Csak éppen még mindig érvényes a lassan két éve kiadott közlemény, amely szerint a pécsi egyházmegye munkatársai nem nyilatkoznak a témáról. A pécsi püspökségen többen elhárították érdeklődésünket, Gál Péter pedig, amikor meghallotta, milyen ügyben keressük, gyorsan elköszönt: „Szó se lehet róla”.
A szintén Pécsen élő Csizmadia Zoltán viszont hajlandó volt nyilatkozni. Csizmadia „kiugrott” – elegánsabban fogalmazva: pályamódosító – katolikus pap. Családot alapított, ezért hagyta el a klérust. Elmondása szerint régebben Gál Péter mellett rendszeresen közreműködött ördögűzésben. Nem vezet pontos nyilvántartást, becsülhetően mintegy 30-40 szertartásban vett részt.
A katolikus egyházon belül is vannak olyan teológiai irányzatok, amelyek szerint az ördög alakja csupán irodalmi formulaként szerepel a bibliában. Az ilyesfajta felfogás nem egyezik az egyház tanításával, Csizmadia Zoltán ennek ellenére ismer papokat, akik ezt hirdetik, alkalmasint még a gyóntatószékben is.
|
Csizmadia Zoltán „kiugrott” katolikus pap számára az ördög nagyon is létező, személyes valóság. Ő maga mintegy 30-40 ördögűző szertartásban vett részt Gál Péter mellett.
Forrás: saját archívum |
Számára az ördög nagyon is létező, személyes valóság. A sátán célja, hogy elpusztítsa, kárhozatba taszítsa az embert – foglalta össze a lényeget.
Az ördög mesterkedésének egyik formája a bűnre való kísértés, amely ellen imával, gyónással, bűnbánattal lehet védekezni. Súlyosabb fokozat, amikor egy embert megszáll a gonosz: ilyenkor van szükség ördögűzésre.
Ha valaki például háromszor ugyanott töri el a lábát, az nem biztos, hogy a balszerencse, hanem az ördög jelenlétének a megnyilvánulása is lehet – mondta Csizmadia Zoltán. Tragikus, de tipikus jel, ha sorozatos halálesetek történnek a családban.
Azok, akiket megszállt a sátán, jellemzően különleges képességek birtokába jutnak. Olyan nyelven szólalnak meg, amit korábban egyáltalán nem beszéltek, vagy például természetfeletti testi erőre tesznek szert.
– Vácon történt, hogy a szentmisén egy lány hirtelen összeesett, férfihangon ordibált, később pedig nem emlékezett semmire.
A lány aztán Pécsre került, ahol sikerült kiűzni belőle az ördögöt – számolt be egy emlékezetes esetről Csizmadia Zoltán, akinek még egy szabolcsi „strici” is volt az ügyfelei között.
A megszállottság nem feltétlenül személyekhez, hanem épületekhez is kötődhet – közölte a volt pap. A lakók paranormális jelenségeket tapasztalnak. Nem tudnak aludni, mert kopogást hallanak, árnyakat látnak. Az ilyesmi nem tévesztendő össze a kísértetjárással, amelyben Csizmadia egyáltalán nem hisz. Az ördögöt amúgy házszenteléssel lehet távol tartani.
Itt jegyezzük meg, hogy szerkesztőségünket is megkereste egy budapesti nő, aki hosszan sorolta, milyen borzalmakat él át, amióta új házba költözött a családjával. A pincéből iszonyatos hangok hallatszanak, a bútorokon megjelenő foltok emberalakokat öltenek. Elhunyt hozzátartozóit véli felismerni. Férje és gyerekei őrültnek nézték, a helyi plébános is elmebetegnek nevezte. „Zárt osztályra” került. Az anya azonban sírással küszködve állította, hogy nem vele van baj. Néha korábban is eljárt templomba, de nem volt különösebben vallásos. Most Istenhez fohászkodik. Biztosra veszi, hogy a sátán beköltözött a házukba.
A történetet hallva Csizmadia Zoltán egyáltalán nem csodálkozik. Sokan valóban zárt osztályon kötnek ki – mondta. Igaz, olykor az ellenkezőjére is van példa.
Előfordult, hogy valakiről ördögűzés közben kiderült, nem a sátán szállta meg, hanem skizofrén, vagy más pszichés betegséggel küzd.
Egyébiránt szigorú feltétel, hogy csak olyanokat szabad ördögűzésnek alávetni, akik orvosi papírt hoznak arról, hogy nem szenvednek pszichés betegségben.
– Az ördögűzést általában plébánián, templomban végzik – avatott be a részletekbe a volt pap. A szertartás kötött szabályok szerint, latinul folyik. Pont azért, mert a megszállottak abnormálisan nagy testi erővel rendelkezhetnek, lényeges, hogy többen legyenek jelen. Egyedül tilos ördögűzést végezni.
A találgatások elkerülése érdekében: a szertartásért nem kérnek anyagi ellenszolgáltatást.
Ahhoz, hogy valaki részt vegyen a szertartásban, speciális tudásra van szükség. Csizmadia Zoltán a Vatikánban járt ördögűző kurzusokra, amelyeket Gabriele Amorth, az Ördögűzők Nemzetközi Szövetsége akkori elnöke vezetett. Amorth atya könyvet is írt tapasztalatairól – ajánlotta figyelmünkbe Csizmadia a magyarul is hozzáférhető műveket.
A megszállottság eddig nem említett tünete: a hányás. Amorth atya praxisának meghökkentő esetei közé tartozik, hogy valaki szögeket öklendezett ki magából, de még extrémebb, amikor az egyik delikvens élő egeret köpött ki.
Ennél a pontnál végképp úgy érezzük, hogy kénytelenek vagyunk feladni a kívülálló szerepét, és kifejezésre juttatni hitetlenkedésünket, ám Csizmadia Zoltán szerint ebben sincs semmi meglepő: „az ördög képes materializálni dolgokat”.
Pontosat nem lehet mondani arról, miért éppen ezt vagy azt az embert szállja meg az ördög. Gyakori, hogy az érintett előzőleg elment valamilyen okkult szeánszra, találkozott a fekete vagy fehér mágiával, jósoltatott magának, szellemgyógyászaton vett részt. – A legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy mit kockáztatnak. Kaput nyitnak a szellemi valóság felé, amelynek révén beengedik a gonoszt – figyelmeztetett a volt pap.
Éppenséggel nem kizárt, de
meglehetősen ritka, hogy az ördögűzés már az első alkalommal eredménnyel járjon.
Némelyeknél tíz próbálkozás is kevés: – Ez nem olyan, mint a gyógyszer, amit beveszünk, és meggyógyulunk. Teljesen más a tekintete annak, akit megszállt a gonosz, mint annak, akiből sikerült kiűzni az ördögöt. Az illető is érzi a megszabadulást – érzékeltette Csizmadia Zoltán, honnan lehet tudni, hogy a szertartás elérte célját. Sejtelme sincs arról, hogy az ördög által megszállt emberek mennyien vannak Magyarországon. Több százan, talán több ezren lehetnek.
Hitét megtartotta, de azóta, hogy elhagyta a papi hivatást és nem tagja a klérusnak, Csizmadia Zoltán nem segédkezhet ördögűzésben. Újabban ezért úgynevezett szabadító imádsággal küzd a sátán ellen. Bár a szabadító imádságot vékony határ választja el az ördögűzéstől, formai elemeiben jelentős különbségeket mutat attól – és ami a fő, nem kell hozzá püspöki engedély.
Ha már Vác szóba került, megkérdeztük Beer Miklóst, a váci egyházmegye püspökét is. Neki erős fenntartásai vannak az ördögűző szertartásokkal szemben.
– Nem hiszem, hogy az Úristen ilyen módon próbálna segíteni rajtunk
– osztotta meg kételyeit a püspök, de rögtön hozzátette: azt sem merné határozottan állítani, hogy az ördögűzésnek nincs létjogosultsága.
– Ingoványos terepen járunk. Nagy titok az emberi lélek, a lelki jelenségek világa jórészt ismeretlen előttünk – mondta Beer Miklós. Óvatosan kell beszélni erről a témáról, nincs egyértelmű recept. Ki dönti el, hogy valaki súlyos pszichés betegséggel küzd, vagy az ördög akarata szerint cselekszik? Az epileptikus, rohamszerű megnyilvánulások mindkettőből eredhetnek. A pap nem orvos és nem pszichiáter, az imádságot nagy hiba lenne összekeverni a pszichológiával.
|
Beer Miklósnak, a váci egyházmegye püspökének erős fenntartásai vannak az ördögűző szertartásokkal szemben. Ugyanakkor azt sem tudja határozottan állítani, hogy a szertartásnak nincs létjogosultsága.
