Ugyanakkor az is tény, igen érdekes folyamat zajlik jelenleg a magyar filmesek körében: a Magyar Nemzeti Filmalap az elmúlt négy éves fennállása óta elsőfilmekkel érte el a legnagyobb sikereit. Ahogy Havas Ágnes igazgató hangsúlyozta, A-kategóriás fesztiválokon tudtak bemutatkozni vagy 100 ezres fölötti nézettséget elérni olyan filmekkel, mint a Viharsarok, az Isteni műszak, az Utóélet, a Liza, a rókatündér vagy a Cannes-ban a zsűri nagydíjval, a Grand Prix-vel elismert, Nemes László rendezte Saul fia. Nem mellékesen az utóbbi ezzel az utóbbi harminc év legnagyobb filmes sikerét hozta a magyar filmművészetnek.
Az, hogy e siker egy hosszabb folyamatot generál-e, mint például a Cristian Mungiu 2003-as Arany Pálmája a 4 hónap, 3 hét, 2 nap című drámával létrehozta a „román újhullámot”, az pont a most pályakezdő fiataloktól függ.
Szakmai zsűri, filmes szempontok, tíz filmterv
A beadott pályázatokat öt tagú szakmai zsűri - Enyedi Ildikó, Kerékgyártó Yvonne, Petrányi Viktória, Pusztai Ferenc és a már említett Pataki Ági - értékeli, illetve jelöli ki azt a tíz filmtervet, amelyeknek kidolgozásában később mentorként is közreműködnek. A pályázók a november 10-én megrendezendő pitch fórumon mutathatják be terveiket, amelyek közül kettőt a zsűri, további hármat pedig a meghívott, illetve jelen lévő szakmai közönség (rendezők, producerek, kritikusok, filmes szakemberek) választanak majd ki. Így öt film gyártását garantálja a filmalap.
|
Vajna beszél a sajtótájékoztatón. Rendezőosztályok tűnnek el
Teknős Miklós / Népszabadság |
Persze nem „végtelen" összeggel: forgatókönyv-fejlesztésre kétmillió, filmgyártásra játékfilmeknél 62 millió, dokumentumfilmeknél 22 millió, animációs filmeknél pedig 82 millió forintig nyújtanak támogatást, az alkotásoknak a gyártás megkezdésétől számítva egy éven belül kell elkészülniük Utóbbi esetében a plafon kissé alacsonynak tűnik, lévén, hogy sokkal drágább műfajról van szó.
Ennyi pénzért az animációsok maradnak a reklámvilágban
Bucsi Réka, aki a Symphony no. 42. című vizsgafilmjével a Berlinálén debütált, körbeutazta a világot és csak egy lépésre volt az Oscar-jelöléstől, nem régiben azt nyilatkozta lapunknak, hogy elgondolkoztatónak tartja azt a kérdést, hogy le tudna-e forgatni ma Magyarországon egy egészestés animációs mozit. Véleménye szerint vannak Magyarországon szakemberek, de a jól fizető reklámok teljesen lefoglalják őket, így viszonylag nagy költségvetésre lenne szükség, ahhoz, hogy el tudja őket csábítani egy szerzői filmhez.
Ugyanakkor a játékfilmek esetében a rendelkezésre álló összeg bőven elég lehet, elvére a Reisz Gábor rendezte VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan összesen hétmillió forintból is el tudott készülni. Mindazonáltal fontos hangsúlyozni: világszerte számos „labor" foglalkozik azzal, hogy egyes filmterveket és projekteket elkísérjenek a megvalósulásig, de ezek egyike sem ad konkrét gyártási támogatást. Egyszóval a filmalap kezdeményezése ebből a szempontól több mint innovatív.
