A május 21-én a Stade de France-ban rendezett francia kupadöntőt az Eb biztonságtechnikai főpróbájának szánták a rendezők. Az érdemjegy: elégtelen. A párizsi lapok szerint a nézőtéren káosz uralkodott, s noha a biztonsági szolgálat nagy erőkkel vonult ki, szakemberei alig voltak képesek megfékezni az egymást amúgy is kevéssé kedvelő marseille-i és párizsi szurkolókat. A dulakodás már a motozások miatt feltorlódott tömegben, a beléptetőkapuknál elkezdődött, majd a lelátókon folytatódott. Az elkülönített szurkolói szektorokban ülő, fékezhetetlen drukkerek hamar egymásra találtak, és ha nem az ellenfelet, akkor a rendőröket püfölték. A mérkőzés lefújása után ráadásul tűz ütött ki a nézőtéren, végképp elkeserítve az Eb főpróbájaként beharangozott mérkőzés rendezőit.
Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter nem is próbálta szépíteni a dolgot. Elismerte, hogy biztonsági szempontból a találkozó totális csőd volt, s három héttel az Eb nyitánya előtt számos kérdést újra kell gondolniuk. A belügyminiszter – láthatóan még az események hatása alatt – rendkívül idegesnek látszott a sebtében összehívott sajtótájékoztatón, és olyan kijelentéseket tett, amelyeket talán ő sem gondolt komolyan. Miközben dicsérte a szurkolói zónák bevezetésének ötletét, mondván, „ha nem lennének biztosított szurkolói zónák, a drukkerek véletlenszerűen csoportosulnának, ami megsokszorozná a terrorkockázatot”, aközben újságírói kérdésre kijelentette: ha szükséges, zárt ajtók mögött játszanak le egy-egy mérkőzést, elhalasztják vagy egyszerűen törlik azokat. „Minden lehetőséget mérlegelünk. Semmilyen intézkedés nem kizárt” – mondta a belügyminiszter.
Elképzelem a portugálok elleni meccsre egy vagyonért jegyet váltó, Lyonig autózó magyar szurkolókat, amint a zárt kapus meccs miatt egy helyi vendéglő teraszán, tévén nézik, ahogy Fiola leradírozza a pályáról Cristiano Ronaldót. Brrrr... Rágondolni is rossz.
Mindenesetre a csapnivaló főpróba után a francia belügyminiszter azonnal válságstábot hívott össze, amelyen részt vettek a Francia Labdarúgó Szövetség, valamint az Eb-t rendező SAS vezetői és a biztonsági erők illetékesei. A találkozón a párizsi rendőrprefektus kétségbeesetten magyarázkodott, hogy ő nem is érti, mi történt, hiszen hat megelőző sporteseményen is tesztelték a biztonsági rendszert, és lényegében mindent rendben találtak. A történtek után persze most mindent újraértékelnek. A jelek szerint legfőképpen a lezserséget kellene kiszűrniük. A négy ponton, a stadionba történő beléptetéseknél ugyanis a motozást végző, erre a feladatra szerződtetett cégek alkalmazottai feltűnően felületesek lehettek, ha a szurkolóknál később petárdákat, tűzgyújtásra alkalmas szerszámokat találtak, sőt olyanokat is kiemeltek a tömegből, akik bukósisakot viseltek, biztos, ami biztos.
A Stade de France-ban történteket persze lehet a szurkolói huliganizmus számlájára írni. Terrorveszély ugyanis nem csupán a pályákon fenyeget – sőt, talán ott a legkevésbé –, hanem a mérkőzéseket rendező tíz érintett városban is. Pontosan emiatt mozgósítottak tízezer katonát, ők a pályaudvarokon és a repülőtereken teljesítenek majd szolgálatot. Mellettük mintegy 13 ezer, magáncégek alkalmazásában álló biztonsági őrt is csatasorba állítanak majd, ők inkább a stadionokban és környékükön ügyelnek a rendre. A szervezőknek külön figyelmet kell szentelniük arra a sok millió szurkolóra, aki nem juthat be a mérkőzésekre, hanem bárokban, sörözőkben vagy a városközpontokban felállított óriáskivetítőkön keresztül figyeli majd az eseményeket. Őket persze nem motozzák, nem ellenőrzik, így az ilyen tömegrendezvények az esetleges terrorcselekmények melegágyául szolgálhatnak. Persze senki sem marad védelem nélkül.
49 százalék
Ha csökkenő mértékben is, a franciák többsége még mindig bízik abban, hogy a stadionok biztonságát garantálni tudják az Eb ideje alatt. Márciusban a megkérdezettek 72 százaléka találta úgy, hogy biztonsági szempontból minden rendben lesz a kontinensviadal tíz érintett stadionjában, május utolsó hétvégéjén ez az arány 49 százalékra csökkent. Viszont a márciusi kutatás idején a megkérdezetteknek még 73 százaléka félt egy esetleges terrortámadástól, ma már csak 53 százalékuk „fél egy kicsit”.
