Életének is az atlétika adta meg az értelmét. Óriási önfegyelemmel és akaraterővel készült az edzéseken. 1961-ben az akkor már idejétmúlt ollózó technikájával felállította azt a világcsúcsot, amelyet a sokkal hatékonyabb új technikával is csak tíz évvel később tudtak megdönteni.
A huszadik század legnagyobb női magasugrója volt. Tizennégyszeres világcsúcstartó, kétszeres olimpiai bajnok.
1936. december 12-én született Temesváron. Apja Balázs Frigyes mérnök volt, aki a hadifogságból Budapestre tért vissza. 1955-ben szó volt róla, hogy Joli kitelepedik Magyarországra, de megugrotta élete első világcsúcsát, és ezután rábeszélték az itthon maradásra. Az első világcsúcsát még megdöntötte az angol Thelma Hopkins, aki az 1956-os olimpián is legyőzte Jolit. Edzőjét, későbbi férjét, Sőtér Jánost nem engedték ki Ausztráliába, attól tartva, hogy kint maradnak. Ki tudja, hogy végződik a küzdelem, ha az edzője Joli mellett lehetett volna.
Miután 1959-ben – egyetlen magyarként – sikeresen felvételiztem a Bukaresti Egyetem jogi karára, arra gondoltam, hogy abban az idegen világban legalább az edzőm legyen magyar. Sőtér János addig csak ugrókkal foglalkozott, én pedig futó voltam, de elvállalta és megoldotta a számára szokatlan feladatot. Annak ellenére, hogy Joli a világcsúcsa után csak Balasként szerepel a román sajtóban, a hatvanas évek elején megmutatta a bulletinjét: „Látod, itt Balázsként vagyok beírva".
