A Beatles budapesti sétájáról készült „felvétel” a Sziget Fesztivál kortárs művészeti negyedében, az úgynevezett ArtZone területén látható, az Alternative Budapest című fotókiállításon, szerzője Kovács ’KoPé” Péter. A kollekció egyéb darabjaiban feltűnik még a Parlament előtt kiszáradt Duna medre, látható egy űrrakéta kilövése közvetlenül a Művészetek Palotája mellől, és sok egyéb érdekesség. Hanem Kovács Péter kiállításáig – kellően friss, a művészetet befogadó lélekkel - el is kell jutni, ami nem egyszerű. A Sziget Fesztiválon olyan gazdagságban tárulnak elénk az érdekesebbnél érdekesebb látványterek, köztéri művészeti alkotások, hogy az embernek a Hajógyári szigeten az az érzése, hogy maga a fesztivál nem más, mint egy nagy-nagy installáció. Na jó: zenés művészeti alkotás. A sziget szervezőiroda idén is pályázatatot írt ki művészek, alkotó csoportok részére: hogyan lehet vizuálisan még izgalmasabbá tenni a rendezvényt. Ennek eredményeként több mint 200, a világ minden pontjáról érkező pályázatból válogatva, végül körülbelül 30 kisebb-nagyobb látvány projekt valósult meg. És ez csak szerény része a vizuális orgiának, akad más is bőven.
A bejárattól nem messze az Fidelio kultúrzóna, összművészeti színpad sátra előtt elsőként az Operaház fülkéjébe botlunk, amely az Aidában látható sziklasír mintájára készült, két oldalán Nabuccoból ismerős nagyméretű bikafejek néznek a meglepett szigetelőre, mögöttük Babilonia királya, Nabucodonosor magasodik. A nagy díszletkirály előtt hatalmas, fakéz szorongat egy még hatalmasabb drótfonatot, a néhány méterrel hátrébb található múzeumi negyed kultúrakínálatát ezúttal nem részleteznénk: az elmúlt évek igazolták: van rá igény.
|
| Banczik Róbert / Népszabadság |
Hanem a Nagyszínpad melletti tér felé haladva több méteres virágok, több emelet nagyságú pöttyös gombák tűnnek fel, csinos kis szürreália, amelynek közepén egy fémhulladékból eszkábált gigantikus lény pihen: a krokodilszerű alak a nagy utcaszínház egyik díszlete. A közelben belebotlunk egy másik krokodilba is, hasonlóan óriás, és még vár is tartozik hozzá, ez a bicskei Vajda János Gimnázium PET vára és sárkánya, hulladék pillepalackok ezreiből áll, esténként színes díszkivilágítást kap, nappal pedig füstöt és buborékokat okád, szelfik készítésére igen alkalmas darab. A hulladék krokodil környékén színes napernyők himbálóznak a magasban, mintha éppen most hullott volna ki alóluk megannyi Csudálatos Mary.
A sziget hátsó fertályában aztán nagykanállal ehetjük a kortárs művészetet. Előbb – meglepő módon – a Magyar Nemzeti Múzeum sátrában, ott, ahol pont nem várnánk. A Magyar Nemzeti Múzeum ebben az esztendőben igen korszerű bemutató teret szerkesztett: oszlopokkal körülvett gömbben, fényinstallációk, színes látványvetítések segítségével mutatják be a múzeum tevékenységét, féltett kincseit, egyáltalán: Magyarország történetét. És nem tudjuk nem észrevenni azt a tárlót, amelyben ugyan egy térben, de azért külön üvegkalickában látható Szent István, Ferenc József, Kossuth Lajos, Erzsébet királyné, Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Antall József, Tisza István, Horthy Miklós és Kádár János mellszobra.
|
| Banczik Róbert / Népszabadság |
A Nemzeti Múzeum gömbsátrától nem messze aztán megérkezünk a bevezetőben említett ArtZone területére, ahol az egyik bejáratnál ipari hulladékokból hegesztett, több méteres ijesztő vasfigura fogad minket, odébb a hatalmas „Köztársasági járkáló” elnevezésű faépítmény, beljebb stencileket gyártanak a kisképzősök, betonékszereket és fura molinókból táskákat a látogatók. Szobrok a terület közepén, kiállítások a sátrakban. Az egyikben például Szombat Éva és Vida Vera Interaktív boldogság című tárlata, amely boldogság gyanánt émelyítő, szirupos giccsvilágot mutat, míg a sátor másik felében Králl Szabolcs és Koós Árpád rozsdás, málló ipari világot. Egy további sátorban a fesztivál egyik legnagyszerűbb installációja: Holy Olga (Kocsi Olga) műve, amely nem más, mint egy arany barlang hatalmas arany nyúllal és körülötte a giccsnél is szörnyűbb, ezért hát gyönyörű szentképekkel, amelyek főszentje maga a művésznő, filléres boltokban kapható, fröccsöntött „arany” keretben.
És akinek ez még mindig kevés, az fúrja a szemét a tarka sokaságba, ahol megannyi ember sodródik színpadtól, színpadig, civilsátraktól, művészeti programokig, és ahol portól, bortól meg a buli önfeledtségétől előbb-utóbb minden ember műalkotássá válik maga is.
