galéria megtekintése

Az őrület egyszer már végigsöpört a világon, most újra rászabadítják Magyarországra

1 komment


Csákvári Géza

Két évvel a húszéves évforduló után, augusztus 25-től újra vetítik a magyar mozikban Quentin Tarantino legendás remekművét, a Ponyvaragényt. A limitált bemutató során szinkronos és feliratos verzióban is látható lesz a huszadik század egyik legfontosabb amerikai filmje.

A csöndes előzmény

Tarantino első egészestés filmje, a Kutyaszorítóban 1992-ben ugyan ott volt a Sundance Fesztiválon – a világ legjobbnak tartott független filmfesztiválján –, de nem kapott díjat és nem is hozta meg azt a kult státuszt, amelyet a filmnek ma már alanyi jogon kioszt a filmtörténet. A rendező irtózatosan pipa volt a fesztiválra, ezért második rendezését, a Ponyvaregényt már nem is adta oda Robert Redford mustrájának, így a premierjét 1994. május 12-én, a Cannes-i Filmfesztiválon tartották.

Forrás: Miramax Films

 

Nem mellékes, hogy a Kutyaszorítóban sorsa Magyarországon sem alakult túl szerencsésen. A jogtulajdonos InterCom annak idején úgy döntött, hogy nem mutat be moziban egy olyan filmet, amelyben ismeretlen emberek csak dumálnak össze-vissza. Így maradt a jó öreg VHS.

A cannes-i gyermek

Tarantino annak idején minden felhajtás nélkül érkezett meg Cannes-ba. Aztán egyszer csak elindult a „buzz", azaz a kasszák előtt kígyózó sorokban és a két vetítés közötti kávészünetekben elterjedt, hogy a Ponyvaregény robban, és tuti megkapja az Arany Pálmát. Gyakran előfordul ilyesmi Cannes-ban, de tény, a reggel fél kilences sajtóvetítést megelőzően csaknem egy órával előbb ki kellett tenni a sokakat irritáló Complet (megtelt) feliratot. A Lumiére-terem 2500 embert képes befogadni, de Cannes-ba 4000 újságíró kap akkreditációt. Végül Tarantino tényleg simán megkapta az Arany Pálmát – és lett mindössze a negyedik amerikai film a mustra történetében, amelynek ez a mutatvány sikerült.

Azóta Tarantino nagy cannes-i kedvenc, ha van filmje, ha nincs, gyakori vendég a Croisette-en: mint például két éve, amikor pont a Ponyvaregényt huszadik születésnapját ünnepelte a világ. Szédítő számok és tények; miképpen az is, hogy a film mintegy nyolcmillió dollárból készült (ebből pedig ötmilliót tett ki a színészek gázsija), és csak a mozikban több mint kétszázmilliót hozott világszerte.

A hoppon maradt kritikus esete

A neves amerikai kritikus, Roger Ebert a cannes-i premier után első körben azt írta: nem tudja eldönteni, hogy a legjobb vagy a legrosszabb filmet látta-e. A totális égést végül megúszta, mert még a díjkiosztó környékén „kapcsolt" és már azt írta, hogy a Ponyvaregény az évtized legfontosabb filmje.

Forrás: Miramax Films

A film New York-i premierje kapcsán elterjedt: Harvey Weinstein producer reklámfogásból megszervezte, hogy a vetítésen újra kellett éleszteni valakit, pontosan úgy, mint a filmben Uma Thurmant – az igazság azonban az, hogy egy néző csak rosszul lett.


Irány a popkultúra

Nem véletlen, hogy furcsa történetek keringtek a Ponyvaregény körül, hiszen kultúrtörténeti hatását leginkább talán a radikalizmusával érte el. Dialógusai beépültek a szlengbe (még Magyarországon is, mert huszonkét évvel ezelőtt még nem tompították a párbeszédeket a korhatár cenzúra szellemében), a felhasznált dalokból pedig több is megkésett sláger lett. Persze, ez igaz az összes filmjére, Tarantino tipikusan olyan rendező, akinek a soundtrack különösen fontos.

Forrás: Miramax Films

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Ponyvaregény szinkronos verziójából származó kiszólásokat és párbeszédeket – bár remekül sikerült – csak a VHS-megjelenés után kezdték el úton-útfélen idézni. A Mokép annak idején feliratosan mutatta be a mozikban a filmet. Amíg a cég rendelkezett a vetítési jogokkal, egyetemi filmklubokban bármikor teltházas bulit lehetett tartani még a legnagyobb fapados előadókban is. A Ponyvaregényt a mozikba most visszahozó Pannónia Entertainment nem kockáztatott. Mind feliratos, mind az „eredeti" szinkronnal elérhetővé teszi a művet.

Forrás: Miramax Films

Az egyetemes popkultúrában a Ponyvaregény minden idők egyik legfontosabb filmjeként került be a köztudatba, így a hatása megkérdőjelezhetetlen. A posztmodern jegyében visszahozta az 1950-es évek Amerikáját, vagy a Peter O'Donnell teremtette Modesty Blaise-t (akit John Travolta olvas a klotyón, mielőtt lelőnék), Sonny Chiba és Louis Malle mozijait – hogy csak néhányat említsünk. Tarantino, az egykori tékás, ugyanis végignézte a filmtörténetet, mielőtt kamera mögé állt volna. 

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.