|
| Az egerektől nem tartanak, de a méhektől félnek |
Rajzfilmbe illő mulatságos jelenet, ahogy az elefánt meglát egy apró egeret, és ijedtében felszalad egy fatörzsre. És valóban, ilyesmi csak a mesék világában fordulhat elő.
A mítosz, miszerint az elefántok (is) rettegnek a rágcsálóktól, az ókorba nyúlik vissza. Idősebb Plinius római enciklopédista azt írja ugyanis Naturalis Historiájában, hogy minden élő teremtény közül a legutálatosabb az egér.
Walt Disneynek ezen felbuzdulva támadt az az ötlete, hogy a Dumbo című rajzfilmben az elefántot mint egértől rettegő állatot mutassa be.
Craig Bruce, a Londoni Zoológiai Társaság munkatársa a BBC-nek elmondta, hogy semmiféle bizonyíték nincs az elefántok musofóbiájára (egértől és patkánytól való fóbiás rettegés), a méhektől viszont annál jobban félnek ezek a hatalmas állatok.
Felvételek tanúsága szerint, ha az elefántcsaládok olyan fa alá telepednek, melyen mézelő méhek élnek, azonnal elsétálnak, vagy még gyakrabban futásnak erednek, ha a rovarok valamiért felbolydulnak. Ezt a tudást Afrikában többek közt az elefántok veteményesektől és termőföldektől való távol tartásához alkalmazzák.
Az elefánt nem felejt
És mi a helyzet az elefántok híres memóriájával? Megfigyelések és kísérletek egész sorából tudjuk, hogy ezek a hatalmas szárazföldi állatok nagyon jól tájékozódnak. De nem csak helyeket és tárgyakat őriznek meg az emlékezetükben.
Az 1990-es években a kenyai Amboseli Nemzeti Parkban kutatók kísérleteket hajtottak végre, hogy jobban megértsék, hogyan kommunikálnak az elefántok. Egy alkalommal egy olyan egyed hangját játszották le a családjának, amely már két éve elpusztult. Az elefántok tömött sorban körbeállták a hangszórót és válaszoltak, hangjelzésük pedig erős szociális kötődésről árulkodott.
Egy másik esetben a csorda egy olyan nőstény hívására felelgetett, aki már 12 éve kivált közülük és egy másik területen élt. Tehát az elefántok emlékeznek egymásra hosszú idő távlatából is, sőt, kiderült, hogy halottaikat a maradványaik alapján is felismerik.
Elephant Memories című könyvében Cynthia Moss, a természetvédelem egyik úttörője is lejegyzett egy esetet, mely ezt támasztja alá. Moss egy nemrégiben elpusztult nőstény állkapcsát vitte el a táborhelyükre.
Néhány nappal később az elpusztult matriarcha családja felbukkant a közelben és sorban odamentek megvizsgálni az állkapcsot. Egy példány feltűnően sokáig maradt, jóval azután is ott vesztegelt, hogy a többiek elmentek. Ő volt az elpusztult nőstény hétéves fia.
Egy másik alkalommal Moss és munkatársai kihelyeztek egymás közelébe egy elefántkoponyát, egy fadarabot és egy kis darab elefántcsontot. A tárgyakat megvizsgáló állatok egyértelműen nagyobb érdeklődést mutattak a koponya és a csont, mint a fadarab iránt.
Bár a kutatók nem tudják egyértelműen bizonyítani, hogy a családtagjaik maradványai jobban érdeklik őket, mint a nem rokonoké, de arra a következtetésre jutottak, hogy szag és tapintás után felismerik azokat, akiket életükben is ismertek.
Arról is számos esetet jegyeztek fel, hogy az elefántok meggyászolják egymást, a legendás elefánttemetők (olyan helyek, ahová az idős vagy beteg egyedek elvonulnak meghalni) létezése viszont erősen vitatott. Az igaz, hogy vannak területek, melyek több elefánt csontját rejtik egyszerre, de ezek létrejöttéért inkább a vadászat és a pusztító szárazság tehető felelőssé, mely egyidejűleg okozta egy csoport halálát. Az elefánttemetőre egyébként szintén lecsapott a Disney, az Oroszlánkirályban láthattuk, ott éltek a hiénák.
Lenyűgöző elefántszex
És van az elefántoknak még egy említésre méltó titka, mely anatómiai sajátosságaik egyike. A bikák pénisze nagyjából két méter hosszú, ennek mintegy fele állandóan a hasüregben van. Ám hiába olyan tekintélyes méretű az elefántbika nemzőszerve, valójában sosem hatol be a nőstény vaginájába, az ugyanis nagyjából 1,3 méter mélyen található az állat testén belül, odáig egy úgynevezett genitális csatorna vezet. A nőstény elefánt rendelkezik a szárazföldi emlősök közül a leghosszabb reproduktív csatornával. Elejétől a végéig mintegy 3 méter hosszú. Aki nehezen tudja ezt elképzelni, az megnézheti az ábrákat ezen az oldalon.
Ez az anatómiai felépítés az elefánton kívül egyedül a vízi emlősöknél fedezhető fel, ami az egykori vízi életmód bizonyítéka. Az, hogy mind a vagina bejárata, mind a herék (melyek szintén az állat testében találhatóak) rejtettek, a tengervíz bejutását akadályozza meg.
