Aki kicsit kapirgál az interneten, hazai extrémsportolókra is rábukkanhat, akik ugyancsak rolleren mutatják be ördögi trükkjeiket. Merthogy nálunk is kapható az a brutálisan erős, kicsi kétkerekű, amely bírja az efféle strapát. De némi utánajárással beszerezhető sítalpakon futó hóroller vagy olyan, amelyet kutyák vontathatnak. Kapható aztán bikaerős, nagy kerekű terepjárgány, az úgynevezett monsterroller.
Létezik cipőre szerelhető, valamint egy fiatal, magyar formatervező, Török Ádám jóvoltából övvé alakítható (!) roller, és létezik többféle elektromos változata is. De azért a legtöbb vevő az egyszerű gyerek- és a felnőttrollert keresi. És mind nagyobb számban keresi, mert a roller manapság nagy divat. Nem csoda: a százéves múltra visszatekintő, lábbal hajtott, fürge kétkerekű a játékosság, a szabadság, a fiatalság és az egészséges élet élményét/illúzióját kínálja.
A rollert körülbelül száz évvel ezelőtt találták ki, első változatai meglehetősen primitív szerkezetek voltak. Ezermester fiatalok görkorcsolyákra szereltek vékony deszkalapot, és fémkormányt eszkábáltak.
Gyermekjáték volt, nem több, és lényegében jó ideig az is maradt.
Mellesleg romlandó termék, hiszen a vizes, sáros utcákon is használt roller fából készült részei hamar elrohadtak, a fémszerkezet pedig könnyen berozsdásodott. És mivel a gyorsasága sem volt az igazi, nem is vették túl komolyan. A roller hosszú évtizedekig tudta, hol a helye.
Miközben a kerékpárok és a különféle görkorcsolyák, gördeszkák fejlődtek, a roller maradt kedves és bolondos gyermekjáték. Ennél több csak akkor lett, amikor megjelentek strapabíróbb, az időjárásnak is ellenállóbb, könnyen gördülő kerekekkel szerelt alumíniumváltozatai. A fejlesztést a svájci Wim Ouboter kezdte el. Részben a városi közlekedés megkönnyítése miatt, részben pedig nővérének kívánt segíteni az utcákon való haladásban, akinek egyik lába rövidebb volt, így nem tudott például kerékpározni. Wim Ouboter megalkotta az első összecsukható, gyors kerekeken futó, könnyű alumíniumrollert.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Micro Skate Scootere 1999-ben visszaadta a roller becsületét, és felnőttek számára is lehetővé tette a használatát. Miután megjelent a tokiói üzletekben, sok fiatal kezdte el hordozható közlekedési eszközként használni Japánban. Később divat lett az Egyesült Államokban, majd a kétezres években Nyugat-Európa nagyvárosaiban is. Nem csoda: a könnyű, összecsukható, vállra vehető roller könnyedén szállítható az autó csomagtartójában is, de kiválóan kombinálható a tömegközlekedéssel, használata kevésbé izzasztó, mint a kerékpáré (ezért lett népszerű az öltönyösök körében is), rövid távok gyors megtételére, városnézésre is remek eszköz.
Használatának van két hasznos mellékhatása is: lazaságot sugároz, és mosolyt csal az arcokra.
Néhány éve nálunk is egyre több rollerező tűnik fel a köztereken, köztük mind több felnőtt. Vas Gábor, a Decathlon sportigazgatója azt mondja, az igények növekedésére hálózatuknak is reagálnia kellett.
– Az elmúlt években Magyarországon is egyre népszerűbb lett a rollerezés, ez nálunk főképp a kereskedelmi csúcspontnak számító ünnepi időszakokban, a gyermekrollerek iránti keresletben mutatkozott meg – mondja.
– Két-három éve azonban a vevők már folyamatosan keresik a rollereket, és nem elsősorban gyerekjátéknak, inkább közlekedési eszköznek. Ezért ehhez igazítottuk a kínálatot, és ma már főként olyan rollereket árulunk, amelyek nagyobb kerekeikkel és strapabíróbb szerkezetükkel alkalmasak arra, hogy különösebb fáradság nélkül két-öt kilométert megtegyenek rajtuk akár felnőttek is.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A nálunk kapható (egyébként a francia központunkban, saját mérnökeink által fejlesztett) rollereknek csak a hatvan százaléka készült gyerekek számára, miközben már ezeket is nagyobb kerekekkel, közlekedésre is alkalmas kivitelben gyártják. Összességében az eladott rollerek száma lassan-lassan megközelíti az eladott kerékpárok számát.