Létezik ugyanis egy terrorveszélyt elemző bizottság, amelynek tagjai a kémelhárítás és a belső hírszerzés emberei közül kerülnek ki, s a nap 24 órájában elemzik a biztonsági helyzetet. Feladatuk, hogy minden mérkőzés előtt felmérjék a lehetséges kockázatokat, mind a mérkőzések helyszínén, mind a rendező városok frekventált helyein.
A labdarúgó Európa-bajnokság francia szervezői egyébként külön kis magánháborút vívnak a propaganda területén. Szeretnék ugyanis elejét venni annak, hogy elhatalmasodjon a pánik, ami mellesleg a terroristák legfőbb fegyvere. „Az ellenség a félelmet akarja elültetni az emberek tudatában, s nekünk ezt meg kell akadályoznunk” – mondta a napokban a francia belügyminiszter szóvivője, Pierre-
Henri Brandet. „Az illetékesek természetesen korrigálnak, kijavítanak minden olyan malőrt, amire fény derült. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy ezek a – mellesleg megengedhetetlen – hibák inkább a futballhuligánok randalírozását tették lehetővé, terrorfenyegetésre utaló jeleket eddig nem találtunk.”
Őrök kerestetnek!
Biztonsági őröket toboroznak a labdarúgó Eb idejére a témára szakosodott francia magánvállalkozások. A mintegy 1800 új felvételisre főleg a stadionok bejáratánál számítanak, a beléptetések felgyorsítását várják tőlük. Feladatuk lesz a motozás, a csomagok átvizsgálása, a fémdetektorok kezelése, de az elkülönített szurkolói szektorokban, sőt a városokban kialakítandó szurkolói zónákban is számítanak szakértelmükre. Emellett őrizniük kell a játékosok szálláshelyeit és az edzőpályákat is. A tíz rendező város, Párizs és St-Denis, Lille és Lens, Lyon és St-Etienne, Marseille és Nizza, Bordeaux és Toulouse egyaránt számít az új biztonsági őrök segítségére. A személyzet létszámának felduzzasztására amiatt van szükség, mivel a novemberi párizsi terrortámadás után bevezetett rendkívüli állapotot a labdarúgó Eb, illetve a Tour de France idejére meghosszabbították.
Az Eb biztonsági főpróbájának kudarca a külföldet nem látszik túlságosan aggasztani. Sem az olasz, sem a német, sem a belga sajtó nem igyekszik pánikot kelteni, és a megszondázott szurkolók között sem akadt senki, aki a terrorfenyegetés miatt maradna távol a nagy futballeseménytől. Kevin Miles, a brit szurkolói szövetség vezetője úgy nyilatkozott, hogy a futballhuliganizmus eléggé megszokott jelenség náluk is, terrorcselekményt pedig maguk is átéltek odahaza. Mégsem szabad utat engedni a félelemnek, másképp az erőszak legyőz minket – hangsúlyozta. Örömmel konstatálta, hogy terrorfenyegetés legalább tíz éve nem tapasztalható a brit futball körül, azt meg tudomásul veszik, hogy a francia rendteremtés mindig militarizáltabb volt az angolnál. Szokások és pofonok különböznek. De abban egyetértenek a franciákkal, hogy nulla óvatosság 100 százalék rizikóval jár. Ugyanakkor 100 százalék óvatosság még nem eredményez nullaszázaléknyi rizikót. Észnél kell lenni, megtenni minden óvintézkedést, ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, hogy a labdarúgás kontinenstornája örömünnep.
S ebből az örömből fikarcnyit sem szabad engedni.
Szorgos információcsere
Mint Pierre Barthelet francia biztonsági szakértőtől megtudtuk, az európai tagállamok rendőrségei igyekeznek szorosan együttműködni a labdarúgó-mérkőzések biztonságos lebonyolításában. „Bár az együttműködést szabályozó jogszabály már több mint tíz éve megszületett, az egyes országok továbbra sem szeretik, ha kívülről beleszólnak abba, hogyan biztosítsák a közrendet. Még akkor sem, ha a fenyegetés nemzetközi” – nyilatkozta lapunknak Barthelet. Minden tagállamban létrehozták a labdarúgással kapcsolatos információs pontokat, amelyeknek az a feladata, hogy a fontos értesüléseket, a saját csapataikról vagy a válogatottjukról készült biztonsági kockázatelemzéseket, az ismert zavarkeltők, futballhuligánok személyes adatait megosszák egymással. (Halmai Katalin, Brüsszel)
