Ötven évvel ezelőtt, 1966 júliusában megszédült a világ ifjúsága: az Egyesült Államokban az első, Nagy-Britanniában a második helyre került a Wild Thing. A New York Times korabeli cikke szerint a lányos anyák azonnal elzárták a rádiót, amint felhangzott a Troggs nevű angol banda száma, amelyben Reg Presley átszellemülten búgta a mikrofonba: „So come on hold me tight!”
Ez a Reginald abban az időben kimaradt az iskolából és kőművesként dolgozott, közben pedig zenekarával felvette Chip Taylornek, az amerikai színművész Jon Voight bátyjának a szerzeményét a stúdióban. A nóta nem volt új – egy New York-i együttes, a számhoz passzoló elnevezésű Wild Ones játszotta minimális sikerrel –, ám a magát Ballról (szerényen) Presleyre keresztelő énekesnek megtetszett a dal, és műsorra tűzte azt a gitáros Chris Button, a basszusgitáros Pete Staples, valamint a dobos Ronnie Bond társaságában. Majd így mesélt: „Egy házon dolgoztunk, hallgattuk a kisrádiót, és egyszer csak megszólalt a Wild Thing. A festők egyike, aki nem is sejtette, hogy bármiféle közöm van a számhoz, odaszólt nekem: Megeszem az ecsetem, ha ez a dal nem lesz listaelső! Akkor már tudtam, rendben vagyunk…”
 |
| The Troggs Forrás: Wikipédia |
Noha a Wild Thing a legegyszerűbb akkordmenetre épült – első fok, negyedik, ötödik, negyedik, majd újra első –, a látszólag szimpla kompozíció ugyanolyan bódítóan hatott, mint a Rolling Stones hasonló harmóniákból álló, sodró lendületű Get Off of My Cloudja egy évvel korábban. (Azt azért meg kell jegyezni: a Vad dolog instrumentális részében okarina szól, ami unikum a hatvanas évek zenéjében.) A szexuális forradalmat megtestesítő szöveg különösképpen magával ragadta a beatnemzedék ifjait, és még idehaza is, ahol a hallgatók nem értettek semmit, legföljebb éreztek valamit abból, amit Reg Presley dalolt, Farkas Jánosnak a brazilok hálójába lőtt – szintén 1966. júliusi – álomgólja csak kicsivel kavarta fel jobban a tizen- és huszonéveseket, mint a Wild Thing. A Troggs 1966 októberében jött elő az I Can’t Control Myselffel – amely szintén második volt a brit listán –, de addigra már több millió rajongó nem bírt magával…
