– Boczkó Gábor 15:9-es vezetésnél állt fel a pástra, de a mindent egy lapra feltevő dél-koreai ellenfele előbb egyenlített, majd az úgynevezett hirtelen halálban a győztes tust is bevitte. Pedig, ha megvan a négy közé jutás, már-már a kezünkben érezhettük volna a riói csapatkvótát.
– Ugyanakkor a helyzet a fájó vereség ellenére sem rossz, hiszen versenyzők sokasága bizakodhat az olimpiai részvételben. Kik ők?
– Kardban Szilágyi Áron és az Oroszországban harmadik helyet szerző Márton Anna, párbajtőrben a friss vb-aranyérmes Imre Géza, a már említett Boczkó, valamint Szász Emese, míg női tőrben Knapek Edina, Mohamed Aida és Varga Gabriella. A sikeres egyéni kvalifikációra esélyesek mellett a férfi és a női párbajtőrcsapatnak is jók a kilátásai. Amennyiben a két együttes közül legalább az egyik, továbbá nyolc versenyzőnk ott lesz a játékokon, elégedett leszek.
– És a többi csapat?
– Behatároltak a lehetőségeink. Pechünkre Rióban két erős számunkban, férfi kardban és női tőrben nem rendeznek csapatversenyt, mifelénk a férfi tőrszakág hosszú ideje nem rúg labdába, és női kardban sem realitás a szereplés kiharcolása.
– Régen – vívásban is – minden más volt?
– De még mennyire! Moszkvában száznyolc ország versenyzői álltak pástra, s mi ennyi nemzet között szereztük meg az ötödik helyet. Hajdanán elképzelhetetlen volt ekkora tülekedés. Az, hogy ilyen mamutmezőnyben ott vagyunk az élbolyban, ráadásul folyamatosan lépkedünk előre, feltétlenül reménykeltő. Hogy mást ne mondjak, a múlt évi Eb-n és vb-n összesen három érmet szereztünk, s ezek közül egy volt az arany, az idei kontinens- és világbajnokságon ez a szám hétre, illetve kettőre nőtt. És akkor az utánpótlás-eseményeken aratott diadalok sokaságáról még nem is beszéltünk.
|
Két boldog ember: Imre Géza, Moszkva világbajnoka és Udvarhelyi Gábor kapitány
Mirkó István / Népszabadság/archív |
– Sejtem a választ, mégis megkérdezem: ki okozta a legkellemesebb meglepetést?
– Szerintem ugyanarra gondolunk: természetesen Imre Géza. Az, hogy túl a negyvenen, a hatodik olimpiai ciklusa derekán ilyen szenzációs teljesítménnyel rukkol ki, annak ellenére váratlanul ért mindenkit, hogy nyert már egyéni Eb-t, többször volt világbajnok csapat tagja, s ismertük a zsenialitását is. Le a kalappal előtte! Azt meg csak mellékesen teszem hozzá, hogy Géza emberileg is a mai magyar sport legnagyszerűbb alakjainak egyike.
– Ezt a kérdést imádni szokták a kapitányok: ha most írásba adnák a riói eredményeket, mi lenne az, amivel beérné?
– Egy olimpián nagyjából kilencszázan érezhetik magukat győztesnek és kilencezren vesztesnek. Elmondhatatlanul nehéz a dobogó közelébe jutni, az arany pedig tényleg csak a minden szempontból legkiválóbbak kiváltsága. De nem kerülöm meg a választ: ha hallok magyar himnuszt a vívócsarnokban, elégedett leszek.
