Azt már korábbi vizsgálatok is igazolták, hogy a szenzoros feldolgozás érzékenysége (SPS, angolul Sensory Perception Sensitivity) veleszületett tulajdonságunk, és mint ilyen, kevéssé befolyásolják szociális vagy társadalmi ingerek.
Dr. Aron és kutatócsapata arra jutott, hogy a lakosság mintegy 20%-a rendelkezik ilyen „különösen érzékeny személyiséggel", és ezek az emberek fokozott figyelmet képesek fordítani a finom ingerekre, legyenek azok akár pozitívak, akár negatívak. Ezzel szemben az alacsonyabb SPS-sel rendelkezők kevesebb odafigyeléssel és gyorsabban reagálnak, de az általuk adott reakció nem olyan érzelemgazdag.
Fejben dől el
A kísérletben kilenc házaspár agyát vizsgálták fMRI-készülékkel (funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálat; az agyi és a gerincvelői aktivitást mérő képalkotó eljárás), miközben a részt vevő személyeknek különféle fotókat mutattak, ezek között volt vidám, szomorú, idegenek és a házastársuk arca is.
|
Nem mindenkinek erednek el olyan hamar a könnyei, ha megható jelenetet lát
Henry Romero / Reuters |
„Úgy találtuk, hogy a különösen érzékeny emberek agyában az empátiáért felelős agyi területek jóval nagyobb aktivitást mutattak, ha a fotón pedig a férjük vagy feleségük arca volt, ez a válaszreakció még erősebb volt. A legmagasabb aktivitást akkor figyeltük meg, amikor a partner vidám, mosolygó fotóját szemlélték az alanyok" - számolt be a kutatási eredményekről Dr. Aron. A kutatók amúgy egy évvel később megismételték a vizsgálatot ugyanazokkal a személyekkel, és pontosan ugyanazt a végeredményt kapták.
Az agy aktív területei között volt a rejtélyes tükörneuron-rendszer is, amely szorosan összefügg az empátia kialakulásával. A tükörneuronokat a 90-es évek végén véletlenül fedezték fel a pármai egyetem kutatói, ám a rendszer funkciójával kapcsolatban még mindig csak találgatások vannak. A neurofiziológusok makákó majmokon vizsgálták a kéz és száj mozgatásáért felelős neuronokat, és közben észrevették, hogy egyes neuronok akkor is aktivitást mutattak, ha a majom maga nem nyúlt az ételért, ám látta, amint valaki felvesz egy darabot belőle. További kísérletek megerősítették, hogy a neuronok mintegy 10%-a rendelkezik „tükör" tulajdonságokkal, azaz hasonló válaszokat adnak a véghezvitt és a megfigyelt kézmozdulatokra is.
Egymástól függetlenül több kutató is felvetette, hogy a tükörneuronoknak szerepük lehet az empátia érzésében. A Social Brain Lab munkatársai kimutatták, hogy az önmagukat együttérzőbbnek jellemző embereknél magasabb neuronaktivitás volt megfigyelhető a kézmozgásokért felelős tükörneuron-rendszerben, és az érzelmekért felelős rendszerben is, ez pedig megerősítheti a tükörneuronok empátiával kapcsolatos funkcióját.
