"Mi már nem adunk nekik húst" – mondta el a Reutersnek Oliver Kamundimu, a parkot tulajdonló Padenga Holdings pénzügyi igazgatója, aki a döntés minőségbiztosítási és gazdaságossági okokkal indokolja.
Ugyan ez a helyzet a cég egy másik Nyanyana nevű telephelyén, mely Afrika legnagyobb mesterséges tava, a Kariba partján található, ahol mintegy 50 ezer nílusi krokodil él.
A húst 2006-ban vonták meg először az állatoktól, amikor egy gazdasági válság közepette nagyon felment az ára. Először csupán megfelezték a 164 ezer krokodil napi húsadagját, majd a válság súlyosbodásával teljesen megvonták az állatoktól természetes táplálékukat és átálltak a jóval olcsóbb tápokra.
Mint kiderült, ezzel a lépéssel a cég duplán jól járt. Nem csak működési költségeit tudta leszorítani, de minőségibb áruval tudta ellátni a luxustermékek piacát. Kiderült, hogy a "vegetáriánus" krokodilok bőre szebb és jobb minőségű, így jobb áron lehet értékesíteni.
|
A vegetáriánus krokodilok tartása olcsóbb
Philimon Bulawayo / Reuters |
A kétnaponta etetett krokodilok így is megkapnak minden szükséges tápanyagot, ráadásul a maradékok eltakarítása is kevésbé mocskos meló a dolgozók számára. Az állatok nem lettek nyugtalanabbak - magyarázza az igazgató -, nem hiányolták a véres falatokat, továbbra is lustán dagonyáztak a vízben és ügyet sem vetettek az emberekre.
A krokodilokat 30 hónapos korukban vágják le, amikor testhosszuk már eléri a 1,5 métert, a bőrük viszont még puha és ruganyos. Az idősebb példányok kültakarója rendkívül erős. A szarupikkelyek egységes szarulemezekké és szarupajzsokká forrnak össze.
A krokodilt többek közt az teszi félelmetes ragadózóvá, hogy ezen a vastag páncélon más ragadozók karmai és fogai nem képesek áthatolni. A krokodil gyengepontja a hasi rész, ahol a bőrét vékonyabb, gyengébb pikkelyek alkotják. A kifejlett példányok bőre kevésbé alkalmas feldolgozásra, mert nem csak keményebb, de rugalmatlanabb is.
Csak tavalya 42000 krokodilbőrt adtak el Európába. A legnagyobb felvásárló Franciaország, ahol egy átlagos krokodil bőre 550 dollárba kerül. A bőrök kilencven százalékából csúcskategóriás luxus táskák készülnek, a fennmaradó részből övet, óraszíjat, és cipőt készítenek a legnevesebb divatházak, például a Hermes, a Louis Vuitton és a Gucci vásárlói számára.
 |
A maradékok eltakarítása is kevésbé mocskos meló a dolgozók számára
Philimon Bulawayo / Reuters |
A krokodilt azonban nem csak bőréért, húsáért is tenyésztik. A krokodilhús fehér színű, kissé viaszos, de nem rágós, rostos szerkezetű. Íze a csirkére és a sertésre hasonlít, egyáltalán nincs halíze (mivel nem is hal). A húst sütés előtt pácolni szokták, majd alacsony lángon sütik, mert magas hőmérsékleten hamar megkeményedik és élvezhetetlenné válik.
A krokodiloknak ma mintegy 30 faja ismert és Európa illetve az Antarktisz kivételével minden földrészen megtalálhatóak. Ennek megfelelően több Európán kívüli nemzetiségi konyhának is alapanyaga: eszik többek közt az ausztrálok, a fülöp-szigetiek, fogyasztják Kína egyes tartományaiban, Indonéziában és Kubában is.
Krokodilhúst Magyarországon is lehet kapni, ám ára igen magas, tekintve, hogy messziről érkezik, és nálunk nem számít tömegcikknek.
