtó prológ pedig azzal indult, hogy 100 m női gyorson az ausztrál Campbell nővérek – Bronte és ­Cate – alighanem sporttörténelmi módon „közrefogták" a svéd Sjöströmöt: övék lett az első meg a harmadik hely, a skandinávé a második. Aztán elrajtolt Hosszú a 200 m hát középfutamában, és

nem egyszerűen tönkreverte a mezőnyt, hanem megvalósította régi álmát is: 2:06,18-as idejével megjavította Egerszegi Krisztina huszonnégy éves (!) országos rekordját, a legrégebbi magyar csúcsot, amely 2008-ig a világ legjobb eredménye is volt.

S a döntő még csak ez után jön...

Feldobott német

Ahogyan Cseh számára. Az után, hogy Takács a rangsor tizedikjeként végzett 50 m gyorson (22,07), Kazany eddigi pillangókirálya – délelőtti idejétől valamivel elmaradva – 51,03-nál érintette meg a falat, hajszálra annyi idő alatt, mint a másik futamban az amerikai Tom Shields. Reméljük, nem vesznek össze azon, melyiküké legyen a döntőben a 4-es pálya.

Akárhogyan is, tartalmas kis szombatnak nézünk elébe, ­semmi kétség. Nyilván tudja ezt Orbán Viktor kormányfő is, aki ekkor már itt lesz az uszodában, s egy nappal később – a következő vizes vb-t rendező város képviseletében – átveszi Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnöktől és Julio Maglione FINA-vezértől a nemzetközi szövetség zászlaját.

Gyurta Dániel és a bronzérem. Éppen jó időben
Gyurta Dániel és a bronzérem. Éppen jó időben
Kovács Anikó / MTI

De még mielőtt álmodtunk és felébredtünk volna, jött végre a pénteki valóságshow várva várt attrak­ciója. Gyurta mosolyogva lépett a medencetérbe, szokás szerint akkurátusan készülődött a startra, amely után az első hosszt a negyedik helyen zárta. Akik ismerik őt, tudják, hogy esetében a mezőnyhöz képest visszafogott kezdés semmit nem jelent, nyert ő már úgy, hogy fél távnál hetedik volt.

Ráadásul most az élboly bőven világcsúcsrészidőn belül tempózott,

s ez így volt még száznál is, Dani pedig tartotta a pozícióját. A japán Koszekitől a német Marco Koch a harmadik szakaszon vette át a vezetést, s ekkor London magyar olimpiai bajnoka is begyújtotta a rakétákat. A falat harmadiknak érintve fordult az utolsó hosszra, ami – hagyományos hajrájában bízva – sok jót sejtetett. A tradicionális finis azonban ezúttal elmaradt: nyert Koch az amerikai Cordes előtt, Gyurtának a harmadik hely jutott (2:08,10).

Talán még jókor

A lihegőben Kochot kis híján földobálták a német újságírók, a mi ­fiúnk csendesebb fogadtatásban részesült.

– Gyors volt a kezdés, lehet, hogy engem is elvitt a hév kicsit – magyarázta. – Sajnálom, hogy így alakult, főleg, mert a valaha volt legkeményebb felkészülésen vagyok túl. Talán elcsúszott valamelyest a formaidőzítésem, nem tudom, majd kielemezzük otthon. Mindenesetre vb-harmadik vagyok, ez büszkeséggel tölt el még akkor is, ha hat éven át senki nem tudott legyőzni. S azt hiszem, egy évvel az olimpia előtt még éppen jó időben történt minden.

Javaslat azoknak, akik most túlzottan is szomorúak: raktározzák el ezt az utolsó mondatot!

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.