A Józsefvárosi Galériában április elején nyílt kiállításukon mégis dominál a szobor, a plasztika. A kiállítás kurátora, Szabó Gábor maga is szobrász. Neki már a nagyapja, Gábor Móric is a Százados úton dolgozott. Szabó Gábor itt most klasszikus famunkával, egy, Medgyessy Ferenc stílusát idéző anyaszoborral van jelen.
Egyébként Medgyessy is a telep lakója volt anno. Egy másik famunka, Katona Zsuzsa lyukas szemű emberpárja egyszerre két férfit sirat el, két egykori párját, Dienes Gábort és Kiss Zoltán Lászlót, akik az elmúlt években hunytak el. Mindketten a művésztelephez tartoztak, s a tárlaton jelen is vannak: Dienes Gábor groteszk grafikával, Kiss Zoltán László azték motívumokra emlékeztető nyomattal. Nem véletlenül kerültek hárman egymás mellé.
Tavalyelőtt távozott Csontos László szobrász is: itt látható, három táncoló bronzlánykája klasszikus, üde kompozíció.
A régebbi Százados úti szobrászok közül Várnagy Ildikó,Buda István,Balás Eszter, Gádor Magda, Nagy Sándor, Szanyi Péter és Mihály Gábor újabb alkotásaival találkozunk. Várnagy Ildikó pirosra festett Lovacskája fémhulladékokból építkező önfeledt játék, Buda István zöldre színezett márvány lófején a megmunkálás küzdelme látszik.
Balás Eszter hasábtestű, bronz Énekesnője szépen formált geg; Szanyi Péter, a Práter utcai Einstand-szobor alkotója most egy szigorúbb művet adott be Béketeremtő címmel, kompozíciója egy roncshalmaz alól meredő ágyúcső; az idős szobrászházaspár, Gádor Magda és Nagy Sándor viszont a szobrászat primitív nyelvét keresi szándékosan csúnyán munkált idoljaival.
S végül a főleg sportszobrairól híres Mihály Gábor egy János vitéz kúttervvel jelentkezett, melynek két főalakja Jancsi és Iluska, amint immár Tündérország sziromtrónján ücsörög. A szintén régi lakó Bohus Zoltán tömör, metszett üvegkupolája a kiállítás egyik legelegánsabb darabja.
A Százados úti kaleidoszkóp megannyi szilánkja ez a több mint negyven munka, pillanatnyi látlelet Európa egyik legrégebben működő művészkolóniájáról.
Neki hamarosan önálló kiállítása is lesz itt, a József körúti galériában. Fia, a Búza Barna műtermét megöröklő Bohus Áron érmeket állít ki, plakettjei többsíkú, tisztán formált alkotások. Felesége, Szablyár Zsuzsa festőművész egy finom velencei hangulattal mutatkozik be.
A festészetet Bikácsi Daniella egy újabb medencekompozíciója, Dús László street-artos, plasztikus anyaghasználatú ajtófestménye, Szabó Tamás Profi l című antiportréja, Makó Judit Lájt című hangutánzó képe, Kurucz István András bivalytanulmánya és Ridovics Péter erős festékkel felvitt tájképe képviseli többek közt.
Jó néhány fotós munkával is találkozunk: Buda Gábor, Kovács Lola, Péter Ágnes, Szanyi Gergő alkotásaival. Szanyi vesszőnyaláb sorozatot ábrázol fekete-fehérben, s talán nem viszi félre nagyon az értelmezést, ha a vesszőnyaláb latin neve, a fascio felől közelítünk. Egy videós konceptmunka is feltűnik, Szabó Ádám Töréspróba című alkotása: az ellenállás sajátos kis szobaemlékműve.
A csak tiszteletbeli Százados úti Hermann Zsolt Szent György-domborműve, Hermann Andrea ikonja, Somogyi Gábor Jónás című tűzzománca és a legfiatalabb Százados úti, Kiss Lenke linómetszete Szent Lászlóról tematikailag kapcsolódik össze. Egy másik tűzzománc alkotás, a fiatal Mihály Anna Mimikri című munkája pedig megkapóan ügyes játék egy csíkos hal és a tengeri sás vonalaival.
A műfaji sokszínűségre további példa Szabó Csilla Mesebolt című textil patchwork takarója, vagy Szalai Veronika papírrestaurátor néhány könyvfelújítása.
A Százados úti kaleidoszkóp megannyi szilánkja ez a több mint negyven munka, pillanatnyi látlelet Európa egyik legrégebben működő művészkolóniájáról.