Newman, aki szabadúszó újságíróként dolgozik az Egyesült Államokban, konstatálva a választ, leginkább csak saját magának szánva, de feltette a kérdést: ugyan miért akar valaki tudni ilyesmikről? Mire meglepetésére Gus anélkül, hogy egy pillanatra is felnézett volna, azt felelte: „Hogy tudd, kinek integetsz, anyu.”
Így kezdődött Gus és Siri barátsága. A kisfiú rájött, hogy az Apple digitális asszisztensével bármiről beszélgethet. A 2011 októberében bemutatott program használatához csupán mobilinternetes vagy wifikapcsolatra van szükség, mivel a beszédfelismerés nem közvetlenül a telefonon, hanem számítási felhőben történik. Ha ez megvan, akkor Siri könnyűszerrel felismeri a természetes beszéd elemeit, és vissza is kérdez, ha egy megadott feladat elvégzésére további információkra van szüksége.
Többek között hívásindításra, találkozók és emlékeztetők beütemezésére vagy internetes keresésre használható. Utóbbi jött igazán kapóra Judith Newman kisfiának, aki autistaként az időjárás megszállottja. Órákon át képes latolgatni annak esélyeit, hogy az adott meteorológiai viszonyok között a Missouri állambeli Kansas City közelében mikor alakul ki tornádó. Amikor legközelebb ilyesmiről szeretett volna beszélgetni, Newman felvetette, miért nem kérdezi meg Sirit, aki remek beszélgetőtársnak bizonyult. Nemcsak hogy lekötötte a fiú figyelmét, de fejlesztette is készségeit.
Gusnak kommunikációs nehézségei vannak, amellett, hogy nehezen nyit mások felé, még kicsit furcsán is beszél, „mintha golyók lennének a szájában” – írja anyja. Jobban odafigyel azonban a szavak helyes kiejtésére, mióta Siri az életük része. Udvariasabb is lett, Siri ugyanis helyreigazítja, ha Gus túlságosan goromba. Egy alkalommal például épp zenéről beszélgettek, Gus pedig élből elutasította a Siri által javasolt számokat, mire az alkalmazás azt felelte: „Jogod van véleményt nyilvánítani”. Az udvarias válaszra Gus is hasonlóan reagált, megköszönte Siri segítségét.
Híd, amely szétválaszt és összeköt
„Siri afféle híd, segít kapcsolatot létesíteni, és közelebb visz az emberi interakciókhoz” – mondta lapunknak Tony Gentry, a Virginia Nemzetközösségi Egyetem docense, aki foglalkozásterápiát végez, és a modern elektronikai eszközök készségfejlesztő hatásait kutatja. Mint mondja, több vizsgálatuk is igazolta már, hogy az érintőképernyős készülékeken futó alkalmazások kiválóan fejlesztik az autisták és az agysérült betegek kognitív képességeit.
Azoknak például, akiknek nehézséget okoz több lépésből álló feladatsorok elvégzése, mint a reggeli rutin a reggelivel, fogmosással, öltözködéssel, segíthet az emlékeztető, amibe előre be lehet táplálni a teendők listáját, és jelez, ha valamiről elfeledkeztünk. A Breathe2Relax nevű alkalmazást is gyakran használják a foglalkozásokon, mivel előfordul, hogy valaki rosszul reagál egy nehezebb feladat megoldásából fakadó stresszhelyzetre. Ez az applikáció megnyugtató képeket és hangokat mutat, melynek hatására a legtöbben szinte azonnal lecsillapodnak – de persze mindenki más, embere válogatja, kinél mi működik.
Sokaknak inkább a rajzoló- és festőszoftverek tetszenek, és népszerűek a videók is. Azoknál ugyanis, akiknél fennáll a szociális, kommunikációs és kognitív készségek minőségi fejlődési zavara, már az is megkönnyíti a helyzetet, ha az elvégzendő feladatot megnézhetik előre. „Őszintén szólva eddig fel sem merült, hogy a Sirit fejlesztésre használjuk, pedig logikus lépés lenne: az autisták számára a gép válasza sokkal inkább kiszámítható, mint az emberek reakciója, míg utóbbiak bonyolultak, a számítógépek letisztultak” – mondja a szakember.
Várnai Zsuzsa klinikai gyermek-szakpszichológus, a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány munkatársa azonban úgy gondolja, épp ez utóbbi okozhat gondot. „A digitális személyi asszisztens nagyon mesterkélt helyzetet állít elő: az autizmusban érintett személyek ugyan különböző mértékben, de minőségi sérülést mutatnak a szociális interakcióikban, kommunikációjukban és a rugalmas viselkedésszervezés területén. Vannak, akik nehezen kezdeményeznek, van, akinek gondot okoz például a szemkontaktus,mások alig beszélnek, és gyakori a szokatlan, sztereotip viselkedés is” – mondja Várnai.
Véleménye szerint a Siri nagyon leegyszerűsíti a társas interakciókat, hiszen éppen azok a momentumok maradnak ki, melyek a legtöbb autistának nehézséget okoznak. „Elidegeníthet, hiszen miért is próbálkoznának odafigyelni a másikra, amikor ilyen nagyon egyszerű formája is lehet a kommunikációnak?” – jegyzi meg a szakember. Azt Gentry is elismeri, hogy ennek fennáll a veszélye. Mint mondja, volt alkalma olyan szülőkkel találkozni, akik aggódtak, hogy a nem kommunikáló gyerekek számára fejlesztett, iPaden futó beszédsegítő alkalmazás épp az ellenkező hatást éri el, hiszen ha azzal könnyebben beszélnek, nincs rá okuk, hogy erőfeszítést tegyenek és az eszköz nélkül is megszólaljanak.
