galéria megtekintése

Rossz hírek, fényes jövő

Az írás a Népszabadság
2015. 04. 23. számában
jelent meg.


Pető Péter
Népszabadság

Ha érne spoilerezni, azaz közzétenni fontos információkat művekről és -ből, akkor Péterfy Gergely Kitömött barbár című csúcsregényének utolsó mondata lenne ennek a szövegnek az első mondata.

De nem ér, mert megalkottam a szivárogtatást tiltó szabályt. Méghozzá azért, mert minimum erkölcstelenség lenne megfosztani a kötet majdani olvasóit a végső szembenézés lehetőségétől. Pedig sokkal könnyebb lenne a helyzet, ha Péterfyvel kezdtünk volna, elvégre ez optimális eszköz arra, hogy köszöntsük a könyvfesztivál egyik idei díszvendégét, a 220 éves magyar könyvkultúrát. Ha ilyen erős a kínálat, akkor mindenki lenyugodhat a picsába.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

Természetesen szándékosan radikalizáltam eddig a „keep calm” közlést. Egyrészt azért, hogy felhívjam a figyelmet a hírlapokat domináló nyelvi arisztokráciára, ami a legkülönösebb jelenségek egyike idehaza: olykor ugyanazok jellemzik irodalmi művekben stílusbravúrként az obszcénabb fordulatokat, akik mindezt újságban már ízléstelenségnek ítélik. Másrészt azért, mert mindenkit meg akartam kínálni egy adrenalinfröccsel, hogy ne alfaállapotban fogadja az ünnepeltet érintő mondásaimat. Meglehet, túleshetnénk a köszöntésen olyan udvarias közhelyekkel is, hogy „milyenjólnézelki!”, megfejelve azzal: „Semmitnemváltoztál!” Ráadásul az önfeledtnek tetsző felkiáltásokat kvázi párbeszédekké alakíthatnánk olyan felvetésekkel, mint például: emlékszel arra, amikor 1795-ben megalapították a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése első jogelődjét, a Pesti Könyvárusok Grémiumát, hivatalos nevén Pester Buchhändler Gremiumot?

 

Ez azonban fölöttébb képmutató lenne, mivel igen visszafogott esély mutatkozik arra, hogy bármelyikünk memóriájában élénken élne a testület megszervezésének emléke. Arról már nem is szólva, hogy az ünnepi diadaljelentés amúgy is csak olyan álságosságot szolgálna, mint a „halottról jót vagy semmit” kitétel, amit nyilván egy adócsaló talált ki, aztán örökre megtanultuk.

Tehát azon túl, hogy örülünk, mert még van Esterházy Péter, és már megjelenik Totth Benedek, Dunajcsik Mátyás újrafordítja Oscar Wilde-ot, s tán még a Heves megye 174 legjobb szarvasvesevelő receptje című kiadványt is kinyomtatnák, azért van ok bőven a borongásra.

Mivel akad probléma is szépen. Elsősorban az, hogy mostanában csak rossz hírek érkeznek a magyar könyvpiacról. Egyelőre persze nincs okunk apokaliptikus vízió felskiccelésére, mert vannak szerzők, vannak olvasók, vannak színvonalas termékek, és vannak boltok, amelyben a fogyasztók hozzáférnek a kiadványokhoz. Csakhogy a lapokból arról értesülünk, hogy az Ulpius-ház könyvkiadó tönkrement. A Népszabadságban azt olvasom, végrehajtók munkálkodnak az Alexandra-birodalomnál. És akkor folytathatjuk azzal, hogy az írók minimális összeghez jutnak az eladott példányok után. Egyébként meg kibogozhatatlanul összefonódott a kiadás és a terjesztés.

Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

Igaz, az, hogy a rendszer torz, lehetne önmagában a szektor gondja. Már ha a melltartógyártásról tereferélnénk. De itt könyvekről beszélünk. Így pedig megkerülhetetlen az állam szerepének elemzése. Már ha illik még e körben a kultúráról beszélni a tolódásos védekezés helyett. Ha ez még belefér, akkor csöndben megjegyzem: van abban valami elkeserítő, hogy remekművek alkotói lényegében másodállásban írnak, miközben az MTVA közpénzen gyártat horoszkópot. Amúgy nem akartam felszállni az államvonatra, de Németh Szilárd kalauz feltuszkolt az első osztályra. Ha ugyanis az áram árát lehet csökkenteni állami akarattal, akkor ez minimum annyit jelent: elérhető a könyvrezsicsökkentés is. Azaz csak a politikai szándék hiányzik.