Forrás: Népszabadság/archív |
Sok a zavart ember, Beer Miklós azonban még nem találkozott senkivel, akiről az a meggyőződése – vagy legalább benyomása – alakult volna ki, hogy az illetőt megszállta az ördög. Akárhogyan van is, senkit nem szabad magára hagyni. Legkevésbé a szánni való mentális betegeket. – Mindenkit arra biztatok, hogy a katolikus közösségek ilyen esetekben ne kizárólag saját maguk keressék a megoldást, vegyék fel a kapcsolatot megfelelő szakemberrel – tanácsolta a püspök.
A váci egyházmegyében sincs olyan pap, aki engedéllyel ördögűzést végezhetne. Lapunk információi szerint azonban egy katolikus lelkipásztor püspöki jóváhagyás nélkül, egyházi szempontból illegális szertartásokat tart. Beer Miklós kérdésünkre közölte: – Hivatalosan nem tudok róla, ha tudnék, akkor betiltanám.
Általánosságban Beer Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon veszélyes is lehet, ha egy pap az egyház képviseletében, de püspöki megbízás nélkül foglalkozik ördögűzéssel. Kiszámíthatatlanok a következmények, akár még súlyosbodhat is az állapota annak, akit szeretne megszabadítani a gonosztól. Még inkább riasztó, ha sarlatánok különféle varázslatokkal, hókuszpókuszokkal próbálkoznak.
Bármennyire komoly ellenérzéseket táplál is az ördögűzéssel szemben, a váci püspök egy pillanatig sem vitatja, hogy a világban jelen van a gonoszság és a hideg, számító gyűlölet. Elég csak belehallgatni a hírekbe. A háború, a terrorizmus, a fegyver- és drogkereskedelem szerinte mind az ördög műve:
– Nagyon fáj, amikor ilyenekről értesülök.
Jézus azért halt meg a kereszten, hogy megváltson bennünket. Az Úristen mégis megengedi a rossz jelenlétét: azt, hogy miért, nem tudjuk. Egyedül csak ő tudja. Beer Miklós püspök teológiai fejtegetések helyett inkább Pál apostolt idézte: „Elhatalmasodik a bűn, de túlárad a kegyelem.”
Bukott angyal
A Magyar Katolikus Lexikon meghatározása szerint az ördög (sátán, diabolus) a gonoszság, bűn és kárhozat megszemélyesítője. Bukott angyal, aki szabad elhatározásából áll szemben Istennel és a krisztusi üdvrenddel.
Az ördögűzés (exorcizmus) az ördög hatalmának megtörése. Több fajtája létezik, formáját tekintve – írja a katolikus lexikon – „az egész teremtést uraló Istenhez mondott imádság, és a Jézus Krisztus nevében kimondott parancs. Az ördögűzés éppen ezzel alapjában különbözik a pogány rítusoktól, melyek a démonival szemben egy másik, hasonló démont, szellemi segítőt vagy egy kényszerítőnek vélt mechanikus formulát, mágikus rítust használnak.”
Katolikus írásmódban a Sátán nagybetűvel szerepel, egyéb elnevezései, például az ördög, számunkra rejtélyes okoknál fogva: kicsivel. A magunk részéről maradunk inkább a magyar helyesírás aktuális szabályainál, amely szerint a sátán is kis kezdőbetűvel írandó. Istennel legalább nincs ilyen gondunk, ha kifejezetten vallási értelemben használjuk, akkor kötelező a nagybetű.
Dermesztő gyilkosságok
Az ördögről különösebben nem gondolunk semmit, hiszen ez egy vallási, teológiai fogalom, amivel nem foglalkozunk – jelentette ki a Szkeptikus Társaság képviseletében Szilágyi András.
