galéria megtekintése

Egy lehelet, egy a Parma

Az írás a Népszabadság
2015. 02. 25. számában
jelent meg.


Csepelyi Adrienn
Népszabadság

Bár úgy tetszett, a tarthatatlan helyzet február közepére megoldódik, az olasz labdarúgó-bajnokság utolsó helyén álló Parma napokon belül megsemmisülhet.

Az anyagi gondok olyan súlyosak, hogy az 1913-ban alapított klub együttese a múlt hét végén nem tudott kiállni hazai pályán az Udinese ellen, mert már nemhogy a játékosok fizetésére vagy az adókra, de a biztonsági személyzetre vagy a rezsire sincs már anyagi keret. Az öltözőket – amelyekben egy ideje már a meleg víz, sőt egyes források szerint az áram is hiányzik – senki nem takarítja, a labdarúgók pedig 2014 júniusa óta nem kapnak fizetést. A klub többségi tulajdonrésze a múlt év decemberében vándorolt Tommaso Ghirardi főtulajdonostól Rezart Taci albán üzletemberhez – egyetlen, jelképes euróért.

Itt már sejthető volt, hogy nagy a baj, a 66,5 százalékos tulajdonrészt Tacitól február elején megvásárló olasz-szlovén Mapi Group mégis égi mannát ígért a klub dolgozóinak. A vég azonban mindinkább elkerülhetetlennek látszik: a klub mintegy ötmillió euróval tartozik a játékosoknak, a szintén többmilliós adóhátralék miatt pedig az olasz ügyészség február 15-én csődeljárást indított a Parma ellen.

 
Lucarelli csapatkapitány. Itt a vége?
Lucarelli csapatkapitány. Itt a vége?
Giampiero Sposito / Reuters

Bár Antonio Cassano januárban szerződést bontott a klubbal, a játékosok többsége egyelőre kitart a nehéz helyzetbe került munkáltatója mellett. Alessandro Lucarelli csapatkapitány például sajnálatát fejezte ki az elhalasztott bajnoki meccs miatt, egyúttal kijelentette: ha másként nem, hát a saját autóikkal elutaznak majd Genovába, a következő találkozóra. „A hét év után, amelyet a Parmánál töltöttem, úgy érzem, ez a mez az enyém, és bármely osztályban hajlandó vagyok játszani benne” – mondta a harminchét esztendős veterán, aki eddig több mint kétszázszor lépett pályára a „keresztesek” színeiben. Gáláns gesztus ez egy pályafutása végén járó futballistától, ám a fiatalabb játékosok aligha engedhetik meg maguknak, hogy éveket töltsenek el alacsonyabb ligákban.

Olaszországban nem példa nélküli a futballklubok csődje: az utóbbi másfél évtizedben – a többi közt – a Fiorentinánál, a Napolinál, valamint a Bari, a Padova és a Siena együttesénél is beütött a krach. A Parma sem először jár Canossát: a klub jogelődje 1968-ban jelentett csődöt, 2004-ben pedig a főszponzor hirtelen – és sokak által gyanúsnak, mi több, Silvio Berlusconi machinációjának tartott – csődje miatt az egyesület is kritikus helyzetbe került.

Az akkori bukás meglepő voltát jól mutatja, hogy a klub „végkiárusításán” olyan játékosok cseréltek gazdát, mint a csapattal 1999-ben triplázó – azaz UEFA Kupát, olasz kupát és olasz Szuper Kupát nyerő – Buffon, Thuram, Cannavaro vagy a jelenleg a Parma utánpótlásánál tevékenykedő Hernan Crespo.

A Parma, amelynek az előző évadban még reális esélye volt az európai kupaszereplés jogának elnyerésére, most a tabella utolsó helyén kullog. Hogy mi lesz a sorsa, az előreláthatólag csak március 19. után derül ki, akkor tartják ugyanis azokat a meghallgatásokat, amelyek után eldől: az amatőrligában találja-e magát a patinás klub. Ez esetben a Parma hátralévő meccseit 0-3-as gólkülönbséggel az ellenfelek javára írnák.

A többi klub vezetősége azonban – talán a ma nekem, holnap neked elve alapján – egyáltalán nem ugrál örömében. Massimo Ferrero, a Sampdoria elnöke egyenesen azt javasolta: a Serie A csapatai nyújtsanak pénzügyi segítséget a bajban lévő sereghajtónak, hogy az legalább a tavaszi szezont befejezhesse.

Addig vélhetően sokszor eldúdolják még a klubnál a Che sara (Mit remélsz?) című slágert...

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.