nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy az előbbi állítás állhat közelebb az igazsághoz.
Ezt látszik megerősíteni Bakondi György miniszterelnöki belbiztonsági főtanácsadó szerdai nyilatkozata, amely szerint a kormány komolyan veszi az Iszlám Állam hazánkat is nevesítő fenyegetését, „elemzi, értékeli ezt az információt, csakúgy, mint a belbiztonságot érintő összes fontos adatot". Bakondi emlékeztetett arra, hogy péntekre ötpárti egyeztetést hívott össze Pintér Sándor belügyminiszter a terrorellenes akciótervről, és megragadta az alkalmat, hogy felszólítsa az ellenzéket, hogy „a napi politikától eltávolodva támogassák a magyar emberek biztonságára irányuló fontos lépéseket, és közösen keressenek megoldásokat".
Pintér terrorellenes akcióterve volt a témája szerdán a Belügyminisztériumban tartott háttérbeszélgetésnek is, ahol kiderült: a szaktárca a '90-es évek végén felállított Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot alakítaná át Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központtá (TIBEK).
|
A brüsszeli merényletek után Orbán Viktor másodfokú terrorkészültséget rendelt el
Móricz-Sabján Simon |
Az átalakítandó, a köznyelvben maffiaellenes központként emlegetett szervezetet annak idején azért állították fel, hogy megszüntessék a párhuzamos nyomozásokat. Korábban ugyanis gyakran megesett, hogy különböző nyomozóhatóságok egymástól függetlenül, egymás munkájáról mit sem tudva nyomoztak ugyanarra a bűnszervezetre. A TIBEK azonban nemcsak a rendőrség és az Alkotmányvédelmi Hivatal, hanem az összes nyomozóhatóság, valamint a hírszerzés és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok adatait is gyűjti és elemzi majd. A tárca vezetésének reményei szerint így kevesebb információ kallódik el. És senki nem spájzolhatja el ezután a maga információit, hogy aztán „villoghasson vele" a minisztere vagy a kormány előtt.
Másfélszeresére nőtt a terrorfenyegetettség érzése
A múlt heti brüsszeli merényletek után a magyarok csaknem kétharmada, 65 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy országa is terrorcselekmény célpontja lehet, míg a tavaly januári párizsi terrortámadás után 43 százalék gondolta így, ez másfélszeres növekedés – olvasható a Nézőpont Intézet Heti Válasz megbízásából készített kutatásában.
A felmérés szerint az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért szimpatizánsainak 49 százaléka, míg az LMP-szimpatizánsok 63 százaléka továbbra sem tart attól, hogy Magyarországon terrorcselekmény következhet be. A Nézőpont közölte: a magyarok többsége (70 százalék) már a tavaly augusztusi röszkei incidens előtt is úgy vélekedett, hogy az illegális bevándorlók között lehetnek terroristák is. Ez a meggyőződés a brüsszeli merényletek óta tovább erősödött, jelenleg a magyarok 81 százaléka tart ettől. Még a baloldali szimpatizánsok 57 százaléka is úgy válaszolt, hogy lehetnek terroristák az illegális bevándorlók között.
Elhangzott, hogy a közelmúltban az egyik titkosszolgálat szinte tényként közölte: órákon belül migránsáradat indul Magyarország felé Románián keresztül. Ez az értesülés úgy került a döntéshozók elé, hogy más szolgálatok információival nem vetették össze, azaz nem ellenőrizték. A háttérbeszélgetésen meg nem nevezett szolgálat által Temesvár térségéből várt migránsáradatról azóta sincs hír.
Tasnádi László rendészeti helyettes államtitkár újságírók előtt azzal indokolta az új szervezet felállítását, hogy a '70-es években jobb volt a nyomozóhatóságok és a titkosszolgálatok koordinációja, mint napjainkban. Nem azért, mert akkor mind egy minisztérium, a belügy alá tartoztak, most meg három minisztert szolgálnak. Hanem mert akkoriban még létezett egy olyan központi nyilvántartás, amelyhez mindenki hozzáférhetett.
|
Egyre többen tartanak terrorcselekménytől Magyarországon
Móricz-Sabján Simon |
„Ma még Magyarországon is igen nehéz lenne hajnali kettőkor kideríteni, hogy egy terroristagyanús személyről mit tudnak a hatóságok", ismerték el a szolgálatok képviselői. Mert, ha valahol van is róla adat, nem biztos, hogy elérhető az, aki jogosult azt kiadni. De ha el is érhető, a főnöke engedélye nélkül ő sem adja át azt egy másik hatóságnak. És még hosszan sorolhatók azok az akadályok, amelyek ma megnehezítik a hatóságok közötti kommunikációt, és amelyeket a TIBEK-nek kell majd áthidalnia.
Ha ez így megy itthon, hogyan lennének képesek együttműködni Európa különböző titkosszolgálatai. Tasnádi szerint:
sehogy. A titkosszolgálati munka nemzeti hatáskörbe tartozik. Amíg nincs egységes európai érdek, nincs szoros együttműködés sem.
A jövőbeni telefonlehallgatásokkal kapcsolatban kiderült, hogy a szolgálatok komoly technikai fejlesztésre szorulnak, és ha megkapják, még akkor is csak kullognak majd a bűnözők és terroristák nyomában. Ezzel együtt ragaszkodnak ahhoz, hogy a főleg a fiatalok által kommunikációra használt népszerű alkalmazások valós időben lehallgathatók legyenek a titkosszolgálatok számára. A gyártók azonban nem igen hajlandók együttműködni.
Nem lesznek tömeges lehallgatások! – mondták. Nincs értelme, és nincs is annyi ember, aki a feleslegesen rögzített beszélgetéseket végighallgassa.
Sokan kritizálták a TEK közterületi jelenlétét, noha az utca emberét állítólag megnyugtatták a járőröző kommandósok. Hajdu János, a TEK főigazgatója szerint azért kellett a frekventált pontokra küldeni a kommandósokat, hogy a közelben legyenek, ha történne valami, és ne a laktanyából kelljen bevetésre indulniuk.
