- Miben segítettek?
- Mikor olvastuk például az eredeti Csongor és Tündét, ahol Balga veri Ilmát, azonnal rávágták: ez ma már nem poén. Javasolták, inkább beszéljenek kicsit csúnyábban egymással. Azt határozottan kérték, álcsúnya beszéd ne legyen benne: ne írjam azt például, hogy „franc". Az előbemutató néhány tanárnőnél kiverte a biztosítékot. Felháborodtak, hogy lehet ilyen mocsok a nyelve a Csongor és Tündének. Az egyik ott is hagyta az előadást, vitte az osztályát. Pedig a gyerekeknek határozottan tetszett, mondták a ruhatárban. Dilemma, kinek készítjük az ifjúsági előadásokat, a diákoknak vagy a tanároknak? Persze a felnőttek viszik színházba a gyerekeket. Ha a szépirodalmi elvárásaiknak nem felel meg, akkor nem jönnek. Nem csak a káromkodást nézték rossz szemmel, hanem azt is, miért Mirigy lett Csongor anyukája. Ez szerintük azt sugallja, az anyák rosszak, pedig pozitív képet kellene mutatnia a színháznak. Az jó lenne, de ez nem mindig így történik. Persze nem mindenki gondol az irodalomra múzeumként, sok tanárnak határozottan tetszett. - Mi volt, amit mindenáron meg akart hagyni a Vörösmarty-drámából?
- Először úgy éreztem, ezt a mesét sokkal drámaiabban is fel lehetett volna dolgozni. Gondoltam, majd én. Mikor kész lettem, rájöttem, Vörösmarty adta a vázat, és ő mozgatta a kezem is írás közben. Tulajdonképpen a szerkezetet megtartottam, és azon gondolkodtam, mi felelne meg a mai kornak.
|
| Földi Imre / Népszabadság |
- Sok eredeti szöveget benne maradt. Elég viccesen hangzik Csongor szájából a hétköznapi mondatokba keverve.
- Az eredetiből sokat tettem át Mirigy, az anya monológjaiba, aki nem akarja elengedni a fiát. Mágikussá válik a szöveg, hogy érthetetlenül beszél, így nem is kell megmagyarázni, hogyan torzult a személyisége. Csongornak meg poénból raktam bele Vörösmartyból. Vicces, ha belekerül egy hétköznapi szituációba: ül a haverokkal, és hirtelen az élet értelméről kérdez. Rá is szól Balga: Miért beszélsz úgy, mint ükanyám?
- A számítógépes játékból keveredik ki Tünde. Ez elengedhetetlen egy mai sztoriból?
- Magács László találta ezt ki, kezdetben tiltakoztam is. Most azért tegyük bele, mert hú de modernül hangzik a cybervilág?! De igaza lett Magácsnak: nagyon rákaptak a gyerekek, és elkezdtek mesélni a virtuális térben töltött idejükről. Megtetszett az agorafóbiás gyerek lehetősége is, aki nem mer kilépni a lakásból, de ebben a térben elvan. Milyen más jelentése van, ha így azt mondja Csongor: Minden országot bejártam. Óriási harc neki, hogy egyáltalán a lakásból kimozdul. Végül is Budapesten bolyong, valódi, felismerhető helyszíneken.
|
| Földi Imre / Népszabadság |
- Nem zavarja, hogy főként gyerek vagy ifjúsági darab szerzőjeként könyvelik el?
- A nők nem is nagyon csinálhatnak mást. Ha beszélek egy igazgatóval, azt mondja: nem írna egy gyerekdarabot? Miért írnék? Azért, mert nő vagyok? Eddig a Bárkában és független produkciókban mutattak be tőlem felnőtteknek szóló színdarabot. A másik verzió, ha írsz valamit, azt kérik a direktorok, legyen melletted egy férfi író is, és te inkább dramaturgkodj. Frusztráló. Szerencsére a magyarok nagyon szeretik a gyerekíróikat, Csukás István, Lázár Ervin, Varró Dani a kedvenceink. De azért akkor innen üzenem: Igazgatók! Rendeljetek már tőlem egy felnőtt darabot is!
