Pillekönnyű lányok ugranak a magasba, miközben erősen koncentráló izompacsirták lesik őket lentről. Egy széles mosollyal kísért még szélesebb terpesz, csak úgy röptében, majd puff, a lányok máris jó karokban vannak. Az ELTE cheerleading csapatának edzésén jártunk.
hirdetés
A szakadó eső miatti fülledtség ellenére nagy a jövés-menés az ELTE sportcsarnokának hátsó harmadában. Nagy az izgalom, egyszerre több csapat is edz, hiszen az Európa-bajnokságig már alig egy hónap van hátra.
Fotó: Földi Imre / Népszabadság
Pomponos nagy tánccsapat, 2-4 fős párosok és a pompont csak mutatóba használó akrobatikus egységek keresztezik egymás útját, és bár a külső szemlélő a szívéhez kap, hogy itt hamarosan egy lány belezuhan a szinte alatta elszökellő táncos nyakába, valójában teljes az összhang, a távolságok pedig nem véletlenszerűek.
Észnél is kell lenni, mert a cheerleading (vezérszurkolás) nem az, amit az amerikai tinifilmekben látható könnyed riszariszák sugallnak, hanem egy nagy pontosságot és fizikai állóképességet igénylő, akrobatikus technikai sportág, amely mögött hatalmas munka van. Izzadnak is az ELTE-s ifjak (sportolói minőségükben már szeniorok), az arcokra kiülő kifejezést félelemnek vagy fájdalomnak is be lehetne tudni, de vezéredzőjük, Kovácsik Rita, az ELTE-BEAC Cheerleading és Aerobik Szakosztályának vezetője, a Magyar Cheer Szövetség alelnöke megnyugtat: erről szó sincs, egyszerűen koncentrálnak, izgulnak, ugyanis nyakukon a kontinensviadal, és addig még sok javítani való van.
Fotó: Földi Imre / Népszabadság
Rita a sportág nem egészen hét évvel ezelőtt kezdődő magyarországi terjesztésben nagy szerepet töltött be, ő volt az első, aki egyetemi csapatot alapított hazánkban. „Mondhatni, toborzó munkát végeztem. Amerikában ismertem meg és szerettem bele ebbe a sportba, először csak mint szemlélő, aztán alkalmam volt kipróbálni és végül megszereztem az edzői minősítést” – mesél a kezdetekről, miközben a fél szemét folyamatosan az edzésen tartja, és oda-odakiáltja az instrukcióit.
– A legkisebb tanítványom 5, a legidősebb talán 35 éves – feleli Rita arra a kérdésre, hogy milyen korosztályok szerettek bele ebbe a sportágba Magyarországon. A legnépesebb tábor – árulja el – a szenioroké, vagyis a 15 évesnél idősebbeké. A műfaj sajátosságai miatt a cheerleadingben nem szokatlan, hogy egy 16 és egy 30 éves nő együtt versenyezzen.
Nőket nem vettek be sokáig
A cheerleading magyarul hajrázást, szurkolást vagy vezérszurkolást jelent. A mai, koedukált és főként akrobatikus elemekkel dolgozó csapatok elődjei azok a hallgatói közösségek voltak, amelyek az 1800-as évek végén jöttek létre az Egyesült Államok nagyobb egyetemein. Ezekbe a korai hajrázó klubokba még csak fiúk tartozhattak, feladatuk a közönséget és a sportcsapatokat feltüzelő egyszerű rigmusok kántálása volt. Nők csak az első világháború után válhattak vezérszurkolókká, az 1960-as évekre, mire a cheerleading hagyományos középiskolai sportággá vált, a nemek aránya megfordult a nők javára.
A fiúk egy kevésbé látványos, de nagyon fontos szerepet töltenek be ebben a csapatsportban. Ők az úgynevezett bázisok, azaz jellemzően ők lendítik a magasba és kapják el a lányokat, és ők alkotják a formációk alapját. Ezt már Miklós Mátyás, a szövetség titkára meséli, amikor van néhány perce elhagyni a piramis alját.
Fotó: Földi Imre / Népszabadság
– Magyarországon nagyon jó a nemek aránya a sportágban. Négy-öt fiúval a csapatok általában már nagyon boldogok szoktak lenni. Ehhez képest nálunk 14 lányra 11 fiú jut – mondja a főtitkár, aki szerint az ELTE-n azért is ilyen jó a felhozatal, mert nagy a merítés a nagy hallgatói létszám miatt.
Nyakukon az Eb
A hatodik ECU Cheerleading Európa-bajnokságot július 2-3-án rendezik meg 3000 versenyző részvételével az ausztriai Schwechatban. A kontinensviadalra Magyarországról öt egyesület száz versenyzője szerzett hat versenyszámra kvalifikációt. A magyar csapat 60 százalékát az ELTE Cheer Team adja.
A technikai elemek finomításán dolgozó versenyzőket elnézve kizártnak tűnik, hogy komoly sportolói előélet nélkül is be lehetne szállni, de Mátyás ezt a tévhitet is eloszlatja: vannak köztük olyanok, akik korábban sosem sportoltak versenyszerűen. Bár ő maga tornász – és a váltás logikusnak tűnik –, az ELTE csapatában akad focista, kosárlabdázó, balett-táncos, úszó és erőemelő is.
hirdetés
Fotó: Földi Imre / Népszabadság
A csapatok összetételét a hasonló fizikum és felkészültségi szint határozza meg, és persze az sem árt, ha nincs széthúzás, elvégre itt embereket dobálnak a magasba. Az ejtés azért szerencsére olyan ritka, mint amerikai tinidrámákban az életszerűség...
Félezer regisztrált sportoló hazánkban
A Magyar Cheerleading Sportszövetség 2013-ban alakult meg, a szervezet tagja a European Cheer Union-nak (ECU) és az Internatinal Cheer Unionnak (ICU) is. A mára 15 vidéki és fővárosi egyesületet összefogó szövetség dolgozta ki az egységes bírói és edzői képzést hazánkban, ami elengedhetetlen a részvételhez a nagy versenyeken. Magyarországon jelenleg az aktív sportolói létszám (akik versenykönyvvel is rendelkeznek) megközelíti az ötszázat. A hobbisportolóké ennek nyilván a többszöröse lehet.
Ízelítő abból, amit az ELTE versenyzői az Európa-bajnokságon előadnak majd:
