Világsztár sző fonaldzsungelt Szentendrén

A kivitelezést öt japán és tíz magyar segítő végzi. A szövedék gyorsan épül és látványosan kezdte betölteni az első termet. A kulcsokat mesterségesen berozsdásították, hogy érezhető legyen rajtuk az idő múlása. Némely darabhoz történetet is kaptak. „Sok történet a halálhoz kapcsolódott. Például a szülők meghaltak, a gyerekek pedig eladták a házat, de a kulcsot emlékbe megtartották. Sok sztori fűződik költözéshez is" – mondja a művésznő. Hasonló történetek kerültek elő a velencei kiállítás előtt is. Egy hölgy odaadta Alzheimer-kóros édesanyja kulcsait, amelyek azért gyűltek össze, mert édesanyja mindig azt hitte, hogy elhagyta őket, mindig újat csináltattak, de azután előkerült mindegyik.

„A kulcsok által bele lehet látni az emberek életébe" Teknős Miklós

„A kulcsnak sok és mély jelentése van. Alapvetően kapcsolódik az emberi élethez mint eszköz – magyarázza Chiharu Shiota. – Ha a tenyerünkben tartjuk, úgy érezzük, hogy van esélyünk a dolgok irányítására. A kulcs olyan tárgy, amihez nagyon szoros ragaszkodásunk alakul ki. Akár egy elhunytunk kulcsát is magunkkal hordozzuk emlékként mint ami anyagi valóságként jeleníti meg az illetőt. A kulcsok által bele lehet látni az emberek életébe."

A japán művésznőnek a szent­endreiek között kedvenc kulcsa is akadt, egy régi, nagy kapukulcs, amely nem kerül fő helyre, mert nem tartja elsődlegesnek, hogy neki melyik tetszik.

A tárlat címe Emlékeső lesz. A kulcsok sokasága idézi az emlékeket, a látvány pedig a sűrű záporeső élményére hasonlít majd.

A szomszédos Kmetty Múzeum kiállítóhelyén kezdődik majd, ahol a művésznő grafikái készítik fel a látogatót a képtárbeli élményekre. A hatalmas piros hálórendszer három termet sző majd egybe, és a fonaldzsungelben barlangszerű járatokon közlekedhetünk. „Egy másik világba való érkezés élményét szeretném megéreztetni – mondja Chiharu Shiota –, olyan élmény lesz, amit nemcsak a szemünkkel, de az egész testünkkel, a fizikai jelenlétünkkel is átélünk."