Véleményük azért a szkeptikusoknak is van, ami mutat némi hasonlóságot a váci püspök nyilatkozatával. Szerintük az a személy, akiről úgy tartják, hogy megszállta az ördög vagy démon, szenvedhet mentális betegségben. A kezelést célszerűbb szakemberre (pszichológusra, pszichiáterre) bízni. Az ördögűzésnek lehet valamiféle placebo hatása, de ártalmas is lehet: halálesetekről is tudunk. – Ugyanakkor láttunk olyan esetet is, amikor a megszálltnak vélt személy csupán szimulált, hogy ezzel családtagjaitól több figyelmet kapjon – utalt Szilágyi András az egyik kereskedelmi tévé sok évvel ezelőtti riportjára, amelynek egy bizonyos Ferike volt a főszereplője.
Rögtön tegyük hozzá, hogy a halálesetek nem Magyarországon történtek, és az áldozatok nem katolikus egyházi szertartás során vesztették életüket. Sőt: az esetek jelentős részében nem is katolikusok az elkövetők és az áldozatok.
Annak idején a magyar sajtóban is nagy port vert fel egy haláleset (nevezhetjük gyilkosságnak is), ami történetesen a romániai ortodox egyházhoz kötődik. Daniel Petru Corogeanu, a kelet-romániai Tanacu település kolostorának férfi házfőnöke 2005 nyarán négy apáca segédletével keresztre feszítette és halálra kínozta Maricica Irina Corniciot, egy – mint utóbb kiderült – skizofréniában szenvedő 23 éves novíciát (apácanövendéket).
A korabeli híradások szerint Irina három hónappal halála előtt látogatta meg a kolostorban szolgáló barátnőjét, aki rávette, hogy maradjon ott. Az apácanövendék egy aradi árvaházból jött, úgy gondolta, hogy az új helyen nyugodtabb lesz az élete. Később rosszullétek kezdték környékezni, egyre gyakrabban lettek rohamai. Az egyházi intézmény vezetője biztos volt abban, hogy testét és lelkét gonosz szellemek vették birtokukba. Ezért határozott úgy, hogy kiűzi Irina testéből az ördögöt. Keresztre feszítették, napokon keresztül étlen-szomjan tartották a lányt, száját betömték törülközővel. Kómába esett, szívinfarktust kapott: három nap múlva belehalt a kínokba. Testén ütésnyomokat is találtak.
A kolostor főnöke azt vallotta, hogy a „lelki szolgálat” szempontjából helyesen járt el. Az ortodox pap kétharmadát töltötte le a hét évig tartó börtönbüntetésének. A volt házfőnököt szabadon engedő bíróság figyelembe vette a börtönben tanúsított jó magaviseletét. A négy apáca közül hármat öt év börtönre ítéltek, ők letöltötték büntetésüket. A negyedik apáca hat évet kapott, de – a házfőnökhöz hasonlóan – a kiszabott büntetés letöltése előtt feltételesen szabadlábra helyezték. Az ügyből dokumentumregény is készült Romániában. A történet megihlette Cristian Mungiut is, aki ennek alapján forgatta a Dombokon túl című, Cannes-ban díjazott filmjét.
Az Egyesült Államokban pár éve egy fiatalasszony – aki attól félt, hogy a sátán hatalmába kerítette a világot – két kisgyermekét késelte halálra „ördögűzés” közben. Szintén a tengerentúlon 2011-ben egy kétéves kisfiút is édesanyja ölt meg. Valamilyen kotyvalékot itatott a szerencsétlennel, hogy megszabadítsa a démontól: olyan erősen szorította, hogy eltörte gyermeke nyakát. Ugyanabban az évben Oroszországban egy 25 éves lány halt meg, akinek testén – ördögűzés címén – saját szülei ejtettek halálos sebeket.
Tavaly Argentínában életveszélyes állapotban szállítottak kórházba egy 16 éves lányt, akit többen megerőszakoltak, és akinek húga kivájta a szemét. A lánytestvér azt mondta, hogy az ördögűzésre a helyi pap utasította.
Pont az emberi jogok nemzetközi napján, december 10-én jött a hír, hogy egy frankfurti luxusszállodában belehalt az ördögűzésbe egy 41 éves dél-koreai nő. Rokonai verték agyon, az öt elkövető között volt 15 éves fia is.
