Magyar irodalom
Turczi István
költő
Tatán született magyar költő, író, műfordító és szerkesztő. József Attila- és Babérkoszorú díjas, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének birtokosa. Ismert és aktív művelődésszervező, egyetemi oktató. A Parnasszus költészeti folyóirat és kiadó alapító főszerkesztője, a Magyar PEN Club főtitkára, az írószövetség költői szakosztálya elnöke. Első verseskötete (Segédmúzsák fekete lakkcipőben) 1985-ben jelent meg, ezt 14 további követte. Négy regény, számos dráma és hangjáték szerzője. Sokat fordít, és fordítják.
Fordítóként az ausztrál, finn, izraeli és skót líra avatott ismerője. Önálló kötetei eddig angol, kínai, német, norvég, román és spanyol nyelven láttak napvilágot. Legutóbb Minden kezdet című regénye és legszebb verseinek válogatása jelent meg.
Dr. Sárosi Bálint, Erkel- és Széchenyi-díjas népzenekutató, a zenetudományok akadémiai doktora 1925. január 1-jén született a székelyföldi Csíkrákoson. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia zenei alkotóművészeti osztályának rendes tagja. 1958-tól az MTA Zenetudományi Intézet népzenekutató csoportjának munkatársa, majd főmunkatársa. 1974 és 1988 között a hangszeres népzenei osztályt vezette, ezalatt a teljes magyar nyelvterületen és más országokban is végzett népzenegyűjtést. A magyar népi hangszerek tanulmányozásával, a hangszeres népzenével, a cigányzenészek szerepének kutatásával és az afrikai zenével foglalkozik. Magyar és külföldi szaklapokban számos tanulmánya jelent meg.
Bár azt vallja, öt-hat éves kora óta beszél elfogadhatóan magyarul, a szerb származású Dusán az egyik legismertebb dalszövegíró. Hatszáznál több szövege ismert, Presser Gáborral és Horváth Péterrel közös musicalje, A padlás 26 éve fut a Vígszínházban. Zenélt bátyja, Zorán együttesében, a Metróban. Az ő sorait énekeli testvérén kívül például az LGT és Presser Gábor, Katona Klári és Kovács Kati. Dolgozott a Magyar Televízió zenei műsoraiban, rendezett komolyzenei sorozatot, ahogyan videoklipeket is. Dalszövegeinek válogatása 2007-ben jelent meg, Csak szöveg címmel. Kitüntetései között szerepel Artisjus- és Fonogram-életműdíj, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje és középkeresztje.
Zenész szeretett volna lenni, több évig hegedült, zenekarban is játszott. Nagyapja, Sándy Gyula építész hatására fordult a képzőművészet felé, s jelentkezett végül festő szakra, ahol Bernáth Aurél tanítványaként végzett. 1959-ben Párizsban telepedett le, később Párizsban és Zürichben felváltva élt. A közelről megismert nyugati kortárs művészeti irányzatok nagy hatással voltak munkásságára. A valóságábrázolástól egyre inkább a tiszta geometria felé fordult. Monokróm reliefeket készített, majd a transzcendensbe vezető geometriában, harmonikus vonalrendekben találta meg művészi hangját. Ihlető forrása az építészet, a zene és a keleti kalligráfia. 1995 óta itthon is alkot. Kossuth-díjas, idén a nemzet művészévé választották.
Huszonöt évig – 1989-től a nemrég bejelentett visszavonulásáig – vezette a világranglistát. Kilencévesen nyert először nemzetközi versenyt, tízévesen a New York Times írt róla, és mindössze tizenkét esztendős volt, amikor – két nővérével, Zsuzsával és Zsófiával, illetve Mádl Ildikóval – megszerezte a magyar sakk történetének első női olimpiai bajnoki címét; aztán 1990-ben a másodikat. Három évvel később minden idők legfiatalabb nemzetközi nagymestere lett – a férfiak között. Nyolcszor ítélték neki a Caissa Díjat, azaz „a sakk Oscarját", hétszer vett részt a sakkolimpián a férficsapat tagjaként, 2002 után 2014-ben is ezüstérmet szerezve. Legyőzte Kaszparovot, Anandot, Karpovot és Carlsent is. Rajta kívül egyetlen nő sem nyert férfiak között Európa-bajnoki érmet.
