Nemrég, a megnyitástól immár alig pár napnyi távolságra egy újabb ügy indította újra a fesztivál körül lassan lecsengő vitákat. A Muzsikás együttessel rendszeresen, így a meghirdetett programtervezet szerint a Dohány utcában is fellépő Petrás Máriáról rántotta le a leplet a pénteki Népszava egyik olvasói levelezője.
|
Muzsikás: az eltűntnek hitt erdélyi magyar zsidó zene és a magyar népzene találkozása
Molnár Edvárd / MTI |
Írása szerint Petrás több ízben lépett fel szélsőjobboldali rendezvényeken, ismert széljobbosok társaságában (például a Magyar Szigeten, ahol Wass Albert verseit szavalta, illetve a Szabadság téri Hazatérés Templomában, melynek lelkipásztora a kenetteljesen gyűlölködő ifj. Hegedűs Loránt), ráadásul ő Döbrentei Kornél, a számos nyíltan vagy alig burkoltan antiszemita kijelentést tévő költő felesége is.
Még aznap posztolt az MSZP-közeli Egyenlítő blog is egy összeállítást ugyanebben a tárgyban, amelynek felvezetője szerint az énekesnő Petrás Jánosnak, a „nemzeti rock” állócsillagának számító Kárpátia zenekar frontemberének testvére. Ezt egyfelől semmi nem támasztja alá a bejegyzés szerzőjének szavain és a vezetéknév-egyezésen kívül (a két Petrás között 11 év van, János Budapesten született, Mária Romániában, moldvai csángók leszármazottaként), másfelől az, hogy kinek a rokona, testvére vagy felesége, Petrás Mária erkölcsi megítélését tekintve amúgy is tökéletesen közömbös.
Vasárnap délelőtt a Budapesti Zsidó Hitközség honlapján máris megjelent Böjte Józsefnek, a fesztivál főszervezőjének közleménye, amely arról számol be – immár „a megkapott dokumentumok alapján”, hogy Petrás valóban szélsőjobbos rendezvények aránylag rendszeres vendége, ezért fellépését lemondták. Böjte szerint Petrás is belátta, hogy bár csupán csak énekelt, de ha ezek a tények ilyen erős érzelmeket váltanak ki, akkor természetesen nem lép fel a zsinagógában.
A Muzsikás jó szándékát nem vitatja senki
Petrás Mária egyébként gyakorta koncertezik együtt a Muzsikás együttessel, elismert népdalénekes, aki, bár tagadhatatlanul nem mond nemet visszataszító figurák és társaságok meghívásaira sem, maga kerüli a politikai állásfoglalásokat, az ilyen alkalmakon is kizárólag a repertoárján szereplő szövegeket énekli vagy szavalja el. A Népszava olvasója szerint ugyan egy fellépésén „jót buzizott”, de mi ennek nem találtuk nyomát. A meghívás nem is Petrásnak, hanem a zsidó népzenét is elmélyülten ismerő és szívesen játszó Muzsikásnak szólt, ők hozták volna magukkal az énekesnőt.
A hitközség egyik magas rangú tisztségviselője szerint az ügyet túldimenzionálták: „végső soron akár egy szimfonikus zenekart is meghívhattunk volna és ott sem kéne vagy lehetne ellenőrizni, hogy a brácsás és a családtagjai hol lépnek fel és mennyire elfogadható a világnézetük”. A Muzsikásnak pedig – tette hozzá – sem a multikulturalizmus iránti elvi elköteleződése, sem a zsidó népzene iránti kivételesen elmélyült és értő vonzalma nem vonható kétségbe.
Érthető az érzékenység, de kell egy határ
A magyar zsidó közösség hiperérzékenysége nem meglepő. A közösség háromnegyedét elpusztító holokauszt utolsó tanúi még szerencsére köztünk vannak. Éppen a napokban látott napvilágot az az orvosi kutatás, amely igazolta, hogy még a túlélők gyerekeinek, sőt néha unokáinak félelmei is nem egyszerűen szociálisan, hanem genetikailag is determináltak. Vagyis a trauma genetikusan öröklődik.
|
A világ második legnagyobb zsinagógájában rendszeresek a koncertek
Reviczky Zsolt |
Továbbá felvethető az a kérdés is, hol is húzódik pontosan a határ: mi számít indokolatlan túlérzékenységnek, és melyik döntés járulhat hozzá a rasszizmus vagy a homofóbia legitimálásához. Egyes hitközségi megfigyelők szerint a viharos gyorsaság, amellyel a blogposzttól eljutott az összegyűjtött „dokumentumok” postázásáig és a szervezők döntéséig, azt sejteti, hogy a hitközség nemrég Heisler András választási győzelmével lezárult hatalmi vetélkedésének utóvédharcai is alakíthatták a folyamatot. Mások szerint a közösség fokozott érzékenysége önmagában is éppen eléggé megmagyarázza a helyzetet.
Vándordallam Nagykállóról
A Muzsikás énekesvendége a fesztiválon – Bob Cohen mellett – Herczku Ágnes lesz. Koncertjük címe a magyar és a zsidó népzene gyöngéd összeölelkezésének legismertebb és legszívhezszólóbb produktuma, a Szól a kakas már. A dal, amelyet a legenda szerint a nagykállói csodarabbi egy szegény pásztorfiútól vett. Mivel úgy érezte, hogy a Messiást hívja, kiegészítette némiképp a szöveget az ő eljövetelére célzó héber sorokkal.
Miután megalkudtak és a rabbi megtanulta, a pásztor elfelejtette az éneket. De – szemben a legenda tanításával – mindkét kulturális hagyomány jól emlékszik a gyönyörű dalra és így valamelyest egymásra is. A dal elhangzása bizonyosan méltó módon zárja majd le ezt a kissé szomorú és felettébb szerencsétlen történetet.
