galéria megtekintése

Pusztító trófea

0 komment


M. László Ferenc

„Éppen egy szupercellát figyeltünk, amikor felettem vadul szikrázni kezdett a villamos vezeték. Annyi időm sem volt, hogy felfogjam, mi történik, pár méterre tőlem becsapott a villám", meséli Molnár „Storman" Ákos, milyen kockázatokkal kell szembenéznie egy viharvadásznak. A civilben 3D-grafikus Molnár gyerekkora óta rajong a zivatarokért. „Ez valamiféle zsigeri érdeklődés, nem tudom megmondani, honnan jött. Ha vihar volt, már gyerekkoromban is izgatottan bámultam kifelé az ablakon, és elmélyülve tanulmányoztam, aztán lerajzoltam a felhőformákat." Majd a Twister című film 1996-os bemutatása és az internet révén begyűrűző amerikai és ausztrál szakirodalom böngészése során döbbent rá, hogy ő tulajdonképpen „viharvadász".

Molnár azért inkább autodidakta meteorológusnak tartja magát. 1994 óta vezet időjárási naplót, eleinte fekete-fehér képeket készített a zivatarokról, viharokról, majd amint több pénze lett, beszerzett egy videokamerát. Meteorológiai tudása hamar túllépte a Búvár zsebkönyvek kínálta kereteket, s mivel gyerekkorának egy részét Fülöpházán töltötte, a pusztaság nyújtotta remek kilátásnak köszönhetően még az olcsó gépével is jó képeket tudott készíteni. „Amint lehetett, bekötöttem a netet, és rávetettem magam az angol nyelvű irodalomra", ecseteli, mikor ismerte fel, hogy amit ő hobbinak gondolt, az Egyesült Államokban az 1960-as évek óta egy külön szakma. Sőt, ahogy az USA-ban ez lenni szokott, egyben szórakoztatás része is. Számos játékfilm készült a munkájukról, a National Geographicon és a Discoveryn pedig dokumentumfilm-sorozatok mutatták be és tették sztárrá a viharvadászokat.

Nem meglepő, hogy Molnár olyan ember, aki nem New Yorkot vagy Washingtont választja, ha lehetősége adódik a tengerentúlra utazni, hanem a közép-nyugati országrészben található prérit. „Murphy törvénye engem is utolért: pár éve kiutaztam, de az első két hétben egy tornádót sem sikerült elkapni. Végül aztán az időjárás bepótolta a lemaradást, és volt olyan alkalom, amikor egy nap alatt négyet is elcsíptünk", mesél amerikai tapasztalatairól. Egy szupercella megfigyelése és követése persze nem játék: rendszerint 100-150 kilométeres széllel, öklömnyi jégdarabokkal, a villámok számát tekintve pedig óránként több ezer kisüléssel jár együtt.

 

Három évvel ezelőtt a Discoveryn futó Vihar­vadászok című sorozat két ­szereplője, apa és fia, Tim és Paul Samaras, illetve kollégájuk, Carl Young életét vesztette, miközben mérőműszereket helyeztek egy vihar ­útjába. A valaha mért legnagyobb, 4,2 kilométer szélességű tornádó kitépte az autóból ­Paul Samarast és Youngot. Carl testét fél mérfölddel sodorta el a vihar, Tim Samarasra az autójában találtak rá: be volt ugyan kötve, de a kocsi annyira megrongálódott, hogy ő sem élte túl.

Laczkó Zsuzsanna

Mondhatnánk persze, hogy Magyarország nem Oklahoma, ahol átlagosan 54 pusztító erejű forgószél alakul ki évente, és a zóna, ahol átvonulnak, külön nevet kapott: Tornado Alley (Tornádó Átjáró). Ám Molnár szerint több jel is arra utal, hogy bizonyos szempontból a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb lehet hazánk időjárása. Összessé­gében szárazabbá, melegebbé válhat éghajlatunk, de nyaranta jellemzőbbek lehetnek a helyi extrém csapadékos esetek. Továbbá egyes tanulmányok szerint a légköri feltételek olyan irányba változhatnak, hogy térségünkben végeredményben több heves vihar jöhet létre, mely magában foglalja a szupercellák, tornádók esélyét is.

Egyébként amikor ezek mibenlétéről kérdezem, csak úgy sorjáznak a szakszavak, újra és újra elmondatom vele a definíciót, hogy megértsem. A Búvár zsebkönyvek olvasója mára magasan képzett szakember lett. Végül felfogom, hogy a zivatarok „királyának" nevezett szupercella kialakulásához több összetevő szükséges. Először is nagy nedvességtartalmú levegő, ami a felhők létrejöttéhez alapvetően szükséges. Továbbá ha a földfelszín közelében jóval melegebb van, mint a magasban, felborul a légköri egyensúly, és sebesen emelkedő légbuborékok keletkezhetnek. Ezt a folyamatot jellemzően egy betörő hidegfront indítja meg. Aztán kell még szélnyírás, azaz a különböző rétegekben eltérő irányban és sebességgel fújó szelek összjátéka, melyek megpörgetik és felerősítik a feláramlást. Így egyfajta öngerjesztő mechanizmus révén végül előáll maga a szupercella, ami aztán tornádót is szülhet. A jelenség már akkor is tornádónak számít, ha a lenyúló felhőtölcsér nem ér a földig, de a talaj közelében látszik a forgó légoszlop által felkavart törmelék. Ha ennek viszont nincs nyoma, akkor csak tubáról beszélünk.

