Nehéz helyzet előtt, után, közben

Az írás a Népszabadság
2014. 08. 13. számában
jelent meg.

„Polgármesterségem alatt nagyon sokszor állított nehéz helyzet elé az élet. Minden döntésemben a tisztességes utat választottam, mert tudtam, hogy városvezetőként felelős vagyok Tiszavasváriért, felelős vagyok a közösségünkért, minden egyes tiszavasvári családért. Nekem kellett a helyes utat, a jó irányt meghatározni. (...) Most újra nehéz döntés elé állított az élet, ahol az egyetlen lehetőség őszintén felvállalni tetteink következményeit.”

Dr. Fülöp Erik polgármester vall válásáról tisztességgel, becsülettel Tiszvasvári weboldalán.

Őszintén meg kell vallanom, becsülettel, ezúttal is az egyenes utat választván, hogy tisztesség ne essék szólván, nem véletlenül citátumoztattak legide korunk, mit korunk!, jövőnk!, sőt Szebb Jövőnk Emberének halhatatlan, internetbe álmodott sorai. Mintha csak Oleg Kosevoj naplójának egy különösen tanulságos részlete elevenedne meg… óh, a francba… Ifjú Gárda… Krasznodon… Luhanszk… a francnak sem kell most ilyen áthallás, segélykonvoj közepette, még úgy járok, mint Orbán Tusnádfürdőn (már hogy egy héttel a maláj gép után állt neki nagy nyilvánosság előtt pozitíve oroszozni).

Szóval a tiszavasvári jobbikos polgármester példaértékű, tisztességes, őszinte sorait csak azért lettem légyen oly tisztességes ideidézni, hogy mégis lássuk, micsoda felelősségről van szó annak a részéről, aki nem fog könnyelműen a húrok pengetésihez, hanem épp ellenkezőleg, egy általános iskolai hetes, egy virágfelelős, egy helyettes rajtitkár őszinte, tisztességes, becsületes szerepfelfogásával igyekszik utat mutatni szerényebb képességű vagy éppen tisztesség, becsület, őszinteség terén alulteljesítő, esetleg kihívásokkal küzdő alattvalóinak, akarom mondani, polgártársainak, akarom mondani, nemzettestrészeinek.

Ezt nevezem én felelős, tisztességes, őszinte önkormányzati vezetésnek.

Na ehhez képest tessenek akkor elhelyezni egy Falus Ferencet, kérem! A bunkó, mucsai, sötét, diktatórikus jobboldallal szemben a finoman, ötletesen, intelligensen taktikázó baloldal nagyon szépen kitalálta megint, hogy egy arctalan, ismeretlen, sem politikai ambíciókkal, sem felismerhető politikai profillal nem rendelkező jelölt lehet a legesélyesebb arra, hogy megverje Tarlós Istvánt. Vagy bárkit. Ez a taktika mindig működik. Hadd ne mondjak most példákat.

Az összefogás megteremtése nem volt könnyű, hiszen Falus helyett sok baloldali szavazó szívesebben látta volna Láthatatlan Embert főpolgármester-jelöltként, de nagy volt a támogatottsága a Loch Ness-i szörnynek, az Operaház fantomjának, a jetinek és Simicska Lajosnak is, akit különösen sokan támogattak az MSZP vezetéséből, de nem vállalta a jelölést, tartott a jobboldali sajtó támadásaitól.

De hát tíz nappal a kampány előtt: Cogito ergo Sum, tehát a kocka el van vesztve, mielőtt még átkeltünk volna a Rubikon. Most kéne még egy faszagányos nagygyűlést szervezni Ungár Klárával, Fodor Gáborral, Molnár Péter is slammelhetne végre egy egészségeset, aztán a kissé túllőtt Gyurcsány úgy tűzbe hozná a közönséget, hogy azonnal egységbe forr mindenki mindennel ott helyben, és közfelkiáltással megválasztják főpolgármesternek Molnár Csaba gasztroenterológusát.