galéria megtekintése

„Van száz jó énekesünk, meg kell mutatni, mit tudunk”

5 komment


Szemere Katalin

Harminchárom bemutatót tart az évadban az operaház. Ókovács Szilveszter főigazgatót arról kérdeztük, mi értelme ennyi premier­nek, jót tesz-e az előadások minőségének, növeli-e a bevételt, és mennyivel többet kell emiatt promócióra fordítaniuk.

Habár meglepőnek tűnhet, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter szerint nem árt a 33-as bemutatórekord mögé nézni. Egyrészt a kalendáriumban külön tüntettek fel olyan egyfelvonásosokat, amelyekből többet is játszanak egy estén, és van köztük három nyári előbemutatóból repertoárra tűzött előadás, hét kamaraopera és koprodukciók is vidéki vagy határon túli társulatokkal. Az egész estés nagyszínpadi saját premierjeik száma: 15.

Ókovács példának a párizsi operát tekinti, amelynek szintén két színháza van: a Stephane Lissner vezette teátrum új évada 18 egész estés opera- és balettpremiert hoz. Miközben a magyar dalszínház büdzséje 18 százaléka a franciának. Ókovácsék most repertoárt építenek, és bár évadonként négyszer-ötször játszanak egy produkciót, ami 6-8 ezer nézőt jelent, ma is cél, hogy egy előadás tíz évig játszható maradjon.

„A világ változik, három premier már nem elég attraktív, nekünk pedig van száz jó magyar énekesünk és balettművészünk, fontos, hogy megmutassuk, mit tudunk, s ezáltal életben tartsuk a hazai opera- és balettjátszást, és értelmet adjunk a művészeti felsőoktatásnak" – teszi hozzá.

 

Céljuk, hogy miután kialakul a 70 produkció­ból álló új repertoár, kisebb bemutatószámra kapcsoljanak. A régi előadások közül huszonötöt megtartanak, ehhez jönnek az újak.

Ókovács Szilveszter számára nemcsak a hazai opera- és balettjátszás fontos, hanem az is, hogy értelmet adjanak a művészeti felsőoktatásnak
Ókovács Szilveszter számára nemcsak a hazai opera- és balettjátszás fontos, hanem az is, hogy értelmet adjanak a művészeti felsőoktatásnak
Soós Lajos / MTI

Hogy kerül két musicalpremier az Opera műsorába? Tudjuk, Bernstein művéről, a West Side Storyról azt mondják: operai igényű. De mi a helyzet a Billy Eliottal? Sir Elton John művére ez kicsit sem jellemző. Az Operán belül működő Nemzeti Balett reménybeli utánpótlása miatt mutatják be, a történet ösztönözheti a szülőket arra, hogy merjék táncosnak engedni gyermekeiket.

Ókovács – ahogy eddig minden magyar operaigazgató – hangsúlyozza, bár a többi színházhoz képest kiugró az állami támogatásuk, jóval magasabbak a kiadások is. Az Othellót prózai színpadon 16-an játsszák, míg az operai Otello 200 művésznél kevesebbel megoldhatatlan. És nincs más magyar színház, amelynek a hiányszerepekre külföldi művészeket kellene szerződtetnie, az ő gázsijuk 10-15 ezer euró is lehet.

Arra a felvetésünkre, hogy az operaház jegyárait javarészt a külföldiek­ képesek megfizetni, azt feleli a főigazgató, hogy a nézők alig 30 százaléka külföldi, de épp azért nyitották újra az Erkelt, hogy a hazai közönség is megfizethető előadásokhoz jusson. Ókovács Szilveszter cáfolja azokat a pletykákat, miszerint nem tudják megtölteni az Erkel Színházat, azaz vattázzák (olcsóbb jegyekkel vagy ingyenes belépővel engednek be sok embert). A hétvégi klasszikus darabokra telt ház van és megszüntették a tiszteletjegyes rendszert. Modern balettre vagy rétegoperára nem telhet meg az Erkel, de itt a jó félház, ezer néző is négy-öt Radnóti színháznyit jelent.

Folytatódik az OperaKaland sorozat, amelynek célja, hogy minden kilencedikes évente egyszer legalább eljusson operát nézni. A jegy 300 forint, és 90 százalékos közlekedési kedvezmény jár mellé. Nem érti a főigazgató, mi a baj azzal, ha bő félmilliós nézői tömegben diákok is operaélményhez jutnak. A West Side Story volt az őszi 6. Kaland programja, már a meghirdetés napján elérték a 28 ezres nézőszámot – és senkit sem az akarata ellenére cipeltek oda.

Örökös tagok és díjazottak

Erkel Ferenc, a nemzeti romantikus opera megteremtője születésnapját, november 7-ét két éve ünneplik a magyar opera napjaként. Ebből az alkalomból a Magyar Állami Operaház örökös tagja lett Barlay Zsuzsa magánénekes, Hágai Katalin balettművész, Misura Zsuzsa magánénekes és Volf Katalin balettművész, valamint posztumusz megkapta a címet Korondi György magánénekes és Laczó István magánénekes is.

Az idei évtől ezen a napon adják át azokat az elismeréseket, amelyeket azelőtt szokásosan az évadnyitó társulati ülésen, szűk körben vehettek át az intézmény művészei és munkatársai. A Mándi Andor és felesége által alapított díjat Zavaros Eszter magánénekes vehette át, a fiatal tehetségeket elismerő, Ádám Tibor és felesége által alapított Juventus-díjat Kristóf Szabina énekkari művész és Novák András Péter klarinétművész, a Ráday Sári Alapítvány díját Németh Mónika énekkari művész kapta. Az év énekkari művésze Leszkovszki-Tóth Éva és Fátrai János, az év kartáncosa Starostina Kristina és Babácsi Benjamin Zoltán balettművész, az év zenekari művésze címet pedig Hartenstein István fagottművész viselheti. (Fidelio.hu)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.