Az elmúlt években egyre több kárt okoztak a heves viharok Magyarországon, ám Molnár szerint még nem lehet ­egyértelműen kijelenteni, hogy ez a globális felmelegedés következménye. A legnagyobb hazai tornádó sem mostanság, hanem 1924-ben pusztított Biatorbágy közelében: falvakat tarolt le, kilenc embert ölt meg. 1955-ben a Hortobágyon csapott le az aratás idején egy durva forgószél, tizenketten haltak meg. 1997 novembe­rében Kunszentmártonban a helyiek szerint nyulakat és disznókat kapott fel a tornádó. Molnár azt mondja, Magyarországon átlagosan évi 10 tornádó is kialakulhat, de 2013-ban volt olyan nap, amikor egy nap alatt négy keletkezett.

Laczkó Zsuzsanna

Storman egyébként az 1990-es évek végén az internetes fórumokon lógva döbbent rá, hogy szenvedélyével nincs egyedül. Találkozókat szervezett, ahol a viharvadászok személyesen is megismerték egymást, és létrehozták az Amatőr Meteorológusok Egyesületét. Ebből nőtt ki és vált önállóvá 2010-ben a Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete, melynek Molnár az alelnöke. Azt mondja, napjainkban nagyjából pár tucatnyi ember vadászik idehaza a viharokra, de egyre több a lelkes „amatőr", aki rengeteg képet küld be az egyesületnek, amely honlapján igyekszik „minden eddiginél pontosabb képet" adni Magyarország „szupercella- és tornádóveszélyeztetettségéről". Az egyesület hivatalosan is együttműködik az Országos Meteorológiai Szolgálattal (OMSZ), mely radarképekkel és különböző időjárási modellek részletes térképeivel látja el őket.

Saját adataikat ezekkel kiegészítve meg tudják állapítani, hol fog szupercella kialakulni. Kocsiba vágják magukat, tableteken folyamatosan nézik az online adatokat, megközelítik és részletesen dokumentálják a vihart. Fényképeznek, videofelvételeket készítenek, majd elvonulása után felmérik a károkat, az információkat beküldik az OMSZ-nek. Bár tudásukat összemérve a magyar viharvadászok felveszik a versenyt az amerikai kollégáikkal, felszerelésükben azért nagy a különbség. A hazaiak a saját autójukat használják, nincs bennük extra megerősítés. Egyelőre a mobil radarokról is csak álmodoznak. „Egy-egy komolyabb cucc – amiket a Discoveryn láthatunk – több millió dolláros tétel, de egy fapados változat is pár millió forintnál kezdődik."

„Nyolc évvel ezelőtt végignéztük a ­gátéri tornádó teljes életciklusát. A helyieknek nagy szerencséjük volt, mert csak a falu szélét érte el a tölcsér, így nem okozott túl nagy kárt, igaz, pár tanyát megrongált." A vihar elvonulása után a viharvadászok interjúkat készítettek a falubeliekkel, többen azt mesélték, olyan légnyomáskülönbség alakult ki, hogy beszorultak az ajtók. Molnár szerint eddig még egy magyar viharvadász sem sérült meg, különösebb kár a felszerelésükben sem esett akció közben.

„Külföldi viharvadász cimboráimnak már tört be szélvédőjük a hatalmas jégdarabok miatt, ez benne van a pakliban. Egyik viharvadászcsapatunk pedig azt látta, hogy egy fa rádől az úton előttük haladó autóra, de a sofőrnek a sokkon kívül más baja nem lett. Persze ha pár másodperccel később történik az eset, akkor a viharvadászokat találja telibe." Szerinte nem arról van szó, hogy a hazai viharvadászok gyávák volnának, de nem is a vagánykodás a cél. „Egy profi viharvadász az égkép alapján pár pillanat alatt felméri, hogy mi zajlik a légkörben, de a természet kiszámíthatatlansága ettől még nem szűnik meg." A balesetről szóló leírások alapján Samarasék nem hazardíroztak. Molnár szerint senki nem jósolhatta meg, hogy ilyen hatalmasra duzzad a tornádó, ráadásul olyan hirtelen változtatott irányt, hogy Samarasék már nem tudtak meglépni előle.

„Ez nem katasztrófaturizmus, nem újgazdag hülyegyerekek szórakozása", hangsúlyozza Storman. Sokkal inkább kutatómunka, amely segíthet megérteni az OMSZ munkatársainak is, hogy alakulnak ki Magyarországon a szupercellák, milyen következményei vannak a klímaváltozásnak. Ezért az egyesület rendszeresen szervez konferenciákat, előadásokat tartanak egyetemeken. Ami pedig a szenvedélyt illeti, Molnár éppen az újabb amerikai útját készíti elő, idén is a tornádók „őshazájában", Oklahomában fog nyaralni. Pontosabban vadászni.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető