galéria megtekintése

Janisch Attila még szembeszáll Andy Vajna rendszerével

Az írás a Népszabadság
2014. 08. 25. számában
jelent meg.


Csákvári Géza
Népszabadság

Lapunk robbantotta a hírt: megalakult a Magyar Filmakadémia, és lesz Magyar Filmhét. A mögöttük álló Magyar Nemzeti Filmalap vezetőinek eszükbe sem jutott, hogy inkább a Magyar Filmszemle hagyományát folytassák. Janisch Attila rendező, a Magyar Filmművészek Szövetségének főtitkára szerint nem rajtuk múlt, ők készek voltak az értelmes párbeszédre.

A Magyar Filmakadémia elnökének, Novák Emilnek hiába tettük fel a kérdést: mi a baj a Magyar Filmművészek Szövetségével. A szervezet főtitkára, Janisch Attila viszont nem érti, miért nem tudnak velük együttműködni a jelenlegi hatalom létrehozta intézmények.

Tarr Béla elnök és Janisch Attila főtitkár a filmművészszövetség tavalyi, rendkívüli közgyűlésén
Tarr Béla elnök és Janisch Attila főtitkár a filmművészszövetség tavalyi, rendkívüli közgyűlésén
Csákvári Géza / MTI

Szerinte az érdekvédelmi szervezetek akkor működnek jól, ha a tagság tudja, mit akar: 2001-ben meg tudták akadályozni egy filmközpont létrehozását, a szakma képes volt egységesen fellépni. Majd 2004-ben sikerült hosszas és türelmesen aprólékos szakmai egyeztetések során a filmtörvényt megalkotni.

 

– A művészetnek mindig függetlennek kell lennie – állítja Janisch –, 2010-ben viszont mindent lenyúlt a Fidesz, és a filmszakma is, ha nem is egységesen, a behódolás mellett döntött. A filmkészítéshez sok pénz kell, csak a hatalomtól tudsz támogatást kapni. Egyenként senkit sem tartok megalkuvónak, de egészében a szakma rendkívül csekély érdekérvényesítésre volt képes.

A főtitkár azt mondja, a legfontosabb cél nyilván az, hogy készüljenek jó filmek, nem az, ki finanszírozta őket. De ha a finanszírozó rátelepszik az alkotói függetlenségre, vagy értelmetlenül részekre szabdalja az organikusan egész magyar filmkultúrát, és csak egy neki tetsző rész finanszírozását vállalja, nemhogy segít, de éppen gyorsítja az egész összeomlását. A kis hazai piacon a magyar film nem tud rentábilis lenni, utoljára talán a Vuk hozta be az árát. – Egyszóval – fakad ki – Andy Vajna koncepciója, hogy üzletileg sikeressé tegye az ágazatot, baromság.

A rendező nem tagadja, hogy a nézők fogynak. Szerinte a rendszerváltás után a magyar film elvesztette politikai kommunikációs szerepét, már nem feladata „megbeszélni a kimondhatatlant”. – Nem véletlen – mondja –, hogy a nagy generáció – tisztelet az olyan kivételeknek, mint Jancsó – nem is tudott igazán nagyot alkotni.

Állítja, hogy ma már egyre szűkebb réteg fogja föl úgy, hogy a kultúra – és benne a film – érték. Ebben óriási szerepük van a vacak-gagyit professzionális felkészültséggel készítő és terjesztő kereskedelmi tévéknek. A mozinézők átlagéletkora is sokkal alacsonyabb ma, így bizonyos témák szükségszerűen szorulnak ki a mozikból.

– Nem meghatározó, mennyien nézik mozikban a filmet, pláne nem az artmozihálózat összeomlása után – mondja a rendező. – Az én Hosszú alkony című filmemet moziban alig látták, a TV2-n egy éjszakai adáson meg több százezer nézőt szerzett. Janisch szerint bár a szerzői filmek készítésének hatalmas a hagyománya, és ebben sikeres is a magyar filmművészet, a hazai rendezők nem tudnak piacképes műfaji filmeket készíteni.

– Ha Andy Vajna azt hozta volna ide, amit nem tudunk, már nagyobb szobra lenne itt, mint Sztálinnak volt – szögezi le a főtitkár. – Ez a legnagyobb tévedése: azt hitte, azért nem készülnek, mert a korábbi rendszer nem támogatta őket. Többet tehetett volna a magyar filmért, ha létrehoz egy oktatási intézményt, amely a műfaji filmkészítést tanítja, persze nem úgy, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemet bedönti.

Arra a kérdésre, hogy a filmművészszövetség nem tudott volna kompromisszumra törekedni a kormánybiztossal, Janisch válasza: – Vajnával sajnos nem lehet. Mondok példát. Még nem volt kard ki kard szituáció 2010-ben, a Magyar Rendezők Céhe megkereste őt, azt kérve, hogy a filmek elfogadásáról döntő kuratóriumban legyen legalább egy éppen nem pályázó filmrendező.

„Ez képtelenség” – kaptuk a választ indoklás nélkül. Belementünk volna, hogy szavazati jog nélküli megfigyelőt delegálhassunk. Erre listát kért 25 névvel, majd ő választ közülük. Nem mi választjuk a delegáltunkat: ezt nem fogadhattuk el. Állítja, a kormánybiztos részéről sosem volt fogadókészség a szakmai kérdésekben, nyilván mert amerikai producerként szocializálódott.

– A Fidesz-univerzum így működik: éppen most teremtődik a világ, minden, ami eddig volt, értéktelen. És nem követik el még egyszer a hibát, amit az első Orbán-kormány idején: nemcsak a fejeket vágják, a struktúrát is cserélik. Még látja értelmét a harcnak, de maga is kíváncsi, lesz-e még érdemi szerepe a szövetségnek akkor, amikor a szakma jelentős része úgy döntött, nem áll ellen. Arra a kérdésre, lesz-e még filmszemle, szomorúan legyint:

– A hagyomány megszakadt. Példaértékű lett volna, ha a filmalap és a szövetség a filmszemle több mint negyvenéves hagyományát közösen megőrzi.Ehelyett, kvázi szakmai egyeztetések nélkül, megalakult a Magyar Filmakadémia, melynek az alapszabálya velejéig antidemokratikus. Mindenesetre a most tervezett filmhét is egy agyrém: minden fesztivált az határoz meg világszerte, hogy mennyire rangos a zsűrije. Kíváncsi leszek, hogyan fog a tervezett hétszáz tag – egyelőre csak hatvan lépett be – a 150 filmről szavazni, mert már rég nézniük kéne őket.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.