galéria megtekintése

Kiből lesz tömeggyilkos?

1 komment

NOL
NOL

A sorozatgyilkosokat általában hideg, számító és megszállott alaknak mutatja be a média és a filmvilág is, és ez a kép többé-kevésbé helytálló is, ám azt, hogy miért válik valaki kegyetlen gyilkossá, kevésbé látjuk tisztán.

Martin Bryant  áldozataira emlékeznek
Martin Bryant áldozataira emlékeznek Fotó:Reuters
Glasgowi kutatók ismert sorozatgyilkosok portréját, életútját tanulmányozva megállapították, hogy a rémként ismert emberek tetteinek megértéséhez főként a gyermekkorban keresendő a magyarázat.

A jelentés – amely a maga nemében egyedül álló, mivel az összes rendelkezésre álló anyagot figyelembe véve vizsgálta a tömeg- és sorozatgyilkosokat –, megállapította, hogy idegfejlődési problémák és pszichoszociális tényezők bonyolult összjátéka valószínűsíti az ilyen tettekre való hajlamot – magyarázza Dr. Clare Allely, a kutatásból készült tanulmány szerzője.

Összesen 239 sorozatgyilkosnak néztek utána a róluk megjelent életrajzi könyvek, filmek és újságcikkek alapján, illetve nyomozati és bírósági jegyzőkönyvekben. A vizsgált személyek 28 százalékáról biztosan lehet tudni, vagy erősen valószínűsíthető, hogy autisztikus spektrumzavarban szenvednek (autism spectrum disorder, ASD), s ezen gyilkosok 7 százaléka komolyabb fejsérülésen is átesett élete során. Az összes gyilkos 21 százaléka szenvedett fejsérülést.

 

Az a 106 ember, akiknél az ASD és a fejsérülés is bizonyítható, több mint fele volt kitéve komoly pszichoszomatikus stresszoroknak. (Stresszornak neveznek minden olyan külső körülményt vagy ingert, mely stesszválaszt hoz létre.)

Ez a kombináció tehát hajlamosító tényező lehet, főleg, ha a gyermekkorban elszenvedett fizikai és szexuális bántalmazás is hozzáadódik. Úgy találták, hogy a fiatalkorban elszenvedett szexuális abúzus, a rideg szülő magatartás, a válás csupa olyan trauma, mely a sorozatgyilkossá vált felnőttek életútjában közös.

A kutatók egyébként a világban 1985 óta kevesebb, mint 400 sorozat- és tömeggyilkost találtak az adatbázisokban (nem vizsgáltak meg minden esetet), tehát az ilyen típusú bűncselekmények elég ritkának számítanak.  

Fontos felhívni rá a figyelmet, hogy az idegrendszeri fejlődés zavarai vagy az agysérülés önmagukban még nem jelentik azt, hogy az illető potenciális sorozatgyilkos lenne – a kutatók sem szeretnék ezt sugallni, viszont az erőszakos bűncselekmények megelőzése érdekében fontosnak tartják feltárni, hogy pontosan milyen tényezők játszanak szerepet az olyan személyiségtorzulásban, mely akár tömegmészárláshoz is vezethet.

A University of Glasgow kutatócsoportja feltételezi, hogy az említett pszichopata gyilkosok esetében számításba kell venni a narcisztikus személyiségzavart, az autisztikus spektrum zavarokat és azt is, hogy maguk is erőszakos bűncselekmények áldozatai voltak életük egy korábbi szakaszában.

Vizsgálni kell, hogy mi a közös bennük

Harold Shipman több száz betegével végezhetett, végül magát is megölte a börtönben 2004-ben
Harold Shipman több száz betegével végezhetett, végül magát is megölte a börtönben 2004-ben Fotó:Reuters

A kutatók olyan ismert tömeggyilkosok családi hátterének, életútjának néztek utána, mint Anders Breivik, a Harold Shipman, Martin Bryant és Nick Reilly.

A szélsőjobboldali elveket valló, 32 éves, norvég Anders Breivik 2011. július 22-én robbantott pokolgépet Oslóban, kormányzati épületek közelében. A robbanásban nyolcan meghaltak, több tucatnyian megsérültek, közülük tízen életveszélyesen. A bomba 15:25:19-kor robban, Breivik két órával később már rendőregyenruhában jelent meg Utøya szigetén, ahol válogatás nélkül lövöldözni kezdett Munkáspárt ifjúsági szervezetének táborozóira. A nyári táborban 69 embert ölt meg, áldozatai többsége tizenéves volt. A késve kiérkező rendőröknek azonnal megadta magát. A globalizáció és iszlámellenes Breivik a tárgyalásain azzal érvelt, hogy áldozatai nem voltak ártatlanok, hisz a multikulturális értékek fenntartásán dolgoztak. 2012. augusztus 24-én ítélték el, 21 évet kapott, mivel beszámíthatónak találták. Norvégiában ez a legmagasabb kiszabható büntetés.

Harold Shipmant 2000-ben ítélték tizenötszörös életfogytiglanra. A Manchester egyik elővárosában háziorvosként dolgozó Shipman 1975 és 1998 között legalább kétszáz betegével (többnyire 40 évesnél idősebb nőkkel) végzett. Az orvos áldozatai számára túladagolta a fájdalomcsillapítót, így bukott le 1998-ban, amikor egyik 81 éves nőbetege váratlanul és megmagyarázhatatlan módon meghalt. A per során csak 15 gyilkosságot tudtak rábizonyítani, de később Shipman a börtönben eldicsekedett rabtársának, hogy ez a szám valójában 500 körül van. A sorozatgyilkos orvos 2004 januárjában Wakefield börtönében felakasztotta magát. Független szakértők szerint érthetetlen, hogy Shipmant miért nem őrizték erősebben, hisz bizonyítottan ön- és közveszélyes mértékű tudathasadásban szenvedett.

A 20. század egyik legnagyobb ámokfutója, az ausztrál Martin Bryant 1996-ban 35 emberrel végzett egy támadásban a tasmániai Port Arthurben. Emiatt harmincötszörös életfogytiglanra és még 1035 évre ítélték a szabadlábra helyezés lehetősége nélkül. Bryant egyébként valószínűleg a legkevésbé intelligens sorozatgyilkosok egyike. Intelligenciája és szókincse egy tízéves gyerekének felel meg. Emiatt az iskola elvégzése után rokkantnyugdíjas lett. 1996. április 28-án azzal vágott neki az ámokfutásnak, hogy csinál valamit, amire az emberek emlékezni fognak. Először egy panzió tulajdonos-házaspárját lőtte le, majd egy városi kávézóba ment, ahol lőni kezdett, és utána az utcákon is folytatta a gyilkolást. A hobarti börtön pszichiátriai osztályán tartják. Többször – legutóbb 2007-ben – kísérlet meg öngyilkosságot. 

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.