– Előző ciklusának egyik fő célja volt, hogy a magyar művészetet toljuk be a világ köztudatába. Ebben is akadtak sikerek.
– Ez 2012-től, a Magyar Nemzeti Galériával való újraegyesítéstől lett cél, s egyben annak eredménye volt. Bécsben, Rómában, majd a párizsi Musée d’Orsay-ban mutattuk be a Nyolcak európai rangú művészetét. De teljesen új az is, hogy az egyesítés óta a nemzeti galéria nagykiállításain a magyar anyag mellé odatesszük a nemzetközi párhuzamokat is. A Szépművészeti kiállítási stratégiájának megújítása révén Budapest egyébként az elmúlt tíz év alatt egy kiemelt pozíciót ért el: a Bécs és Szentpétervár közötti kelet-közép-európai térség múzeumai közül egyedül mi rendezünk rendszeresen európai súlyú nemzetközi nagykiállításokat.
– Nyereségesek ezek a nagykiállítások?
– Körülbelül 200 ezres látogatószám felett lehetnek nyereségesek. De ezeknél a kiállításoknál nincs profitkényszer, inkább missziós feladatuk van, hiszen a magyar közönség legnagyobb része a tárlatainkra érkező világhírű műveket soha nem láthatná eredetiben, ha nem hoznánk el azokat Budapestre.
– Mi történik majd a következő három évben a Szépművészeti falai között?
– A rendszerváltás óta a múzeum legnagyobb rekonstrukciós lépése következik most: a háborúban megsérült, s a közönség elől azóta elzárt Román Csarnok helyreállítása. Emellett új, légkondicionált kiállítóterek és raktárak, gyermekfoglalkoztatók és megújított közönségforgalmi terek kialakítása is megtörténik.
– A Városligetbe tervezett múzeumnegyed négy épületének tervét már ismerjük. A fogadtatás nem volt túlzottan lelkes, sőt az Ajtósi Dürer sor és az ’56-osok tere sarkára tervezett Néprajzi Múzeum terve erős fanyalgást váltott ki még a kormánypárti sajtóban is.
|
Figyelemmel hallgat, de...
Kurucz Árpád / Népszabadság |
– A nemzetközi zsűri nagyra becsülte a francia tervezők épületének purizmusát, mert alázatos a környezete felé, belül pedig kiválóan szolgálja ki a gyűjtemény és a látogatók támasztotta sokrétű igényrendszert. Nem gondolom persze, hogy erre kapja majd fel a fejét a világ, de nem is ez volt a cél: elég, ha az öt épület közül legalább egy ilyen lesz. A világhírű japán Sou Fujimoto tervezte Magyar Zene Háza igencsak esélyes erre, s ilyennek várható a Petőfi Csarnok helyén emelendő Új Nemzeti Galéria épülete is. Az erre kiírt tervpályázaton világsztár építészek vesznek részt: a magyar építészet történetében ilyen erős mezőny még sose versengett egy hazai középület megtervezéséért.
Névjegy
BAÁN LÁSZLÓ 1961-ben született, eredeti végzettsége közgazdász, filozófus. 1990 és ’97 között a Fővárosi Közgyűlésben képviselő, kulturális bizottsági elnök, kulturális biztos volt. 1998-tól hat éven át az NKÖM államtitkára. 2004-től főigazgatója a Szépművészeti Múzeumnak, amelyhez 2012-től a Magyar Nemzeti Galériát is hozzácsatolták. 2011-től a városligeti múzeumnegyed előkészítésének kormánybiztosa, 2014 óta miniszteri biztosa, 2014 májusától az Iparművészeti Múzeum szakmai, szervezeti és működési megújításának miniszteri biztosa.
– Szóval nincs visszalépés, fanyaloghat a közönség.
– A közönségből érkező kritikai hangokat mindig tisztelettel és figyelemmel kell meghallgatni. Ha azonban azokról az épületekről, amelyek tervéhez fanyalgó vélemények is érkeztek, mind lemondtunk volna, Budapest helyén ma legelők és szántóföldek lennének.
– Miért kell a Liget Budapest projektnek 2018-ra megvalósulnia?
– Mert ez a kormánydöntés. Mindig ösztönző, ha feszes a határidő.