Az Ybl-díjas építész sokoldalúságát és munkabírását jelzi, hogy urbanisztikai feladatok – mint Budapesten az Alsó-Víziváros rendezési terve – és tudományos tevékenység mellett jelentős épületek tervei is fűződnek a nevéhez: a Csejtei utcai lakópark három épülete, a Hajós Alfréd Nemzeti Uszoda bővítése, irodaház az Infoparkban, az Arena Savaria Szombathelyen. A BME urbanisztikai tanszékét vezette hét éven át, a Magyar Akkreditációs Bizottságban töltött be tisztségeket, tavaly pedig a MÉK elnökségébe választották. Idén a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. Rendszeresen publikál, tanítványai és kollégái sokra becsülik jó problémamegoldó készségét, kiegyensúlyozott, közvetlen temperamentumát.
„A véletlenek mögött gyakorta még feltáratlan törvényszerűségek lapulnak" – nyilatkozta egy alkalommal az erdélyi Csíkszeredáról származó fizikus, aki bukaresti egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta, tudományos fokozatot 1994-ben a Bostoni Egyetemen szerzett. Az IBM munkatársaként került közelebbi kapcsolatba a később szakterületévé vált hálózatelmélettel. Jelenleg Bostonban dolgozik a Northeastern Egyetemen és a Harvardon. 2003 óta az Amerikai Fizikai Társaság, 2004 óta a Magyar Tudományos Akadémia, 2007 óta pedig az Academia Europaea tagja. A világhírű hálózatkutató Behálózva című könyvét tizenhárom nyelvre fordították le, és több országban felkerült a bestsellerlistára. Villanások című munkája 2010-ben jelent meg magyarul.
Cseke Eszter és S. Takács András dokumentumfilm-sorozata a világ legfontosabb és legérdekesebb történeteit mutatja be szokatlanul közelről, eldugott törzsektől háborúkon át diktátorok gyermekeiig. A műsorból vásárolt a BBC és a CNN, az Európa Tanács Strasbourgban tüntette ki az alkotókat, a BBC World élőben interjúvolta meg őket munkamódszerükről. A Pulitzer-emlékdíjas műsor az 50. Chicagói Filmfesztivál televíziós versenyén Arany Medált kapott, legjobb külföldi rövidfilmként megnyerte az Amerikai Dokumentumfilm Fesztivált. A Financial Times zsigerinek és lenyűgözőnek nevezte a két filmes munkáját, akik Monte-Carlóban Albert hercegtől vehették át a legfontosabb európai díjat, amit tv-műsor kaphat, az Arany Nimfát.
Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas, érdemes művész, Shakespeare- és Csehov-színésznő. Játszotta Katát A makrancos hölgyben, Gertrudot a Hamletben, Arkagyinát a Sirályban. Volt Szent Johanna a Shaw-darabban, Martha Albee Nem félünk a farkastól című művében. Számos magyar filmben és színdarabban kapott jelentős szerepet. Olyan szerepek fűződnek a nevéhez, mint Füst Milán Boldogtalanok-jának Gyarmaky Rózája, vagy Vörösmarty Csongor és Tündéjének Mirigye. Életének külön öröme, hogy csodálatos rendezőkkel és színészekkel dolgozhatott együtt. Veszprémből indult színházi pályája, aztán Kecskeméten, majd Szolnokon folytatta, Budapesten a Nemzeti Színházban, a Katona József Színházban, az Új Színházban játszott. Jelenleg a Radnóti Színház tagja.
