galéria megtekintése

Rendesen felmondott színháztörténet-lecke

Molnár Ferenc: Liliom, Thália Színház

1 komment


Csáki Judit
NOL

A néző nem színháztörténetet néz, amikor színházba megy, de bizonyos esetekben mégis azt lát. És most nem a poros-avítt előadásokra gondolok, hanem arra, hogy egy-egy drámánk egy-egy bemutatójában ott sűrűsödik az előadások története. Mint például ebben is: Molnár Ferenc Liliomjának Thália Színház-beli bemutatójában, Béres Attila rendezésében.

A nagypofájú ligeti hintáslegény és a kis cselédlány romantikus szerelmének édesbús történetét nem először rendezi meg Béres, aki csöppet sem mellesleg Babarczy László tanítványa volt a főiskolán, aki viszont a kaposvári színház legendás igazgatója volt, valamint megrendezte a Liliomot, mégpedig a dráma történetében először fölcserélt benne két jelenetet.

A meséjét sokan ismerik, nem poéngyilkosság hát, ha elmondom, mit: amikor Liliom a balul sikerült rablás után hasbaszúrja magát, Molnár drámájában még épp hogy élve hazaviszik, elbúcsúzik Julikájától, majd fölkerül a mennyei bíróság elé, amely tisztítótűzre ítéli, és 16 év múlva visszaküldi a földre, hogy cselekedjék valami jót. Nem épp jót cselekszik. Molnárnál itt a vége, hogy a nem jó is jó, ha szeretettel teszik.

Babarczy a hasbaszúrás után „küldi" a mennyei bíróság elé Liliomot, aki a tisztítótűz után visszalátogat a földre, megteszi a nem-jót (megüti az időközben fölcseperedett lányát), majd elmegy. És ekkor jön a kimaradt jelenet, melyben a súlyosan sebesült Liliom még elbúcsúzik a szerelmétől a halála előtt. Vagyis: Babarczy racionálissá teszi a darabot azzal, hogy a mennyei bíróság csak Liliom utolsó lázálma...

 

Babarczy rendezésében (a nyolcvanas években) Lukáts Andor volt Liliom, aki jó néhány évvel később a főiskolán egy ugyancsak legendássá vált Liliomot rendezett, természetesen a Babarczy-féle változatot, amiként ez a mostani Béres-rendezés is az, és annak címszerepét Csányi Sándor játszotta, aki most is (Julikát meg Hámori Gabriella). És idetartozik még, hogy a Krétakör ugyancsak legendás Liliom-előadásában Csányi Ficsúrt játszotta.

Ennyi hát az a színháztörténet, amely belesűrűsödik Béres mostani rendezésébe. Gondolnánk, benne lehetne az is, amiért Babarczy annak idején átszerkesztette Molnár darabját; az tudniillik, hogy a melodráma mögül kicsillogjon a történet sprőd és szikár háttere, a szegénység és a társadalmi farkastörvények okozta élhetetlenség, az erkölcs és a tartás luxuscikk-jellege.

De Béres rendezésében két kiváló muzsikus (Bede Sarolta és Bangó Endre) kedves és ismert régi slágereket vezet elő az átdíszítések alatt, mintegy megalapozva a hangulatot: nosztalgikus belefeledkezést a régi idők körhintás világába.

És akkor jöhetnek a remek színészek és alakíthatnak remeket, ebből a ringatózásból már ki nem emelik a kedves nézőt, aki tán nem is akarja, hogy kiemeljék, sőt, tán a színház sem akarja, mert tán azt akarja, amit önfeledt szórakozásként szokás reklámozni mostanság. A rendező pedig bízik az ő remekül választott színészeiben, ami rendben van, de koncepció és értelmezés helyett bízik bennük, ami már nincs rendben.

Mert Schell Judit Julijával nem az a baj, hogy nem 18 éves, hanem hogy annak a kemény és öntörvényű cselédlánynak, akit ő eljátszik, nincsen meg az ő drámája itt, azt a rendezőnek kellett volna kitalálnia ugyanis.

Miként Csányi Liliomja is a hajdani gesztusokból emlékpróbázik, és megpróbálja alakításába belopni nemcsak az egykori főiskolás Liliomot, de még a Krétakör-produkció éles-markáns atmoszféráját is, de ennek sincs közege. Udvaros Dorottya Muskátnéja lehetne az előadás nagy durranása, mert ez a Muskátné nemcsak egy még mindig bombázó riválisa Julinak, hanem Liliom életében igazi alternatíva, mert ez a Muskátné, ez egy valaki és valami egyszerre. De nem tudjuk meg, ki és mi, csak a hiányt érezzük.

És Molnár Piroska mindig profi, és mindig díjazza is a közönség ezt a profizmust, de Hollunderné fotográfusból mégsem lehet megcsinálni egy egész Liliom-előadást.

Mint egy rendes leckefelmondás, olyan az egész. Buktatni nincs szíve az embernek, de közepest már csak a jó szíve adhat.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.