Japántól kezdve Afrikán át egészen Új-Zélandig lehetne még tallózni az elképesztőbbnél elképesztőbb esetek között, de végezetül térjünk vissza hazai tájakra. A Borsod Online beszámolója szerint öt éve egy putnoki nő azzal vágta féltestvérébe a kést, hogy ő az ördög, akit el kell pusztítania. A fiatal férfi túlélte a támadást. Az elmeszakértő arra a megállapításra jutott, hogy a nő kijelentése nem kóros elmeállapotából ered, hanem egyszerűen csak védekezési stratégiájának része.
Krisztusé a végső győzelem
A hitem az egyház hite, az életem az egyházba ágyazott élet – kezdte Szikora József, a MAKÚSZ (Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége) elnöke. Istennek ugyanakkor vannak olyan titkai, amelyeket még a katolikus egyház sem képes teljes egészében megmagyarázni, misztériumként tekint rájuk. Miközben Szikora a jót egyértelműen a személyként megjelenő Jézus Krisztushoz köti, és mindent vonzónak tart, amit tőle vagy róla tud, addig a gonoszról szóló tanítás számára nem mutatja meg, ki testesíti meg a rosszat.
Annak ellenére sem, hogy Jézus – ennek megfelelően a katolikus egyház is – létező teremtményként beszél a sátánról. – Nincs személyes minta, ami alapján azonosíthatnám a sátánt, a gonosz lelket pedig nehezebben tudom elképzelni – állapította meg Szikora József. – Fontos, hogy az egyház felfogása szerint nem kétpólusú világban élünk, ahol a jó és a rossz hasonló erőt képvisel, hanem olyan világban, ahol Isten és Jézus van a teremtés középpontjában. A végső győzelem Krisztusé – hangsúlyozta a MAKÚSZ elnöke.
Találkozott már emberekkel, akikből annyi rosszindulat és elvetemült, mély hazugság áradt, hogy Szikora József úgy érezte, szinte már ördögi gonoszsággal van dolga. – Az ilyen kijelentésekkel azonban óvatosan kell bánni, hisz – mondta – az ember soha nem lehet egyenlő a sátánnal, és soha nem szabad feladni a reményt, hogy elhívást kap a jóra.
Ördögűzők szövetsége
Az ördögűzők, püspökükkel közösségben, sajátos szolgálatuk gyakorlásakor juttassák kifejezésre az egyház szeretetét mindazok iránt, akik a gonosz műve miatt szenvednek – üdvözölte Ferenc pápa 2014 októberében az Ördögűzők Nemzetközi Szövetsége kongresszusát.
 |
Fotó: AFP |
A Magyar Kurír híradása szerint a Rómában tartott tanácskozásra mintegy háromszáz ördögűző érkezett a világ minden tájáról. A szervezet szóvivője a Vatikáni Rádiónak arról beszélt, hogy a rossz és a gonosz elleni küzdelem egyre sürgetőbbé válik, az ördög egyik legnagyobb ravaszsága az, hogy elhiteti velünk: nem létezik.
Az ördögűzők először Olaszországban hozták létre szervezetüket 1991-ben, amely később nemzetközivé vált. 2014 nyarán a Vatikán hivatalosan is elismerte az Ördögűzők Nemzetközi Szövetségét. A már nyugdíjba vonult Gabriele Amorth (bal oldali, nagy képünkön), a szövetség alapítója – és jelenlegi tiszteletbeli elnöke – állította, hogy XVI. Benedek és II. János Pál pápa személyesen is végzett ördögűzést, utóbbi egész pontosan: háromszor.
Amorth atya némelyik sajtószereplését korábban katolikus körökben is megmosolyogták. Ma már kevésbé teszik. Azzal, hogy a harminc országban jelenlévő szövetséget a Vatikán hivatalos elismerésben részesítette, Ferenc pápa kinyilvánította: az ördögűzés nem az egyház perifériáján mozgó, megtűrt jelenség, hanem egyre inkább a fősodorhoz tartozó tevékenység.
Az Egyesült Államokból már 2010-ben vészjeleket küldtek. Az ottani püspöki kar konferenciát szervezett, mert úgy ítélte meg, a szolgálatban lévő öt-hat ördögűző túlságosan kevés, nem képes eleget tenni mind több feladatának.
