Az előzményekhez tartozik, hogy kedden Basescu és Victor Ponta miniszterelnök nyilvánosan összeszólalkozott a korrupcióellenes ügyosztály kapcsán. Basescu úgy vélte, az ügyészség jól teszi, hogy nem befolyásolja a választások kimenetelét azzal, hogy politikusokat tartóztat le a kampányban. A miniszterelnök ezt úgy értelmezte, mint újabb bizonyítékot arra, hogy az államfő irányítja az ügyészeket, hiszen, mint mondta, Basescu „a kampány idejére felfüggesztette a letartóztatásokat".
Biden bukaresti megszólalásaiban, pontosabban egy elszólásában a kormányzó szociáldemokraták is találtak kapaszkodót, miután az amerikai alelnök ugyanis egy alkalommal „elnök úrnak" szólította a kormányfőt. Úgy vélték, az elszólás szándékos volt, vagyis jelzés arra, hogy Amerika szívesen látná Pontát az elnöki székben. A találgatásoknak az ad különös jelentőséget, hogy Romániában széles körben osztott vélemény, miszerint nem lehet elnök, aki nem élvezi Washington támogatását.
Az amerikai alelnök legutóbb 2009-ben járt Bukarestben, hogy – mint utóbb kiderült – nyélbe üsse az amerikai rakétavédelmi rendszer egyik elemének Romániába telepítését. Román elemzők és újságírók a mostani vizit előtt is biztosra vették, hogy Biden nem pusztán udvariassági látogatást tesz, sőt azt is biztosra vették, hogy a napirend nem korlátozódik az Ukrajnával kapcsolatos fejleményekre.
Megvédik a szövetségeseket
A várakozásoknak megfelelően Biden megerősítette: az Egyesült Államok számára „szent a NATO-szerződés ötödik cikkelyébe foglalt kötelezettség", amely a tagállamok kölcsönös védelmére vonatkozik. – Az egyik fő oka a jövetelemnek, hogy román földön állva akartam elmondani, amit nem lehet elégszer ismételni: megvédjük a szövetségeseinket" – hangsúlyozta az amerikai alelnök. Hozzátette: a krími agresszió emlékeztető, hogy miért van szükség a NATO-ra.
Ukrajnával kapcsolatban elmondta, hogy az Egyesült Államok támogatja a kijevi kormányt az alkotmány reformjának véghezvitelében. Hangsúlyozta, hogy egyedül az ukránoknak kell dönteniük a jövőjükről, és amennyiben Oroszország megpróbálja akadályozni a vasárnapi elnökválasztást, az USA készen áll keményebb szankciókat foganatosítani.
|
Victor Ponta miniszterelnökkel. Washington inkább Basescu mellett van
Bogdan Cristel / Reuters |
Megdicsérte Romániát az afganisztáni és iraki katonai szerepvállalásáért, majd megerősítette, hogy jövőre megnyílik a rakétavédelmi bázis a dél-romániai Deveseluban. Egyúttal bátorította Romániát, hogy növelje a GDP 2 százalékára a hadsereg költségvetési részesedését. Elárulta, hogy szó volt a tárgyalásokon egy állandó NATO-bázis létrehozásáról, de nem adott határozott választ a román fél felvetésére.
Ponta az amerikai alelnökkel folytatott megbeszélései után ismételten leszögezte, hogy országa kész maradéktalanul teljesíteni a kötelezettségeket, amelyek a NATO, az Európai Unió és „a demokratikus világ keleti határőreként" rá hárulnak a Krím illegális annektálása után. Arra is kitért: megerősítette az amerikai alelnökkel folytatott tárgyaláson elkötelezettségét a független igazságszolgáltatás megteremtésére. „Románia példaértékű lehet a régióban a jogállamiságot illetően is" – fogalmazott.
Délután Biden szélesebb közönség – politikusok, diplomaták, a civil szféra képviselői – előtt mondott beszédet az elnöki palotában, ahol kizárólag a korrupció elleni harc és a jogállamiság fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta: Románia számára versenyképesség kérdése is a független igazságszolgáltatás.
A tárgyalásokon vélhetően szóba kerültek a nehézségek, amelyekkel a Chevron amerikai óriáscég szembesül Romániában a palagáz feltárásában. Nyilvánosan erről Biden annyit mondott: Románia gázexportőrré válhat a térségben, ezért bátorítja az energiahordozók kitermelésének növelésére.