Most viszont, hogy akaratunkon kívül elrugaszkodtunk a demagógia ugródeszkájáról, nyugodtan elemezhetjük a könyvárakat is, amelyek sok mindenhez illeszkednek, csak a magyar valósághoz nem. Persze arról legkevésbé sem a piaci szereplők tehetnek, hogy az átlagkeresetek olyan alacsonyak idehaza, hogy luxustermékké vált a könyv. Ami nélkül nincs kultúra. Ami nélkül viszont nincs tudás. Ami nélkül viszont nincs társadalom. Ördögi a kör, mert minél elérhetetlenebb a könyv, annál nagyobb a kulturális tőke megoszlásának differenciájából adódó egyenlőtlenség.

Amikor 5000 forint a kötet, a tanárházaspárnak el kell gondolkodnia, megengedheti-e magának a vásárlást. És ez a kisebb gond, a nagyobb ugyanis az: a legcsekélyebb remény sincs a fordulatra.

Pedig közben itt van már előttünk megannyi új kérdés. Megváltoztatják-e a felhasználói (értsd: olvasói) szokásokat az új eszközök? A nyomtatott könyvnek hasonló kihívást jelentenek-e az e-bookok, mint a printlapoknak az online portálok? Ha sokkal olcsóbb lenne az e-könyv, akkor az állam e-olvasók vásárlásával és kiosztásával jelentősen javíthatná-e a hozzáférés esélyeit a hátrányos helyzetűek számára? Amennyire bátor a könyves közeg a szöveggel kapcsolatos újításokkal, nem annyira gyáva-e minden egyéb tekintetben? Megannyi dilemma, amelyekre lehet, hogy van válasz, de akkor nem hallható. Annyit látni, hogy vannak sztárszerzők, könyvpaloták, pezsgő miniverzumok. Meg annyit, hogy vannak menekülő cégtulajdonosok, fuldokló irodalmi műhelyek, virágzónak látszó, majd elhaló bestsellergyárak.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

Ám megijedni nem kell, amíg olyanok sétálnak mellettünk itt a Millenárison, akik hamarosan tankönyvekben lesznek majd önálló fejezetek.

És hát tán ezért van, hogy ha érne spoilerezni, akkor ennek a szövegnek az utolsó mondata Péterfy Gergely Kitömött barbár című regényének első mondata lenne. Ám a szabályom miatt nem lehet, így jobb híján a címre reflektálok azzal, hogy a Neoton Família vonatkozó számából közlöm: „kétszázhúsz felett észre sem veszed, és elhagyod a valóságot”. Mert ennek legalább annyi haszna van, ha már használható könyvipari konklúzióra nem tellett, hogy leszögezhetem: legközelebb inkább már ér spoilerezni.

Kapcsolódó programok

Péntek, 14.00–15.30
Lázár Ervin terem
Az International Publishers Association, a Federation of European Publishers és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnökségének közös konferenciája.

15.00–18.00
B1 stand
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének szakmai konferenciája
Köszöntőt mond Kocsis András Sándor, az MKKE elnöke és Zentai Péter László, az MKKE igazgatója.

A könyvkereskedelem átalakulása, változás a terjesztésben itthon és külföldön
Moderátor: Sugár S. András (Scolar)
Résztvevők: Kovács Péter (Libri Könyvkiadó), Banyó Péter (Pozsonyi Pagony) és Kolosi Bea (Líra).

Digitális technika, a könyv jövője
Moderátor: Szabó Tibor Benjámin (Athenaeum).
Résztvevők: Földes László (Kossuth), Csordás Attila (Líra–T-Online) és Szűcs Roland (Book and Walk).

Az állam szerepvállalása a könyvipar piacosításában
Moderátor: Zentai Péter László (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése).
Résztvevők: Hermann Róbert (NKA Könyvkiadás Kollégium), Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár (Emmi) és Szigeti László (Kalligram Kiadó).

Szombat 18.00–19.30
Supka Géza terem
A magyar próza estje
Pódiumbeszélgetés és szemelvények bemutatása a kortárs hazai próza jeles szereplőivel – középpontban a magyar irodalom és a magyar könyvkultúra.
Moderátor: Juhász Anna.
Résztvevők: Grecsó Krisztián és Háy János írók, valamint Egyedi Péter és Kollár-Klemencz László.
Közreműködik: Jordán Tamás színművész.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.