Ugyanakkor kutatásaik sora bizonyítja, hogy az applikáció valóban hatásos, önbizalmat ad a gyerekeknek, akik idővel bátrabban hallatják a hangjukat. Az amerikai szakember úgy gondolja, ha a Sirit használó gyerekek szülei és pedagógusai szorosan együttműködnek, és megbeszélik velük a Sirivel folytatott csevegések témáját, akkor a digitális személyi asszisztens is kiváló fejlesztőeszköz lehet.
Tablet nélkül sehová
Hasonló véleményen van Sándor Judit háromgyermekes anyuka is, akinek tízéves fia, Iván úgynevezett magasan funkcionáló autista és Asperger-szindrómás. Ahogy a korabeli fiúk, úgy ő is mindig örömmel játszott szülei kütyüivel, eleinte csak a divatosnak számító Angry Birdsszel, majd édesanyjának eszébe jutott, hogy autizmusspecifikus alkalmazásokkal lehetne fejleszteni a kisfiút. „Keresni kezdtem, de semmit sem találtam magyarul, így főleg angol nyelvű alkalmazásokat töltöttünk le – ami nem gond, mert egész jól megtanult a segítségükkel angolul” – mondja Sándor Judit, aki szerint ezek az appok nyelvtanulás szempontjából is nagyon hasznosak.
Kiemelte továbbá, hogy a sokszínű látvány, az audiovizuális hatások képesek hosszabb időre lekötni fia figyelmét, motiválják őt, ezáltal pedig Iván szórakozva tanulhat. Ezzel Várnai Zsuzsa is egyetért, ők is rendszeresen használnak kifejezetten autisták fejlesztésére szolgáló alkalmazásokat, melyek segítségével a gyerekek többek között gyakorolhatják a társas helyzeteket is. Azt azonban mind a ketten fájlalják, hogy magyar nyelven egyelőre nincs elérhető applikáció.
„Több kezdeményezés is van, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán kívül, úgy tudom, az ELTE Informatikai Karán is dolgoznak magyar nyelvű szoftvereken” – mondta lapunknak Győri Miklós, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézetének vezetője, egyetemi docens, aki kollégáival jelenleg olyan számítógépes játékon dolgozik, mely óvodáskorban ki tudja szűrni az autizmusra utaló jeleket.
A szakember maga is részt vett 2010-ben a HANDS (mint betűszó: Helping Autismdiagnosed teenagers Navigating and Developing Socially) projektben, amely során angol, dán, magyar, svéd, norvég és román kutatók és számítógépes szakemberek dolgoztak olyan szoftveren, mely az autizmussal élők kommunikációs és mindennapi életvitellel kapcsolatos nehézségeinek csökkentését, készségeik korábbinál hatékonyabb fejlesztését segítették.
Játszva tanulni
Az ingyenes és szabad forráskódú program már nem elérhető, érdemes azonban az autisztikus spektrumzavarral küzdő gyerekek szüleinek felkeresni az ASD Kvíz (Az autism spectrum disorder vagyis autisztikus spektrumzavar rövidítése) honlapot, melyet egy Asperger-szindrómás fiú édesapja tervezett. Farkas János több mint tíz éve foglalkozik készségfejlesztő rendszerek létrehozásával. A multimédiás anyagok felhasználásának felnőttképzésben szerzett tapasztalatait vitte tovább az autizmusban érintettek készségfejlesztésére.
Az interneten 30 napon át ingyenesen hozzáférhető, utána pedig havonta bruttó 5000 forintba kerülő, a szakmában elismert klinikai szakpszichológus és gyógypedagógus által lektorált, jelenleg több mint 1000 gyakorlatból álló rendszer a térképolvasástól a sajtos virsli elkészítésén át a hivatalos ügyek intézéséig és az egyszerű illemszabályokig már most sokféle témát felölel. „Az autisztikus állapotok lényege a kognitív, szociális és kommunikációs készségek minőségi károsodása, ami a jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg” – olvashatjuk az Autizmus Alapítvány egyik szakmai anyagában.
„Ha ezeket a sérült készségeket folyamatosan, intenzíven és célorientáltan fejlesztjük, a viselkedési tünetek enyhülhetnek, így minden fejlesztés hatékonyabb lehet” – magyarázza Farkas, akinek az volt a célja, hogy olyan eszközt adjon a szülők kezébe, amellyel otthon tudnak autizmusspecifikus fejlesztést végezni.
„Az autista gyerekek többsége kerüli a szemkontaktust, a közös figyelem mégis létrejön, amikor a mellettük ülő szülővel vagy segítővel a képernyőt nézik” – jegyzi meg, majd hozzáteszi: „A gyakorlatok elvégzéséhez olyan készségek kellenek, illetve olyan témák jönnek elő, amelyek a szülő számára az autizmusban nagyon egyenetlen készség- és tudásprofil felmérésére is lehetőséget adnak.” A rendszer használata semmiféle előképzettséget nem igényel, kényelmes, nem megterhelő és minden korosztály számára könnyen kezelhető.
Farkas jelenleg a fiatal felnőtteket érintő témák gyakorlatain dolgozik, mert úgy látja, hogy a munkavállalással, önellátással és lakhatással kapcsolatos kérdések nem kapnak elég hangsúlyt. Mint mondja, nem zárja ki, hogy a jövőben mobilalkalmazás formájában is megvalósítsa a programot, ám ehhez érdemes lenne a gyakorlatok tudományos hatásvizsgálatának lehetőségét tovább vizsgálni, amint erre már történtek előzetes lépések az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar autizmus szakirány kutatóinak bevonásával.
