A vulkáni működés szempontjából a tűzhányókat leggyakrabban négy kategóriába soroljuk: működő, szunnyadó, potenciálisan aktív, illetve kialudt. Izlandon 140 vulkán van, ebből huszonhat jelenleg is működik.
2010-ben áprilisában az Eyjafjallajökull kitörése csaknem egy hétre megbénította Európa légiforgalmát, a hamufelhők még a 4100 kilométerrel távolabb fekvő Törökországban is okoztak fennakadásokat. A légkörbe került vulkáni törmelék és hamu veszélyt jelentett a repülőgépek hajtőművére, így sok járatot nem is engedtek felszállni. Az április 15-e és 20-a közötti légtérzárlatok miatt mintegy 10 millió utas rekedt a repülőtereken világszerte.
Egy izlandi vállalkozás nem sokkal később árulni kezdte a vulkán hamuját. Az üvegcsékbe 160 grammnyi, szürkésfekete vulkáni törmeléket tettek, és 108 dollárért, vagyis nagyjából 23 ezer forintért kínálták őket interneten. Bár a hamu árusítása elsőre szemérletlen nyerészkedésnek tűnhet, az árusítás célja mégsem ilyen irányú profittermelés volt, a bevételt ugyanis a vulkánkitörés okozta károk enyhítését önkéntes alapon ellátó ICE-SAR polgári védelmi szervezetnek juttatták el.
Az Eyjafjallajökull kitörését követően 2010 őszén a Vatnajökull hatalmas jégsapkája alatt szunnyadó Bárdarbunga és Grimsvötn vulkánok is mozgolódni kezdtek, a szakemberek szeptemberben folyamatos rezgéseket érzékeltek a mélyből és úgy vélték, mindkét tűzhányó kitörése időszerű.
Míg a Bárdarbunga aktivitása végül lecsillapodott, addig a Grímsvötn 2011-ben kitört, újabb komoly fennakadásokat okozva ezzel az európai légiközlekedésben. A vulkán május 22-e és 25-e között volt a legaktívabb, ezalatt a kráterébe érkező magma vízzel keveredve több robbanást okozott. A kitörés harmadik napján fellövelő felhő színe megváltozott, ez utalt arra, hogy a tűzhányó aktivitása hamarosan le fog állni. A Surtsey-típusú - fehér felhőjű - kitörések esetében hamu helyett már a vízgőz dominál.
A radarképek alapján a kitörési felhő 17-20 km magasra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a sztratoszférába is bejutott a vulkáni hamu. Anyagkibocsátás tekintetében a Grímsvötn a Eyjafjalljökull százszorosát pöfékelte a levegőbe, ezzel pedig az elmúlt ötven év egyik legjelentősebb izlandi vulkánkitörése volt.
Kitörés-veszély!!!
Izlandon négyes fokozatú színskálán jelölik, hogy az adott vulkán aktivitása miként befolyásolja a légiközlekedést.
Zöld jelzés esetén a tűzhányó nyugalmi állapotban van, vagy egy korábbi kitörés után megszűnt a vulkáni tevékenység. Sárga riasztást akkor adnak ki, ha az észlelhető szeizmikus jelek az aktivitás elindulására utalnak, vagy a korábbi erősebb aktivitás csökken. Narancsszínű riasztáskor a vulkán aktivitása fokozódik - ez áll fenn jelen esetben is -, míg piros riasztást akkor adnak ki, ha a kitörés a küszöbön áll, vagy már el is kezdődött.