Az InSportline nevű sportszerforgalmazó cég rollerválasztéka az egyik legnagyobb Magyarországon. A cég munkatársai hasonló tapasztalatokról számolnak be. De a fentieket kiegészítik azzal, hogy a roller mind erősebb divatjának csak az egyik oka az, hogy a mai rollerek többsége összecsukható, vállra akasztható, tehát használata kombinálható az egyéb közlekedési eszközökével. Tapasztalatuk szerint a másik oka az egészséges életmód egyre terjedő divatja, amely ma már áthatja a mindennapokat. Az InSportline is nagyon sok felnőttrollert ad el, köztük különleges darabokat is.
Merthogy szárba szökött az érdekes rollerek divatja is, ezért forgalmaznak olyan, a velocipédet idézőt is, amelynek első kereke biciklikerék nagyságú, a hátsó kisebb. De igény mutatkozik azokra a prágai műhelyből származó, egyedi gyártású rollerekre is, amelyek
szépek, pehelykönnyűek, már-már művészi kivitelűek, mellesleg olyan tárcsafék van rajtuk, mint a több százezer forintos bicikliken.
És akkor még nem beszéltünk a rollerek legújabb változatairól, a motoros rollerekről. Van, aki azt állítja, hogy a motor alkalmazásával elvész a kéz… bocsánat lábműves hajtányozás varázsa, mások szerint viszont miközben az élmény ugyanolyan, a motor kitágítja a lehetőségeket.
Gyorsabban, nagyobb távok megtételére teremt lehetőséget, ráadásul fillérekért. Néhány éve még benzines motorok hajtották a rollereket, ma már főleg elektromos motorok. Az első elektromos rollerek a klasszikus savas akkumulátorok miatt (benzinmotoros elődeikhez hasonlóan) nagyok, nehezek voltak, súlyuk 40–50 kiló között mozgott. A kocsi csomagtartójába lehetetlen volt betenni, ha elfogyott belőle a szusz, akkor képtelenség volt rollerezni rajta, tologatása viszont nehézkesnek bizonyult. Két-három évvel ezelőtt kisebb forradalmat okozott, amikor a korszerű lítiumakkuk ára elérhetővé vált. Csökkent a súly, nőtt a sebesség és a megtehető táv. A hagyományos motoros vagy elektromos rollerek 70–120 ezer forint között már megvásárolhatók, a legkorszerűbbek ára elég borsos: 200 ezer forint fölött van, viszont…
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Róth Csaba igazi rollerügyi megszállott. Azt mondja, őt néhány éve igézte meg az elektromos rollerek világa, és azonkívül, hogy imádja használni ezeket a szerkezeteket, üzletet is látott a forgalmazásukban. Tavaly talán elsőként árulta azokat a csúcsmodelleket, amelyek valóban elképesztő paraméterekkel rendelkeznek. Az általa forgalmazott Futurer rollerek rugós felfüggesztésűek, és légkamrás kerekűek, így a városi zötyögést kiküszöbölik.
A padlólemez alatt szinte nem is látható az a vékony lítium akkumulátor, amely egy töltéssel képes akár 30-40 kilométerre elvinni egy 70-80 kilogrammos embert! Miképpen a motor sem látható, lévén elrejtve az első kerékben. Fékezéskor az úgynevezett „kers” rendszer visszatölti az energiát, ez a technika egyébként a Forma–1-es versenyautókból lehet ismerős.
Ja, és még három apróság: az említett 30 kilométerhez szükséges akkutöltés ára 14 forint, a szerkezet alig több mint 10 kilogramm (egy karton ásványvíz súlya…), azaz vállra kapható és használható motor nélkül is, valamint van benne tempomat, azaz öt másodperc egyenletes haladás után felveszi és tartja a sebességet.
Végül ejtsünk néhány szót arról is, hogy bár egyre többen használnak rollert a közlekedésre is, azt azonban kevesen tudják, miféle szabályok vonatkoznak a rollerhasználókra. A KRESZ-ben olvasható nagyvonalú utalás szerint gyalogosnak kell tekinteni a közúti közlekedésben „az úton gyermekjátékkal (gyermekkerékpárral, rollerrel), gyermekkocsival, kerekes székkel valamint talicskával közlekedő személyt. E szerint tehát a rollerezőre a gyalogosokra vonatkozó szabályok érvényesek. És még valami. A roller könnyedsége ellenére igencsak veszélyes üzem. Az úthibák, a kicsi kerekek és az ehhez mérten aránytalanul nagy sebesség könnyen bajt okozhat. Nem árt hozzá védőfelszerelés, különösen motoros, elektromos változataihoz!
Azt már igazán csak a rend kedvéért említjük, hogy több emelet magas lejtőről nekilódulva ne próbáljunk hátraszaltót ugrani. Azt hagyjuk meg Ryan Williamsnek, ezt ugyanis egyedül ő tudja a világon.
