Parázs kérdés az enyhülő kubai-amerikai viszonyban
Na, hogy sikerült? - kérdezte Kennedy. Nagyon jól, elnök úr! – válaszolta Salinger. Mennyit tudott szerezni? – kíváncsiskodott tovább izgatottan az elnök. 1200 szálat – jött a megnyugtató válasz. Kennedy ekkor kihúzta az íróasztal fiókját, kivett belőle egy hosszú papírlapot és aláírta a kubai áruk kitiltásáról szóló elnöki dekrétumot.
|
Becslések szerint az elmúlt 50 évtizedben 1000 milliárd dolláros nyereségtől esett el a kubai gazdaság a kereskedelmi embargó miatt
Joe Skipper / Reuters |
A beszélgetés 52 évvel ezelőtt, 1962. február 7-én, valamivel reggel nyolc óra után hangzott el az Egyesült Államok elnöke, John F. Kennedy és sajtófőnöke, Pierre Salinger között. Mindketten ugyanannak a szenvedélynek hódoltak, a kubai szivarnak. Salingert előző nap kérte meg az elnök, hogy mozgósítsa minden kapcsolatát és szerezzen be annyi Petit Upmann márkájú szivart, amennyit csak tud. A sikeres akvizíció után közvetlenül életbe lépett a mai napig tartó Kubai Kereskedelmi Embargó.
Nem túlzás, hogy az egész világ felkapta a fejét az Egyesült Államok és Kuba diplomáciai kapcsolatának helyreállításáról szóló hírek hallatán. De ahogyan a Bloomberg hírügynökség is találóan megfogalmazta, a geopolitika iránt olthatatlan érdeklődést tanúsító Henry Kissingert leszámítva, az amerikaiakat főleg egy dolog érdekli most: mikor tudnak újra legálisan hozzájutni az áhítattal vágyott kubai szivarhoz.
|
| Kennedy sem vetette meg a jó szivart Fotó:blog.americanheritage1.com |
Egyelőre azonban nincs szó az embargó feloldásáról. „Még nem tudjuk, hogy a kapcsolatok normalizálása mit takar"- hangoztatta a kétségeit a hírügynökségnek Matt Krim. Pedig, ha valaki, akkor ő közel van a tűzhöz, hiszen szivarboltja csak egy sarokra van a Fehér Háztól. Úgy véli, ha feloldják a tiltást, akkor szivarrobbanás lesz. Ugyanis az amerikaiak szentül hiszik, hogy a kubai szivar a legjobb. „Akkor majd mindenki ezt akarja szívni, kapják, ahol érik"- tette hozzá.
Kennedy kedvence
A kubai szivar zamatát a dohány sósabb alapkaraktere különbözteti meg a szintén népszerű dominikai és hondurasi szivaroktól. A H. Upmann gyökerei 1844-re nyúlnak vissza, amikor a német származású August és Hermann Upmann megalapította dohánymanufaktúráját Havannában. Hermann bankárként érkezett az országba, ám hamarosan saját gyártású cédrusfa dobozokban exportálta Európába a szivarjait. Az eredeti cég a forradalom után állami kézbe került. Az örökösök a kereskedelmi embargónak is köszönhetően 1975-óta a Dominikai Köztársaságból látják el füstölnivalóval Amerikát.
A márkát közepesen testes íz jellemzi, amely minőségi felépítéssel párosul. Kennedy elnök kedvencét, a géppel sodort pöfékelni valót már nem gyártják, de egy kézzel sodort változatáért már itthon is hozzájuthatunk 2600 forintért.
A kubai statisztikai hivatal meglehetősen bonyolult és egyesek szerint „sajátos" számításai alapján az 52 éve tartó embargó mintegy 1000 milliárd dollár kárt okozott a karibi országnak. Jól jönne tehát az embargó feloldása Kubának és erre talán már a nem is olyan távoli jövőben sor kerül. Így lehetőség nyílna arra, hogy a szigetország termelői belépjenek az évi 13 milliárd dolláros amerikai dohánypiacra is.
|
| Sós mellékíz adja a kubai dohány karakterét Fotó: Desmond Boylen / Reuters |
Azonban ha fel is oldják az embargót, kubai szivart drágán mérik majd Amerikában, vélekedik Kip Talley, a Nemzetközi Prémium Szivar és Pipa Értékesítők Társaságának szövetségi törvényhozásért felelős igazgatója. Ő úgy látja, hogy mivel a minőségi dohánytermék ára jellemzően 4 és 12 dollár között van - de árulnak szivart 500 dollárért is -, ezeket nem fogják majd a benzinkutak és vegyesboltok árulni.
Elnökök bizalmasa
Pierre Salinger legendás figurája volt az amerikai közéletnek. Neve összeforrt a Kennedykkel. JFK-nek bizalmasa és sajtófőnöke volt, de a dallasi gyilkosság után beiktatott Johnson elnök is igényt tartott a szolgálataira. Később azonban megvádolták azzal, hogy befolyásolja a híreket. 1964-ben pár hónapig Kalifornia szenátori tisztségét is betöltötte. Négy évvel később Bobby Kennedy kampánymenedzsereként alig négy méterre állt tőle, amikor az elnökjelöltet is lelőtték. Ez annyira megviselte, hogy Franciaországba költözött tudósítónak. Később az ABC tévétársaságnál vállalt munkát.
