Szerdán levélben megkerestük a Heves Megyei Rendőr-kapitányság sajtóügyeletét azzal a kérdéssel, hogy az eltűnéssel összefüggésben előállítottak-e bárkit is kiskorú sérelmére elkövetett szexuális erőszak vagy más bűncselekmény gyanúja miatt. Lázár Levente hadnagytól annyit tudtunk meg, hogy az egri rendőrség az eltűnési ügy minden körülményét vizsgálja, azonban megkeresésünkig büntetőeljárás nem indult, így a sajtóértesüléseket megerősíteni vagy cáfolni nem tudják.
|
A kiskamaszokat nincs értelme eltiltani a közösségi média használatától egy szakértő szerint
Dado Ruvic / Reuters |
Eddig a hír. A történetnek azonban van egy olyan vetülete is, melynek komolyságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Bogi édesanyja ugyanis azt nyilatkozta, hogy a lányának, mivel még kiskorú, nem engedte, hogy a Facebookra regisztráljon, így ő személy szerint el sem tudja képzelni, hol ismerhette meg a gyerek azt, aki elcsalta.
Bár 13 éves kor alatt elméletileg tilos lenne regisztrálni a közösségi oldalakra, ez nem jelenti azt, hogy hamis születési dátum megadásával ezeket a szolgáltatásokat ne vennék igénybe kiskorúak tömegei az egész világon, nem is beszélve azokról a közösségi oldalakról, melyeket a szülők generációja még csak nem is ismer, nemhogy ott ellenőrizné rendszeresen gyermeke virtuális életét.
A tizenévesek főleg chatelnek
Az NRC Piackutató az Egyszervolt.hu gyermek és családi portállal együttműködve 2007 júliusa és szeptembere között mérte fel első alkalommal a 15 évesnél fiatalabbak internetezési szokásait. Már akkor kiderült, hogy a magyar gyerekek jellemzően már tíz éves koruk környékén internethasználónak számítanak. Ez az életkor az írás-olvasási szokások megerősödéséhez köthető, ami feltétele a böngészők céltudatos használatának is. A kisgyerekek főleg játszanak, a nagyobbak (11-14 évesek) 66 százaléka pedig beszélget, azaz chatel is a világhálón. Ez a szülők számára sokszor oly idegesítő szokás elsősorban nem számítógépen, hanem okos telefonon és táblagépen zajlik, és nem korlátozódik azokra a korosztálytársakra és közösségi médiaeszközökre, akiket illetve amiket a felnőttek is ismernek.
Dr. Rétfalvi Györgyi, a Budapesti Metropolitan Egyetem Kommunikációtudományi Intézetének főiskolai tanára lapunknak elmondta, hogy a digitális világba beleszületett generációk médiahasználata a korábbi generációk médiahasználatától markánsan, a szüleikétől pedig radikálisan eltér.
„A Z generáció a közösségi média felületein a különböző chat csatornákat használja a legnagyobb mértékben. A Facebook messenger, a Snapchat és a WhatsApp ezért népszerű" – mondja Rétfalvi Györgyi, akinek szakterületei közé tartoznak az újmédia eszközeinek használatában megmutatkozó generációs eltérések.
A szakértő – úgy is, mint gyakorló szülő – úgy véli,
a kiskamaszokat nincs értelme eltiltani a közösségi média használatától,
mivel a kortárscsoport szemében ciki nem jelen lenni ezeken a felületeken és a gyerekek úgy is megpróbálják kijátszani a szüleiket, hogy ne maradjanak le a többiektől. A tiltás veszélye, hogy a kiskamasz esetleg nem szól, ha zaklatás áldozatává válik vagy rossz társaságba keveredik, mert fél a szabályszegés következményeitől is. Annak pedig, ha a gyermek és a szülő egyaránt jelen van ugyanazon a közösségi oldalon, nagy előnye, hogy a kiskamasz szemmel tartható.
Legyen a gyereke ismerőse!
"Meg kell próbálni, és fenn is kell tudni tartani azt a helyzetet, hogy a gyerekünk "ismerősei" között legyünk a közösségi oldalon is" – véli Rétfalvi Györgyi, aki elismeri, hogy a gyorsan változó divatok miatt nagyon frusztráló lehet a felnőtteknek, ha lépést akarnak tartani a digitális kor szülötteivel, akik ráadásul párhuzamosan több felületet is használnak.
Kérdésünkre a szakértő elmondta, hogy a kiskamaszok sokkal tájékozottabbak abban, hogy miként rejthetnek el bejegyzéseket, mint gondolnánk, de a rejtőzködés és a tiltás megelőzhető azzal, ha a szülő véletlenül sem szégyeníti meg a gyereket nyilvános megjegyzésekkel, dorgálással.
Olykor még egy lájk is ciki a szülőtől.
"Privát messengeren nem okozunk kínos pillanatokat a gyereknek, ha megírjuk, hogy valamit szerintünk nem kellene posztolnia, vagy nem úgy, ahogy tette. Persze ezt szóban is el lehet mondani." – Rétfalvi Györgyi szerint ez a legfontosabb, beszélni kell a gyerekkel az online élményeiről, így szóba lehet hozni az adatbiztonságot és az „ismeretlen ismerősökben" rejlő potenciális veszélyeket.
