A Fuga éves működéséhez körülbelül évi 60 millió forintra van szükség, amit részben az NKA, az Emmi, a Belügyminisztérium és a kamara támogatásából, pályázatokból és saját bevételekből teremtettek elő. Az első évben még a főváros is támogatta a hely működését, de 2011-től ez abbamaradt. Az V. kerület a 804 négyzetméteres üzlethelyiség határozatlan idejű használati jogával támogatja a Fugát. A választások előtt a minisztériumi források bedugultak, a pályázati összegek lecsökkentek, így majd csak az év mások felében lesz remény arra, hogy a támogatások újra beinduljanak. Addig pedig nem biztos, hogy ki tudnak tartani.
Winkler Barnabás építész, a Fuga ügyvezető igazgatója szerint a jelenlegi helyzetben a hónap végéig tudják fenntartani magukat. Mentőövként az NKA elnöki keretéből kértek húszmillió forintot, és abban reménykednek, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere áldását adja erre.
Számítanak továbbá a Magyar Művészeti Akadémiától is „kiemelt támogatásként” 1,5 millió forintra. A Belügyminisztérium építésügyi helyettes államtitkárának viszont most nincs kerete, tudták meg. Új támogatókat is igyekeznek bevonni, megkeresnek nagy építőipari cégeket, tervezőirodákat, amelyek milliárdos projektekben vesznek részt, és nyilván szakmájuk révén fontosnak tarthatják, meg talán anyagilag is támogatni tudják, hogy az építészet belvárosi kulturális központja megmaradjon.
Nemzetközi kapcsolatok
A Fuga egyébként épp most kezd a határokon túl is ismertté válni, egyre több külföldi együttműködési lehetőséget kínálnak, a legutóbbi hónapokban is Ljubljanától New Yorkig jöttek megkeresések. A tervezett rendezvények pedig jövő év közepéig be vannak táblázva. Mellékszál ugyan, de talán érdemes megjegyezni, hogy Winkler Barnabás a Margit körúti tervezőirodájában tizenegy éve működteti az iroda bevételeiből saját építészeti galériáját, a HAP Galériát, amelyről szintén az a hír járja, hogy év végén bezárni kényszerül. De némileg más okok miatt, mint a Fuga.
Bálint Imre, a Budapesti Építész Kamara elnöke azt mondja, a kamara mint a Fuga fenntartója és kitalálója fontosnak tartja a hely működését. Annak idején, 2009-ben, amikor ő lett a kamara elnöke, személyesen járta ki a kerületnél, hogy a helyet ingyen megkapják, majd a kamara saját pénzből újíttatta fel a helyiséget, ezután pedig pályázat révén választották meg Nagy Bálintot, az N&n galéria korábbi tulajdonosát művészeti vezetővé. Abban reménykedtek, hogy pályázatokból, reklámokból és az akkor még prosperáló építőipar támogatásából fenn tudják majd tartani a Fugát.
De a válság megnehezítette a helyzetet. Eddig minden évben bele kellett tenni a működtetésbe a kamarának az ígért évi 15millió forinton felül is. Közben azonban a tagságuk, tagdíjbevételük is csökkent – mondja Bálint Imre, költségvetésükből legfeljebb évi 10-12 milliót tudnak csak adni. A Fugát nem szeretnék bezárni, és igyekeznek nyitva tartanimárcius vége után is, de képtelenek lesznek kihúzni segítség nélkül az évmásodik feléig, amikor a pályázati összegek lehívhatók lesznek.
Eseménydús hét
A Fuga elsősorban, de nem csak az építészet otthona. Programkínálata széles: a könyvárusítástól (külföldi és haza kiadású albumok és ritkaságok) a kiállításokon át a koncertig és a színházig minden művészeti ág otthonra talál itt. Jelenleg az észt hét keretén belül négy művész – Marge Monko, Eléonore de Montesquiou, Tatjana Muravskaja és Liina Siib kiállítása látható, Szegfűk és tulipánok címmel. A napokban, 26-án nyílik a Mega-Pixel 2014 című tárlat, melynek alcíme: Képszonettek – Hommage á Bálint Endre. A Tér/Zene koncertsorozatban március 29-én Koncert Kurtágéknak címmel rendeznek hangversenyt, amelyen Rajk Judit és Darázs Renáta énekel.
